Kis kacsa fürdik, fekete tóban...
2013/08/27 08:00
1235 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A nyári kánikula gyakran csábítja az embereket a természetes vizek partjaira. Sokan fürödnek folyókban, tavakban, és aki teheti, a tengerpartot is meglátogatja. Érdemes egy picit utánajárni, hol ajánlott a fürdés és hol nem!

A víz tulajdonságai és a brit fekete tó

A természetes vizek minőség-ellenőrzésének nagy hagyományai vannak Európában és Magyarországon egyaránt. Ma már az Európa Unió tagországainak vizeit egységes rendszer szerint minősítik, és Magyarországon is komoly gondot fordítanak minderre.

Józan ésszel is belátható, hogy a víznek vannak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai. Ha pl. a víz kellemetlen szagú és zavaros, akkor ezek fizikai tulajdonságok, ha nehézfémek halmozódnak fel benne, akkor az kémiai, ha pedig zöldes algák látunk a felszínén, akkor az biológiai tulajdonság.

Az emberek ugyanakkor sokszor jobban hisznek a szemüknek, mint a tényeknek. Így történt ez annál a brit bányatónál is, ami gyönyörűségesen kék színű volt. Igaz, élet nem volt és nincs is benne, továbbá rendkívül mérgező anyagokat tartalmaz, de a tiltó táblák ellenére az emberek többször megmártóztak benne. A hatóság pedig arra jutott, hogy feketére színezi a tavat - így már elment a kedvük az embereknek a fürdőzéstől.

Érdemes tehát érzékszerveink mellett a tudományos mérések eredményeit is figyelembe venni.

Biológiai vízminősítés

A vízminősítési szempontok közül fontos, hogy milyen ionok, oldott kémiai anyagok találhatóak a vízben. Ez függ az alapkőzettől és a hordaléktól, összefügg a vízhőmérséklettel, sőt az éghajlattal is. Az élővilág számára fontos oldott szervetlen anyagok kémiai tulajdonságainak összességét halobitásnak nevezzük. Ha ez valamilyen hatásra megváltozik, akkor az ehhez alkalmazkodott élővilág is változni fog, ami kihat a víz egyéb tulajdonságaira is.

A vízben élő növények, algák és cianobaktériumok szervesanyagtermelő képességét is lehet mérni, amit trofitásnak neveznek. Első közelítésben nem kell bonyolult dologra gondolni, csupán arra, hogy milyen gyorsan szaporodnak az algák és növekednek a vízi növények. Ennek fontossága a szaprobitással együtt érthető igazán, mely a szervesanyaglebontás mértékére vonatkozó vízminőségi adat. A szerves anyagok lebontását ugyanis olyan élőlények (leginkább baktériumok) végzik, amelyek mindehhez oxigént használnak fel. Ha túl sok a szerves anyag, akkor ők is elszaporodnak és rengeteg oxigént használnak, ami viszont sok más élőlény számára (pl. halak), igen fontos. Ha a folyamat nem áll le, akkor az oxigén hiánya miatt a redukciós folyamatok túlsúlya lesz meghatározó, minek következtében mérgező anyagok szaporodnak fel, (pl. mérgező kénvegyületek), ami növeli a víz toxicitását, azaz mérgező képességét, ami a negyedik fontos mutató. Ha a trofitás mértéke jelentősen megnövekszik, eutrofizációról beszélünk, ami negatív folyamatok elindítója lehet (algavirágzás, oxigénhiány, toxicitás növekedése, halpusztulás, stb.)

Iható a Balaton?

A Balaton vízminősége olyan mértékben javult az utóbbi években, hogy a tó közepén található vizet emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítették 2013-ban. Az ivással azért ne próbálkozzon senki, de szerencsére attól sem kell pánikba esni, ha lenyelünk egy kis vizet úszás közben. Nem is olyan rég még a Balaton egyes öbleiben eutrofizációs folyamatok indultak meg, és olyan mértékű volt algásodás, hogy a fürdőzőknek sem volt igazi élmény a megmártózás. A Kis-Balaton részleges visszaállítása és a környező települések szennyvíztisztításának rendezése, továbbá a mezőgazdasági tevékenység kontrollálása meghozta gyümölcsét, és ma már a Balaton vize újra jó minőségű.

Vízminőség-Balaton-térkép-EEA A Balaton környéki strandok az EEA interaktív térképén

Vizek minősítése

A vizek minősítését öt osztályba szokás sorolni, ahol az első a természetes, tiszta vizeket jelenti, míg az ötödik az erősen szennyezett, sok esetben toxikus vizeket. A IV. és V. kategória fürdésre alkalmatlan, de a III. is csak módjával.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) minden évben összesíti az egyes országok vízminőségi eredményeit és jelentésében közzé teszi. A legfrissebb adatokból az olvasható ki, hogy Magyarország élő vizeinek 66%-a kiváló minőségű és súlyos gondok sehol sincsenek. Hasonló adatokat találunk az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján, ahol szintén tájékozódhatunk vizeink állapotáról.

Keressük meg, hova menjünk fürdeni!

Az EEA és a Környezetegészségügyi Intézet interaktív térképekkel is segíti a tájékozódást. Az EEA térképén egész Európában keresgélhetünk, de a magyarországi fürdőhelyek is rendkívül részletesen megtalálhatóak rajta. A Környezetegészségügyi Intézet interaktív térképén csak Magyarországon kutakodhatunk, itt viszont mindig a legfrissebb mérési eredmények találhatóak, tehát szinte naprakész információkkal rendelkezhetünk.

Vízminőség-Szeged-térkép-OKI Az újszegedi szabadstrand minősítése az OKI interaktív térképén

További érdekes oldalak

Barta Géza cikke