Máshol hogy megy?
Érsek Dóra
2005/01/03 11:23
1512 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az európai fővárosok tisztaságukkal is példát mutathatnak. Éppen ezért Budapest számára is fontos lépéseket kell tenni ez ügyben. A magyar főváros tisztasága érdekében végzett környezetvédelmi kutatást Európa tíz nagyvárosában.

Az eredmény tanulságos, hiszen van olyan hely, ahol környezetvédelmi rendőröket, szemétfelügyelőket vetettek be az utcai szemetelés visszaszorításáért, míg máshol a szemét újrahasznosítására külön központot hoztak létre. Az ötletek közül néhány Budapest számára is átvehető. A tanulmányozandó városok között Amszterdam, Bécs, Berlin, Dublin, Helsinki, Koppenhága, London, Prága, Stockholm és Tallinn szerepelt. A város tisztasága, a közlekedés visszaszorítása mindenütt központi kérdés. Amszterdam, London és Dublin utcáin például külön környezetvédelmi rendőrök, szemétfelügyelők járőröznek a szemetelés megelőzésére. Helsinki a hulladék újrahasznosítására helyezi a hangsúlyt, ennek érdekében újrahasznosítási központot hoztak létre a városban, mely begyűjti és megjavítja a már felesleges, törött bútorokat, könyveket, kisebb háztartási eszközöket, elektromos berendezéseket, amiket később elajándékoznak vagy újból áruba bocsátanak. A környezetvédelmi aktivitás igen eltérő az egyes városokban, amiért a város fejlettsége, környezeti állapota, a környezetvédelemre szánt költségvetési keret nagyon meghatározó szerepet tölthet be. Tallinnban például a környezetvédelemre szánt összes rendelkezésre álló forrás évi 200 ezer euró alatt van, míg Dublin csak hulladékkezelésre költ egy évben 82 millió eurót. A kevésbé fontos problémák közé tartozik egyelőre az energiafelhasználás kérdése, valamint a zajcsökkentés és a takarékosabb vízgazdálkodás. Csak Berlin lóg ki a sorból, ahol pl. határozottan támogatják a napfénytetők kialakítását. A nagyvárosok közlekedési társaságai a levegőszennyezés csökkentése érdekében sorra csatlakoznak a kizárólag vízkibocsátással járó hidrogénbuszok üzemeltetéséhez. A tömegközlekedés népszerűsítése, kényelmesebbé tétele és a közlekedési hálózat sűrűsítése több nagyvárosban vár még megoldásra. Koppenhágában minden harmadik városlakó két keréken jár dolgozni, a város vezetése külön kerékpár-stratégiát dolgozott ki. A tömegközlekedés népszerűsítésében élen jár Stockholm, ahol a dolgozni járók 73 százaléka választja a tömegközlekedést. Berlinben 2004 őszétől úgynevezett közlekedésirányító hatóság figyeli a város forgalmát. E téren Budapestnek nagyon sok ellesnivalója akad.