Összeegyeztethető érdekek a lápvidéken
2005/03/30 00:00
2379 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A WWF Magyarország és az Ecsedi-láp Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat a mai napon adta át a Nagyecsedi Önkormányzat számára a Csicsós-láp rehabilitációjának vízjogi létesítési engedélyes tervét. Az egykori Ecsedi-láp mozaikjainak helyreállítását célul kitűző magyar-román határon átnyúló program tervezése ezzel első szakaszának befejezéséhez ért, a résztvevők már a megvalósítás lehetőségeit keresik.


Tervezett élőhely-rehabilitáció a Csicsós-lápon

Közép-Európa valaha legnagyobb, összefüggő síklápját, az Ecsedi-lápot a XIX. század végén csapolták le egészségügyi és árvízvédelmi okokra hivatkozva. 30 ezer hektár mocsarat, lápot, vizes élőhelyet szárítottak ki és vontak mezőgazdasági művelés alá. Hamar kiderült, hogy a gyenge termőképességű, belvizes talajon nehéz gazdaságosan jó minőségű terményt előállítani, ennek ellenére újra és újra próbálkoznak vele.

Milyen jövő vár a keserves munkával lecsapolt területekre, amelyeket szemmel láthatóan nem éri meg intenzív termelésbe vonni, hiszen a gabona csak tengődik rajta? Hogyan tud alkalmazkodni a mezőgazdaságból élő helyi lakosság a megváltozott gazdasági körülményekhez?

Világosan látszik, hogy a mezőgazdasági termelés hosszú távú biztosításához szemléletváltásra van szükség. Meg kell teremteni a fenntartható mezőgazdaság feltételeit, össze kell hangolni a termelés természeti, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjait, át kell gondolni a tájhasználat-váltás lehetőségeit ott, ahol az szükséges.

A WWF Magyarország több éves előkészítő munka után, helyi kezdeményezés alapján 2003-ban kezdte el az Ecsedi-láp rehabilitációjának tervezését. A program célja nem csak az egykori láp mozaikjainak helyreállítása, hanem a területen élők segítése is, hogy a vizes élőhelyek haszonvételei a megváltozott piaci viszonyok között is megélhetést biztosítsanak számukra.

A részletes tervezés a többségében a Nagyecsedi Önkormányzat tulajdonában lévő közel 200 hektáros Csicsós-lápon kezdődött el a helyi gazdálkodókkal együttműködve és a különféle érdekeket egyeztetve. A cél, hogy a mélyfekvésű, belvízzel gyakran elöntött, gyenge termőképességű területeken - ahol a szántógazdálkodás egyre nehezebb megélhetést nyújt - az ehhez alkalmazkodó területhasználat valósuljon meg. Ez jelentheti a lápterületre illő fajokkal a fásítást, gyepgazdálkodást, vizes élőhelyek kialakítását.

"A Csicsós-láp alig kétszáz hektárja mintaként szolgálhat majd a több tízezer hektárnyi hasonló adottságú területeken gazdálkodónak, hogy mit jelent a tájhasználat váltás, milyen alternatívák közül választhatnak. Fenntartható mezőgazdaság, és a táji adottságokhoz illeszkedő termelés folytatására szeretnénk sarkallni a földtulajdonosokat, a döntéshozók figyelmét pedig szeretnénk felhívni az ilyen ésszerű tevékenységek támogatására." - nyilatkozta Kis Ferenc, a WWF Magyarország projektvezetője.

A 2004-ben elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben szerepel ugyan a szántóterületek vizes élőhellyé történő átalakítására fizethető támogatás, de ennek gyakorlati alkalmazása még nem indult meg.

A WWF Magyarország a műszaki tervezés során az Ecsedi-láp Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat adataira és tapasztalataira támaszkodott. A helyreállítás folyamatában, majd a visszatelepülő állat- és növényvilág figyelemmel követésében, monitorozásában jelentős szerepet szán a helyi természetvédő civil szervezetnek, a nagyecsedi Füvészkert Egyesületnek, akik már eddig is hasznos adatokat szolgáltattak a területről.

A vizes élőhelyhez szükséges vízellátást a visszatartott belvízből lehet megoldani, száraz időszakban pedig a Zselinszky-csatornán keresztül. A terület mélyebb pontjain állandó vízborítás lesz, a magasabbakon pedig időszakos elöntés. Fontos a megfelelő védőzóna kialakítása, amely lehet füzes, nádas vagy gyékényes, esetleg zsombékos rét, melyeket gazdaságilag is hasznosítani lehet, például legelő állattartással.

A lápmozaikok helyreállítása kedvező hatást gyakorol majd a mikroklímára, igen nagy szerepe lehet a természeti értékek megőrzésében, élőhelyet nyújt majd számos védett fajnak. A vizes területeken fészkel például a feketenyakú vöcsök, vörösgém, bölömbika, cigányréce vagy a guvat, kis vízicsibe. A maradványerdőkben, ligetekben megtalálható az ökörszem, a nagy őrgébics. A legelők, kaszálók jellegzetes faja a fogoly és a fürj, de előfordul a haris és a nagy póling is.

A Nagyecsedi Önkormányzat összetett lápi bemutatóhely kialakítását is tervezi a területen. Nem csak az élőhelytípusok bemutatása a célja, hanem a lápi életmódhoz kötődő hagyományok, ősi mesterségek (pl. csíkászat, pákászat) megismertetése és az ún. "szelíd turizmus" fejlesztése is.