Mit mutat meg az EKG?
2014/07/31 13:58
52344 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az EKG-görbe elemzésének alapjaiba próbáljuk beavatni az olvasót.

Az EKG, vagy teljes nevén elektrokardiográfia a szívműködést kísérő elektromos impulzusokat rögzíti és ábrázolja monitoron vagy papíron.

ekg520

A szív elektromos működése

A szívünket felépítő speciális szövettípus a szívizom, melynek egyes részei speciális változáson mentek keresztül az evolúció során. Így alakult ki hosszú évmilliók alatt a szív önálló ingerképző és ingervezető rendszere. A jobb pitvar falában található szinuszcsomó az ún. elsődleges ingerképző központ, mely percenként átlagosan 72 alkalommal generál egy elektromos impulzust. Ez a pitvar-kamrai csomóba továbbítódik, mely a másodlagos ingerképző központnak tekintendő és nevéből adódóan a pitvarok és kamrák közt helyezkedik el. A harmadlagos ingerképző központ a His-köteg, melyet a Tawara-szárak, végül a Purkinje-rostok követnek, utóbbiak szinte teljesen behálózva a szív külső falát. A szinuszcsomóban keletkező ingerület végighalad az említett rendszeren, miközben a szívizom összehúzódását eredményezi az adott helyen.

Az első EKG

Az EKG megalkotása a holland Willem Einthoven nevéhez fűződik, aki 1903-ban készítette az első elektrokardiográfot. A beteg kezeit és lábait sóoldatba mártotta, majd az oldatban a mérhető elektromos impulzusokat rögzítette. Közvetlenül elektródákat csak az 1940-es években kezdtek a betegek végtagjaira helyezni, ekkor az elektromos hullámokat már papíron rögzítették.

Mit mutat az EKG?

Először is ismerkedjünk meg az EKG-görbe részeivel! Az EKG-görbe P, Q, R, S és T pontokra (hullámokra) osztható, illetve az egyes betűk közti szakaszokra.

ekg

A P-hullám (vagy más néven pitvari hullám) a szív felső részének a pitvarokon terjedő elektromos impulzust jelöli, melynek időtartama normál esetben 0,06-0,11 másodperc.

A P és Q szakasz az ingerület átvezetési idejét jelöli a pitvarokról a kamrákra, normál időtartama 0,04-0,1 másodperc.

Az ún. QRS-komplexum a kamra összehúzódását jelzi, a Q ponton a kamra ernyedt állapotban van, az R ponton a kamra izomzata ingerületbe kerül, míg az S ponton a kamra ingerülete (összehúzódása) alapállapotba rendeződik. Normál időtartama 0,06-0,1 másodperc, azonban nem árt tudni, hogy a jobb és bal kamra nyugalomba kerülése (depolarizációja) eltérő hosszúságú, ez az izomtömeg különbségével hozható összefüggésbe.

Az ST-szakasz a kamrák ionegyensúlyának rendeződését jelöli, míg a T pont a kamra teljes egyensúlyi állapotát jelzi, ez kb. 0,2 másodperc.

ECG_Principle_fast

Természetesen fel sem merült bennünk, hogy az EKG-görbe teljes és szakszerű elemzését ismertessük, csupán egy átfogó képet szerettünk volna adni leegyszerűsítve.

Mire jó az EKG?

Nem meglepő módon a szív normális működésének vizsgálatára, emelett természetesen számos rendellenesség kimutatására is. Alkalmas többek közt a szívizomkárosodás kimutatására, a szív saját vérellátását biztosító koszorúerek állapotának – bizonyos fokú – kimutatására, feltárhatóak vele a szívbillentyű rendellenességek és a veleszületett szívhibák, továbbá az ingerületképző és -vezető rendszer működésének hibái, melyek ritmuszavarok vagy túl szapora, illetve túl lassú szívműködést eredményeznek többek közt.

Hogyan készítik az EKG-t?

A szív elektromos működésének vizsgálatára az ún. 12 elvezetéses EKG a legalkalmasabb. Ez esetben mind a négy végtagra (csuklók, bokák) kerül egy-egy elektróda, továbbá a mellkasra hat darab. Az elektródák csak csupasz bőrre kerülhetnek, így is sok tényező zavarhatja az érzékelést. Férfiaknál pl. a szőrös mellkas nehezítheti.

További érdekes oldal:

Marsi Zoltán írása