A hűvösebb idő beköszöntével mind többen panaszkodnak fej-és torokfájásra, a megfázásnak, meghűlésnek tűnő betegségek hátterében azonban már akár az influenzavírus is állhat. Az ÁNTSZ hétfőtől működő influenzafigyelő rendszere ugyan még nem regisztrált hivatalos megbetegedést, az orvosok szerint csak idő kérdése, hogy mikor szabadul el a nyavalya megállíthatatlan kórokozója.
Néhány óvintézkedéssel és némi odafigyeléssel persze van mód a vírus kicselezésére: réteges öltözködéssel, vitamindús táplálkozással, illetve a zsúfolt helyek, a tömeg elkerülésével kevesebb az esélye a megfertőződésnek. A szervezet ellenálló képességét fokozza, ha járványos időben C-vitamin készítményeket, illetve ilyen tartalmú ételeket fogyasztunk. A télen is hozzáférhető zöldségek közül a savanyú káposzta, a fokhagyma és a vöröshagyma a legjobb vírusűző, a gyümölcsök közül pedig a citrom, a narancs, a grapefruit és az alma segíthet megóvni egészségünket.
A vitaminoknál és a szimpla óvatosságnál nagyobb garanciát jelentenek a háziorvosoknál, illetve patikákban beszerezhető fertőzés elleni oltóanyagok. A krónikus betegségben szenvedők és a 60 év feletti idősek hétfőtől ingyen kapják az oltást, a többieknek a társadalombiztosító 50 százalékban támogatja a vakcinát. 400-600 forintért így bárki hozzájuthat a védettséget adó szérumhoz, amely legalább hat hónapig, de akár egy évig is megóv az influenza ellen.
A megfertőződés szempontjából legveszélyeztetettebbnek a csecsemők és kisgyermekek számítanak, akik életük folyamán először találkoznak a vírussal, ezért a betegség legyőzéséhez még nincsen ellenanyaguk. Problémás lehet az idősek, illetve legyengült betegek fertőződése is, a járványok évenkénti néhány áldozata általában közülük kerül ki. Az említett két korosztálynak a fenti okok miatt lehetőleg mindenképp hozzá kellene jutnia a vakcinához, de az amúgy egészséges, ám közösségben dolgozó felnőttek, például pedagógusok is jól teszik, ha beoltatják magukat.
A Magyarországon forgalomban lévő vakcinák kizárólag inaktivált vírust tartalmaznak, így nem okozhatnak influenzás megbetegedést. A készítményeknél ráadásul csak igen ritkán lépnek fel nemkívánatos mellékhatások, az injekció helyén ugyan enyhe bőrpír jelentkezhet, ez azonban 48 órán belül általában elmúlik. Az enyhe hurut, nátha nem oltási akadály, a heveny, lázzal járó betegségben szenvedők azonban panaszaik elmúlásáig nem kaphatják meg a szérumot.
Az influenza vírusnak egyébként három szerotípusa van: A, a B, és a C. A három típus közül általában az A okozza a járványokat. Az alattomos fertőző betegség elsősorban cseppfertőzés útján terjed, lappangási ideje egy-három nap, ezalatt a megfertőzött ember még tünetmentes, de már terjeszti a betegséget. Nem minden felsőlégúti panaszokkal járó megbetegedés influenza, a vírus jelenlétére akkor lehet gyanakodni, amikor magas láz, fejfájás, izomgyengeség, és nagyfokú elesettségérzet kíséri az orrfolyást és torokfájdalmakat.
Régi tévhit, hogy az influenza ellen az egyetlen hatásos gyógyszer az antibiotikum. Mivel a megbetegedéseket nem baktérium, hanem vírus okozza, a kórokozó ellen egyelőre nem ismer adekvát terápiát az orvostudomány. A betegség kellemetlen velejáróit így csak tüneti kezeléssel: lázcsillapítók, köhögés-csillapítók, vitaminok és nyákoldók alkalmazásával lehet csillapítani. Ha a betegség tünetei egy héten belül nem múlnak el, gyanakodhatunk arra, hogy valamilyen bakteriális szövődményt sikerült összeszednünk, amelynek kezelését feltétlen bízzuk szakorvosra.
A sima, szövődménymentes influenza esetén is jól tesszük, ha felkeressük a rendelőt, ám a járványos terjedés megelőzése érdekében a "vizit" után a betegeknek lehetőleg otthon kell maradniuk.
Bár a kellemetlen tünetekkel, lázzal és súlyos szövődményekkel járó influenzajárványok egészen az ókortól kezdve végigkísérték az emberiséget, a kórokozó változékonysága miatt nehéz kinyomozni pontos eredetét. Elbeszélésekből tudjuk, hogy Athén lakosságát Kr. e. 430-ban, Nagy Károly seregét Kr. u. 876-ban verte le lábáról a kór, de majd minden században és kontinensen is felütötte a fejét. Az első feljegyzett nagy járvány 1580-ban volt, amely végigsöpört Afrikán és Európán, de ezreket ölt meg 1647-ben is, amikor a Karib-tengertől indult pusztító útjára Új-Anglia felé.
Tömeges elterjedése és magas halálozási aránya ellenére a 20. század elejéig nem számított a legsúlyosabb kórok közé, csak az 1918-19-es, világviszonylatban 40 millió ember halálát okozó "spanyol nátha"-hullám után figyeltek fel veszélyességére. Nagyobb járványokra 30-40 évenként, kisebbekre azonban szinte minden évben lehet számítani, rendszerint az őszi, a téli, illetve a kora tavaszi hónapokban. Egy-egy járvány alkalmával hazánkban mintegy 1,5-2 millió (!) ember jelentkezik influenzás panaszokkal az orvosnál, idén márciusban azonban az ország lakosságának több mint egyharmada küzdött a megbetegedéssel.
