A fizikai függőség fizikai elvonási tüneteket vált ki, a pszichés pedig a drog utáni heves vággyal jár, és emiatt előfordulhat, hogy a szer megszerzéséhez antiszociális viselkedésre is képes az illető. A megvonási tünetek rendszerint átmenetiek, a hosszú távú droghasználathoz való fizikai és pszichológiai alkalmazkodás következtében alakulnak ki.

Minél tovább dohányzik valaki, annál szkeptikusabb lesz a saját leszokását illetően. A legfontosabb és az egyetlen járható út pedig itt is a kellő elhatározás és akarat megszületése.

A dohányzás megvonási tünetei különbözőek lehetnek, ezek közé tartoznak a gyakori éjszakai felébredések, a szédülés. Általában két héten belül a koncentrálóképesség csökkenése, négy héten belül ingerlékenység, agresszió, nyugtalanság és depresszió, két-három hónap múlva pedig az étvágy jelentős növekedése és kínzó éhségérzet a jellemző.

A súlygyarapodással mindenkinek számolnia kell, aki le akar szokni a dohányzásról, de ez átlagosan csak 3-4 kilogram pluszt jelent. Ez semmiképpen ne legyen elriasztó adat, hiszen a tüdő funkciók javulása miatt a mozgás könnyebben megy majd, és a 3-4 kg könnyen ledolgozható vagy enyhe kalória megszorítással leadható.

A cigarettáról való leszokás nem könnyű feladat. A dohányosok annyit és úgy cigarettáznak, hogy elérjék a megvonási tünetek elkerüléséhez szükséges nikotinszintet. Egy alacsonyabb nikotintartalmú "light" cigarettából mélyebb és hosszabb beszívásokkal, a füstöt a tüdőben hosszan tartva a dohányos ugyanúgy belélegzi a neki megfelelő nikotin mennyiséget.

Emiatt tévhit, hogy a könnyű cigaretták kevésbé károsak az egészségre. A leszokásban segíthetnek a különböző nikotinpótló terápiák (pl. rágógumi, tapasz, tabletta) melyek kis adagban nikotint juttatnak a szervezetbe, azzal a céllal, hogy csökkentsék a nikotin hiányát és a megvonási tüneteket.