Sok élelmiszer nem tárolható több óráig a nyári melegben, le kellene hűteni legalább +5 - -10 C-ra, hűtőtáskában. A hűtőtáska nem csak az italok kellemes lehűtésére alkalmazható, de élelmiszerek (pl. tejes termékek) tárolására is jó lenne használni. Vonatkozik ez a higiéniai és tárolási megjegyzés a mozgó árusokra is. Meg kell említeni a szalmonellás megbetegedéseket is, melyek nyáron gyakoribbak. Maga a kórokozó vizes, árnyas helyen él, ahonnan az állatok magukhoz veszik, és "tárolják". A fertőzött (de nem beteg) állat húsából vagy egyéb termékéből (pl. tojás) készült, nem kellően feldolgozott étel (húskészítmény, tejes fagylalt, madártej, galuska, stb.) fertőzi az embert, aki néhány órán belül meg is betegszik tőle. Ennek jele az étel elfogyasztását követően órákon belül jelentkező hányinger, hányás, hasmenés, általános állapotromlás. A megbetegedetteknél általában elegendő a tünetek csökkentése: a folyadék- és ionpótlás, görcsoldás. Esetenként (főleg gyermekek és idősek esetén) lehet szükség antibiotikumos kezelésre, amit azonban csakis orvos rendelhet el. Az általános nyári étkezési szokásoknál figyelemmel kell lenni a fokozott izzadás következtében létrejövő só vesztésre is. Ajánlatos lényegesen "könnyebb" ételeket fogyasztani, például zöldségeket, gyümölcsöket. Tudnunk kell, hogy a megvásárolt gyümölcsöt a tisztaság látszata ellenére mindig folyó csapvízben kell megmosnunk. Nemcsak az esetleges permet miatt, hanem az elárusítás alatt a rászálló por magas ólomtartalmú, és minden olyan vegyi anyagot tartalmazhat, melyek a környezetben megtalálhatók. A vegyi anyagokon kívül rendkívül jól terjednek ezen az úton a különféle kórokozó baktériumok is. Azokat a gyümölcsöket is meg kell mosnunk, melyek héját biztosan nem fogyasztjuk el, (pl. a dinnyénél). A dinnyemagot viszont ajánlatos elkülöníteni és nem megenni, hasonlóképpen vonatkozik ez minden gyümölcs magjára. A mag elfogyasztása után végighalad az emésztőrendszeren, és szerencsés esetben természetes útján kiürül. Előfordulhat azonban, hogy a vakbél féregnyúlványának nyílását elzárja, abban emiatt gyulladás alakulhat ki.
Nyáron az italfogyasztással is vigyáznunk kell. Egyrészt, hogy mit iszunk, másrészt, hogy mennyit. A "mit"-re könnyű válaszolni: legcélszerűbb a rostos ivóleveket, nektárokat fogyasztani. Ezekben megfelelő mennyiségű folyadék található, ugyanakkor elegendő ásványi anyagot is tartalmaznak. Ugyanis nyáron az izzadással nagyon sok ásványi anyag is eltávozik szervezetünkből, melyek pótlása nélkül literszámra ihatjuk a tiszta vizet, szomjérzetünk nem csökken, általános fáradtság, rossz közérzet tapasztalható. A szénsavas italok hűtve kismértékben frissíthetnek, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk káros hatásaikról sem. A tonik kinintartalmánál fogva belsőleg is segít hűvösebben tartani testünket. A kininhatás a szervezet hőháztartásába avatkozik be úgy, hogy a központi szabályozás által megállapított ideális belső hőmérséklet értéket csökkenti. Ezáltal a szervezetben intenzívebben indulnak be a hő csökkentő folyamatok.
Az alkoholos italoknak nincsen speciális hő csökkentő hatása, semmiben nem hűtenek jobban, mint a gyümölcslevek, -nektárok. A folyadékfogyasztás "mennyit" kérdésére is ajánlatos odafigyelni. A fokozott hőleadás izzadással történik, ahol jelentős a víz-, és természetesen az ásványi anyag vesztés is. Ezáltal a testnedvek bekoncentrálódnak, csökken a vizelet folyadékmennyisége - hogy azzal se távozzon folyadék a szervezetből -, így kismértékben csökken az eltávolított méreganyagoké is. A koncentrált, töményebb vizeletben könnyebben válnak ki kristályok, melyek vesekövesség, hólyagkövesség alapjául szolgálhatnak. Hosszabb ideig tartó erőteljes verejtékezés, kevés folyadékfogyasztással a szervezet folyadékháztartását felboríthatja, gyerekeknél és időseknél komoly zavarokat okozva. Amennyiben valaki hajlamos vesekövességre, a betegség nagy valószínűséggel megjelenik. Kiránduláskor nagy melegben legyen mindenki figyelemmel a megfelelő mennyiségű ivóvíz (gyümölcslé) fogyasztására.
