Perlitbánya is veszélyezteti a tokaji borvidéket
Varga Gábor
2007/12/02 10:48
897 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A tokaji borvidék szlovákiai részének közelében akar perlitet bányászni egy szlovák cég. Kisbári polgármestere szerint a bánya tönkretenné a környék borászatát, ezért fellebbeztek a kassai regionális bányahivatal engedélye ellen. A kassai megyei önkormányzat ugyancsak tiltakozik - adta közre az Inforádió.

A kassai körzeti bányahivatal már kiadta az engedélyt a perlitbánya megnyitására, de a helyiek fellebbeztek a bányaigazgatóságnál. A perlit viszonylag magas víztartalmú vulkanikus kőzet, külszíni fejtéssel bányásszák. Alacsony sűrűsége, viszonylagos olcsósága és jó hőszigetelő képessége miatt számos területen használják, például az építőiparban hőszigetelésre és tűzvédelmi célokra, szűrési segédanyagként, és a kertészetben is. A perlit lelőhely egy magas dombon található, a perlit vulkanikus sziklák között van, csak robbantással lehet hozzáférni, ami után nagy porfellegek keletkeznek, miközben ez a terület mindössze néhány száz méterre fekszik a szőlőültetvényektől. A szőlő egyik legnagyobb ellensége a por, hiszen rászáll a levelekre és a fürtökre, így nem keletkezik cukor. Csizmadia Albert hozzátette: a szőlészeti szakemberek egyöntetűen a bánya megnyitása ellen vannak, mert az tönkreteszi a borászatot. A kassai megyei hivatal is teljes mértékben ellenzi a bányát, hiszen a megyében nem a bányászatot, hanem a szőlészetet-borászatot, valamint a turizmust szeretnénk fejleszteni.

Szlovákiában nem csak a perlitbánya fenyegeti a tokaji borvidéket, hanem a Tőketerebesre tervezett széntüzelésű hőerőmű is, amelynek környezetvédelmi hatástanulmányát elfogadhatatlannak tartja a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A tárca szerint a dokumentum a légszennyezés kérdésében nem támasztja alá megfelelően azt az állítást, hogy a beruházásnak nem lesz határon átterjedő hatása, ökológiai és vízvédelmi szempontból pedig meg sem vizsgálja ezt a lehetőséget. Sokak szerint azonban Magyarország sem áll jobban a tokaji borvidék védelmével, hiszen a szerencsi szalmatüzelésű erőmű földmunkái már meg is kezdődtek. Korábban a tokaji borászok, a település polgármestere és a megyei közgyűlés elnöke is tiltakozott a projekt ellen, eredménytelenül. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter szerint népszavazást kellene tartani a kérdésről, Tokaj polgármestere szerint azonban erre már nincs idő. Az erőmű ellenzői elsősorban a megnövekedett kamionforgalom káros hatását hangsúlyozzák - a szalma nagy részét az Alföldről szállítanák -, és kiemelik, hogy nem vizsgálták az erőműnek a borvidék sajátos mikroklímájára gyakorolt hatását sem. Sólyom László köztársasági elnök szerint a Szerencsen felépülő erőműben tízpercenként egy kamionnyi szalmát tüzelnek majd el, ami jelentősen növeli a terherforgalmat a környéken, emellett veszélybe kerül Tokaj világörökségi címe is.