PET-palackon lógnak az olimpiai érmek
2016/08/26 08:00
1409 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Most, hogy a magyar sportolók remek szereplésével véget értek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok, érdemes felhívni a figyelmet az érmek összetételére is. Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból. Az újrahasznosítására újabb remek példa a riói éremszalagok elkészítése...

pet

Magyar szempontból rendkívül sikeresnek tekinthető az idei, 2016-os rióri olimpia. Érmeseink, pontszerzőink, de az összes induló nagy elismerést érdemel, az éremtáblázaton elért 12. hely pedig ugyancsak kiemelkedő.

Az elmúlt napokban a legtöbben nagy érdeklődéssel követtük a sporthíreket, különösen azokra a versenyszámokra koncentrálva, ahol hazai sportoló is indult, remélve, hogy még aznap a nyakába akasztják a hőn áhított medált.Most, hogy mindezen túl vagyunk, itt az ideje megnézni, hogy miből is álltak azok az érmek!

Az olimpiák történetében először Rióban fektettek különösen nagy hangsúlyt arra, hogy még az érmek elkészítésekor is a fenntarthatóság álljon a középpontban. Hát még a szalagok kialakításakor ! Amint az a www.olympic.org honlap írásából kiderült ugyanis, a szalagokat újrahasznosított PET-palackokból készítették.

Ami pedig az érmeket illeti: az 500 g súlyú arany-, ezüst- és bronzmedálok a www.olympic.org honlapja alapján javarészt ugyancsak újrahasznosított anyagokat tartalmaznak. Az ezüst- és a bronzérem 30 százalékban áll újrahasznosított anyagokból, az aranyérmek pedig egyáltalán nem tartalmaznak higanyt. Sőt, sokkal tisztábbak, mint valaha, megfelelvén a fenntarthatóság kritériumainak, a legszigorúbb környezetvédelmi törvényeknek és laboratóriumi szabályoknak az anyagok kitermelésétől a végső kidolgozásig. Az aranyérmek 92,5 százalékban újrahasznosított tükrökből, forraszték-maradékokból és röntgen-lemezekből származó nyers ezüstöt tartalmaznak, a bronzérmek réztartalmának 40 százaléka pedig pénzverdei hulladékból származik.

A Magyar Olimpiai Bizottság honlapján közölt írásból az is kiderül, hogy az olimpián használatos dobogók is szerves anyagokból készültek, Brazília trópusi jellegét szimbolizálva. Ezeket úgy tervezték, hogy a játékok után bútorként felhasználhatók legyenek, sőt, az éremátadók által használt tálcák is alkalmasak a későbbi használatra.
A fenntarthatósági szempontok érvényesülése azért is példaértékű, mert az olimpiai játékok a világ legnépszerűbb és legnézettebb eseményei közé tartoznak, így ez az üzenet (többek között a PET-palackból készült szalagok pedig üzenete) is milliárdokat ért el.

Forrás.