Mezítláb a strandon - a tetanus veszélyei
2002/07/04 08:00
2769 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Nyáron gyakran járunk mezítláb. A homokos fövenyen, kavicsos parton való séta köztudottan jót tesz azoknak, akik lúdtalpasok. A cipőtlenség azonban veszélyt is rejthet magában, hiszen így nagyobb a kockázata annak, hogy belelépünk valamibe, megsebezzük a lábunkat. A keletkezett sebbe bekerülhetnek különböző baktériumok, melyek kóros folyamatot indítanak el.

A tetanusként ismert betegséget egy baktérium okozza, melynek neve Clostridium tetani. Ez a baktérium az emberek és az állatok, elsősorban a lovak bélcsatornájában él, és az anyagcsere-folyamatok során fertőzi a talajt. A kórokozó az emberi szervezetbe sérüléseken, sebeken keresztül jut be. Földdel szennyezett sebek esetén a legnagyobb a fertőzés valószínűsége, de égési sebeken és az újszülöttek köldökcsonkján keresztül is történhet szennyeződés, illetve fertőződés.

Az elváltozást a baktérium vagy annak spórája hozza létre, mely a sebbe kerülve elkezd szaporodni. Innen nem távozik a szervezet egyéb helyére, hanem egy olyan mérget kezd termelni, mely az egész szervezetet eláraszthatja. Ez a toxin a felelős a betegség tüneteiért. Hatását úgy fejti ki, hogy bejut a központi idegrendszerbe, és ott az idegsejt-izom kapcsolódásánál hat.

A fertőzést követően a betegség tünetei 4-5 nap vagy akár csak több hét múlva jelentkeznek. Ez az idő a fertőzés mértékétől függ. A toxin fő hatása, hogy izomgörcsöket hoz létre. Az akaratlagosan működtethető izmok fokozott reflexingerlékenysége, valamint görcsös összehúzódása jelentkezik. Az első tünet a száj körüli izmokat érinti, azok görcsét okozva szájzár jelentkezik. Ezt követően a görcs felülről lefelé haladva az egész testet érinti. A fertőzés legsúlyosabb következménye a légzőizmok görcse és a keringési elégtelenség lehet, melyek következtében akár halállal is beállhat.

Természetesen senkit sem kérhetünk arra, hogy a legnagyobb melegben, a strand homokos röplabdapályáján is félcipőben ugráljon, a következő tanácsokat azonban érdemes megfogadnia mindenkinek, aki el akarja kerülni a tetanus okozta enyhébb vagy súlyosabb fertőzéseket:

A kötelező oltások közt jelen van a tetanus elleni aktív immunizálás. Az 1941. január 1-je után születettek részesültek alapimmunizálásban, ez időpont előtt születettek azonban csak akkor, ha a későbbi kampányoltások esetén beadatták az oltást. Az immunizálás időtartama 10-15 év között van. Ezt követően szükség lehet emlékeztető oltásra, elsősorban a tetanus fertőzés gyanúja esetén.

Akinek a tengerparton valami véletlen folytán mégis üvegszilánk megy a lábába, vagy a szalonnasütésen véletlenül megsérül, azonnal el kell végeznie a seb megfelelő fertőtlenítését.

Az első teendő a seb kitisztítása, a földdel szennyezett szövetek sebészi úton való eltávolítása. Ezt követően a már előzőleg immunizált egyén emlékeztető oltásban részesül. Ez az oltás 1 évig biztosít védelmet, és ha ez idő alatt is keletkezik kevésbé súlyos sérülés, akkor nincs szükség újabb oltásra. Az oltás szükségességét az orvos dönti el. Ha a beteg még nem kapott tetanus elleni oltást, akkor passzív immunizálás szükséges. Adhatnak antibiotikumot a fertőzés helyére, hogy a baktérium szaporodását megakadályozzák.