A hazai és külföldi szakemberek megegyező véleménye, hogy a fejlődésben lévő ifjaknak minimum napi egy órányi, míg a felnőtteknek hetente legalább három alkalommal 30-45 percnyi sportmozgásra van szüksége. Ahhoz, hogy sportoláskor a szervezetet megfelelő inger érje, azaz a terhelés elegendő legyen, szükséges, hogy a percenkénti pulzusszám érje el a 180 mínusz életkor értékét a felnőtteknél. Ez legkönnyebben az úgynevezett állóképességi sportokkal valósítható meg, mint a futás, a kerékpározás, az evezés, a sífutás, a korcsolyázás stb., amelyeknek további előnyük, hogy többnyire a szabadban, a természetben, jó levegőn űzhetők.
Igazolt tény, hogy a rendszeres, közepes-erős testmozgás csökkenti a szívinfarktus, az agyvérzés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás kialakulásának kockázatát. Úgy tűnik, a mozgás kedvező hatásai általában "dózisfüggők", de nagyobb a különbség a semmiféle mozgást nem végzők és a kis aktivitásúak között, mint a közepes és az erős tréninget végzők között: magyarul, a kevés mozgás is rengeteget javít az egészségi állapotunkon. Például egyes felmérések szerint a semmiféle mozgást nem végző férfiak hatszor nagyobb eséllyel kapnak agyvérzést, mint a testedzést végzők. A vércukorszint még a cukorbetegséggel küzdő emberek esetében is javul, már kevés edzés hatására is.
A fizikai aktivitás csökkenti a vastagbéldaganatok kockázatát férfiakban és nőkben egyaránt, valamint az emlő és a nemi szervek rosszindulatú daganatainak esélyét nők esetében. Ennek pontos okát nem ismerjük, de több vizsgálat kimutatta, hogy a rendszeresen mozgó embereknél sokkal ritkábban lépnek fel az említett daganatok.
Bebizonyosodott, hogy a súlyemelési gyakorlatok növelik a csont ásványianyag-tartalmát, és nőkben késleltetik a csontritkulás kialakulását. A testmozgás a betegségekben szenvedők esetén is kedvező hatású: a térdeket érintő porckopást például előnyösen befolyásolják az orvosilag ellenőrzött séták. A kedvező hatás azt is jelentette, hogy a betegnek kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szüksége. Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a fizikai aktivitás csökkenti a depressziót és a szorongást, javítja az adaptációt a stressz-helyzetekhez, fokozza a jó hangulatot, az önbecsülést és a teljesítményt. A szervezet általános erőnlétének növekedése, a jobb oxigénellátás és a jobb vérkeringés jelentősen javítja a védekező rendszer működését is: a rendszeresen sportolók általában kevesebb fertőző betegséget kapnak el.
Fontos hangsúlyozni, hogy már a kevés fizikai aktivitás is valós haszonnal jár az egészségre nézve. Az alapelv: minél több, annál jobb, de a kevesebb is jobb, mint a semmi. A legtöbb ember úgy véli, nincs ideje a tréningre. Valljuk be, hogy a fizikai aktivitás olyan dolog, amely beépülhet a napi rutinba, és nem szükségképpen olyan, ami a már amúgy is zsúfolt időbeosztást tovább terheli. Már a gyalog vagy biciklivel való közlekedés, a lift helyett a lépcső használata, a kerti munka is sokat javít az ember állapotán. Ideális esetben hetente 3-5 alkalommal javasolt legalább 20-30 percig tartó folyamatosan végzett gyakorlatokat.
Az "ideális" testmozgás a szabadlevegőn történik, nem terheli az ízületeinket, pulzusunkat éppen az ideális tartományba emeli, anélkül, hogy túlterhelné szívünket vagy érrendszerünket, emellett pedig élvezetes tevékenység. Világos ezek után, hogy mindenkinek magának kell kiválasztania a neki legjobban megfelelő mozgásformát, testfelépítésének, aktuális fizikai állapotának, életstílusának megfelelően.
