Nem csak napozáskor kell figyelni

A napozás hatása bőrünkre

Bőrünk szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonala a külvilág ingerei ellen. Véd a mechanikai hatásoktól, a kórokozóktól és többek közt a káros sugaraktól is. Három rétege közül legkívül a hám, alatta az irha, legalul pedig a bőralja helyezkedik el. A hámrétegben találhatók azok a festéksejtek (melanociták), amelyek a pigmentszemcséket (melanin) termelik. Ezek a pigmentszemcsék felelősek azért, hogy kiszűrjék a káros sugarakat.

A pigmentszemcsék mennyisége egyéntől függ. A barna bőrűekben több, a világos bőrűekben kevesebb van, nem csoda, hogy utóbbiakra más napozási szabályok vonatkoznak. A pigmentszemcsék mennyisége a napsugarak hatására megemelkedik, ez okozza majd a barnulást.

Napozási szabályok

Bőrünk csak bizonyos mértékben képes megvédeni szervezetünket a káros sugaraktól, a rendszeres napsütés néhány év vagy évtized elteltével súlyos betegségeket okozhat. Az alapvető napozási szabályok a következők:

• Kerüld a napot délelőtt 11 és délután 16 óra között!
• Mindig használj naptejet!
• Védd arcod és ajkaidat is a káros sugaraktól!
• Nemcsak napozás során károsodhat kültakaród. Séta, kerékpározás, vitorlázás stb. során is gondoskodj a fényvédelemről!
• A világos bűrűek kerüljék a közvetlen napsugárzást! Viseljenek fehér hosszúujjút és nadrágot!

A vizsgálatok azt mutatják, hogy délelőtt 11 és délután 16 óra között megemelkedik azon káros sugarak mennyisége, amely később bőrbetegségeket okozhat. A naptej használata nemcsak napozáskor indokolt, hanem minden olyan testrészen, ami napsugárzásnak van kitéve. Bőrünk mellett érdemes odafigyelni szemünk és ajkaink védelmére is.

Mit mutat meg a naptejek faktorszáma?

A faktorszám azt adja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon anélkül, hogy leégnénk. A faktorszám csak az UV-B sugárzással szembeni védőhatásról ad információt, a szintén káros UV-A sugárzással szembeni védelemről nem nyújt tájékoztatást.

Ha a naptej faktorszáma 5, ez azt jelenti, hogy a normál napon tartózkodáshoz képest (20 perc) ötször annyit, azaz 5x20=100 percet lehetünk napsugaraknak kitéve.

Mit tegyünk, ha leégtünk?

Hidegvizes borogatással hűtsük az égett felületet, illetve használjunk leégés utáni szereket. Hólyagok esetén (másodfokú égés) semmiképp se lyukasszuk ki azokat! Kerüljük a mindenféle házpraktikákat, tejföl, étolaj stb.! Nem árt, ha tudjuk, hogy egyetlen leégés is növelheti a bőrrák kialakulásának esélyét.

Mit kell tudni a bőrrákról?

Jelen ismereteink szerint a bőrrák legnagyobb rizikófaktora a bőrt ért közvetlen napsugárzás. A bőrrák az első négy leggyakoribb daganattípus közt szerepel hazánkban, különösen veszélyeztetettek a világos bőrűek, illetve akiknek sok anyajegye van. De természetesen a sötétebb bőrű, anyajegy nélkülieknél is kialakulhat. A korai felismerés szinte 100%-os gyógyulást hozhat, előrehaladott állapotban azonban halálos is lehet, elsősorban az áttétek miatt.

Érdemes bőrgyógyászhoz fordulnunk, ha:

• anyajegyünk nőni kezd, alakja megváltozik,
• az anyajegy vérzik,
• nehezen gyógyuló seb keletkezik bőrünkön.

Világos bőrűeknek, illetve azoknak, akiknek a családjában előfordult bőrdaganat érdemes évente bőrgyógyászati szűrővizsgálatra menni.

És a szolárium?

Jelen kutatások szerint a rendszeres szoláriumozás növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. Azt, hogy havi hány alkalom alatt veszélytelen, nem tudjuk megmondani, tanácsként csak annyi szerepelhet, hogy kerüljük a szoláriumozást!

Marsi Zoltán cikke