Szerencsére egyre többek számára ismeretes az a sajnálatos tény, hogy minden második rokonunkat, ismerősünket szív- és érrendszeri betegség során fogjuk elveszíteni. Az sem titok már régóta, hogy ezen betegségek kialakulása megelőzhető, hisz gyakorlatilag valamennyi tényezőt ismerjük. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stressz és a dohányzás kerülése, a mérsékelt alkoholfogyasztás jelentősen növeli megelőzési esélyeinket.
Az orvosi kutatások eredményeként most azonban úgy tűnik, közvetlenül a kialakulás előtt is megelőzhető lesz az infarktus.
Mit nevezünk infarktusnak?
Infarktus hátterében az esetek döntő többségében az érelmeszesedés (ateroszklerózis) áll, mely többnyire magas vérnyomás, dohányzás vagy mozgásszegény életmód következtében alakul ki. Az így létrejövő – többnyire – zsírszövetek felszínén a vérlemezkék könnyen megtapadnak vérrögöt képezve. Infarktus esetén a vérrög leválik, majd elzár egy eret. Leggyakoribb formája szív- és az agyinfarktus, melyek sajnos sokszor végzetesek lehetnek, gyakoriak a maradandó károsodást okozók, egy biztos, aki túléli valamelyik infarktust jelentős életmódbeli változtatásra kényszerül. Szerencsére az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a betegek többsége (azaz több mint 50%-a) életben marad, azonban az ún. kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) eseményen (betegségen) átesettek 25%-a élete során ismételten átesik még egy hasonló eseményen, így ismét életveszélybe kerül.
Szívinfarktus
Szívinfarktus esetén a szív saját vérellátásáért felelős ún. koszorúerekben (coronaria) alakul ki vérrög, mely a sokak által jól ismert – legalább is a filmekből – mellkasi szorításból könnyen felismerhető. Jellegzetes, gyakori kísérő tünetek még a légszomj, a verejtékezés, halálfélelem. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az infarktus gyakran a férfiakkal asszociálják, holott évente közel annyi nő esik át infarktuson mint férfi. Érdekes megfigyelés, hogy a nők gyakran nem veszik figyelembe a megjelenő tüneteket, elbagatelizálják azokat.
Agyinfarktus
Az agyinfarktus elnevezéssel ritkán találkozni, általában stroke, agyvérzés, vagy modernebb elnevezés alapján agyi érkatasztrófa névvel illetik. Utóbbi kifejezések az agy mindenféle érkatasztrófájára vonatkoznak, az agyinfarktus ezeken belül egy típus. Agyinfarktus esetén a vérrög az agy egyik erét zárja el, súlyossága értelemszerűen attól függ, hogy mely területet érinti. Tünet nélkül szinte soha nem alakul ki. Legjellegzetesebb tünetei között a féloldali bénulás vagy zsibbadás, a zavart beszéd, a fejfájás, a látászavar és az eszméletvesztés szerepel. Felismerése szintén sürgető, hisz a hatékony kórházi beavatkozásra csupán néhány óra áll rendelkezésre.
A kezdődő infarktus kimutatása
A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az aprócska vérrögök (melyek még nem okoznak elzáródást) már napokkal az infarktus kialakulása előtt keringenek a vérünkben, így megfelelő módszerekkel kimutathatók. A kaliforniai Tudományos Kutatóintézet munkatársai speciális, az infarktusra jellemző sejteket fedeztek fel, mely minden infarktuson átesett beteg vérében megtalálható, de azokéban is, akinél az infarktus kockázata magasabb. Jelenleg egy vérteszt kidolgozásán dolgoznak, mely vérvételt követően képes kimutatni a kialakulóban lévő infarktust, így a kialakulása előtt napokkal vagy akár hetekkel már megjósolható az.
További érdekes oldalak:
Marsi Zoltán írása
