Egyes ősrégi barlangokban talált régészeti leletek szerint az ember már több mint 700 ezer éve eregeti a levegőbe a szénatomokat. Kezdetben a kevésbé légszennyező és mindenhol bőségesen megtalálható fa szolgáltatta az energiát, később a XIX. század folyamán a fát kiszorította a szén. Ezután az olaj lett az első számú energiahordozó, a következmények jól ismertek: savas esők, légszennyezés, üvegházhatás, globális klímaváltozás.
Már csak az előbb említett anomáliák miatt is - valamint, hogy mennyiségük véges - más energiaforrás felé kellett az emberiségnek néznie. Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb a napból származó hőenergia szolgálatba állítása. A megújulónak is nevezett energiaforrások az emberiség még egy esélyét jelentik arra, hogy működtesse az általa kialakított világot, ha már fosszilis energiahordozók nem lesznek.
A kezdeti műszaki problémákat leküzdve egyre jobb minőségű és hatékonyságú napelemeket állítanak elő. A legígéretesebb fejlesztés az úgynevezett vákuumcsöves napkollektorok terén mutatkozik. Napjainkra ára jócskán lement és hőveszteségét is sikerült visszaszorítani. A napkollektoroknak ebben a fajtájában 20 darab néhány centiméter átmérőjű üvegcső található, amiben vákuum van, ezek orgonasípszerűen vannak elrendezve. Így a csövek 90 fokos eltérésű napálláshoz ugyanakkora teljesítményt tudnak produkálni addig, amíg el nem kezdik kitakarni egymást. Felépítése nagyon hasonlít egy termoszra, aminél a belső üvegfelület külső, nap felé eső része egy sötét fekete színű elnyelő felülettel rendelkezik, ez fog felmelegedni a termoszon belül ott, ahol a kávé lenne, van egy hő továbbító sík, ami átveszi a meleget és felvezeti a fejrészbe.
A napkollektorokat általában a fűtési-melegvíz előállítási rendszerek szolgálatába állítják. A vákuumcsöves kollektorok képesek a vizet 50 °C körüli hőmérsékletre felmelegíteni. Ez már nagymértékű energia megtakarítást jelent, de már néhány fokos rásegítés is komoly spórolást jelenthet annak, aki a számlát fizeti. A napkollektoros rendszerek hagyományos hőtermelő eszközökkel - kazánnal, cirkogejzírrel - összekapcsolva éves szinten 12 hónap átlagában körülbelül 75% megtakarításra képes és 25% hagyományosat kell pótolni hozzá.
Megjegyzendő, hogy szinte minden energiánk a Naptól származik. A napsugarak hatására a Föld és a tengerek felszínéről víz párolog el, felhő lesz belőle, amelyből eső vagy hó formájában csapadék hull a földre. Az eső termékennyé teszi a száraz földet. A magasabb hegyekről lefolyó víz alakítja a felszínt és lehetőséget ad arra, hogy a víz helyzeti energiájából mechanikai, majd villamos energiát nyerjünk. A szélenergiát szintén a Napnak köszönhetjük. A szél úgy jön létre, hogy a hősugarak hatására a felszín és a levegő különböző mértékben melegszik fel. A meleg levegő felszáll, helyére hideg levegő áramlik, ezt a mozgást szélnek nevezzük.
Magyarországon egyetlen gond van a napenergiával, mégpedig az, hogy nálunk egyelőre drága mulatságnak számít. Azonban, ha azt vesszük figyelembe, hogy mind a gáz, mind az áram ára folyamatosan emelkedik, egyre inkább megéri beruházni, akár már egy családnak is napkollektorokba. A leggyorsabb megtérülést jelenleg az elektromos áram terén lehet elérni, nagyjából 4-6 évet tesz ki. Ez az idő jócskán lerövidülhetne, ha a magyar állam valamilyen kedvezménnyel támogatná a környezetbarát technológiák alkalmazóit, ám napjainkban semmiféle kedvezményt nem kap erre senki.
