A városoknak a vidékkel szemben megvannak az előnyei és a hátrányai is; egyrészt a kereskedelem, a kommunikáció, az innováció és a kultúra központjai, másrészt óriási mennyiségű energia felhasználói, amelyek jelentős mennyiségű mellékterméket (hulladékot) termelnek, ezen keresztül közvetlenül vagy közvetve károsítva az egészséget.
Kevesebb szmogot
A megfelelelő városi fejlődés a kiegyensúlyozottság érdekében megköveteli a leglemaradottabb városrészek sokrétű helyreállítását és társadalmi integrációját. Ennek szellemében növelni kell az életszínvonalat és javítani kell az egészségvédelmet, amiknek feltételét a tiszta és olcsó közlekedéséi eszközök és a megújuló energiaforrások, illetve a hagyományos energiaforrások ésszerűbb felhasználásai jelenti.
A polgárok érdekeit szem előtt tartó városvezetésnek elő kell segítenie az élhető városi élet és az egészséges környezet kialakítását. Általános tapasztalatok és statisztikák támasztják ugyanakkor azt alá, hogy a városi élet napjainkban (tisztelet a kivételnek) egyre kevésbé kellemes, ez régiónkra és fővárosunkra egyaránt érvényes.
Egyre kijjebb
A városi lakókörnyezet minőségének romlásával az emberek egyre nagyobb része választja lakóhelyéül az elővárosokat, körynező településeket. Ennek legjellemzőbb okaiként a lég- és zajszennyezetség, a biztonságos közlekedés hiánya és a zsúfoltág jelenik meg leginkább. Ez a tendencia jellemző egész kontinensünkre.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Európai Unió Tiszta levegőt Európának munkacsoportja (Cafe – Clean Air For Europe) szerint az öreg kontinensen éventeévente 300 ezer ember veszti életét a súlyos légszennyezettségi álapotok miatt.
Láthatatlan gyilkosok
A dioxint, nehézfémeket tartalmazó levegő daganatokat, légzési nehézségeket, asztmát, de trombózist és infarktust is okozhat. Ez az állapot nemcsak a gyerekeknél és az idős krónikus betegek, de a viszonylag egészséges, erős felnőtteknél is rengeteg problémát okoz.
A legnagyobb problémát a az autókból, teherautókból és motorokból származó szennyező mikroporok jelentik, amit az ősztől beinduló hideg és nedvesség, valamint a fűtési szezon beindulása által levegőbe kerülő anyagok csak fokoznak.
A kialakuló helyzet városonként, országonként változó, de nagyban meghatározza a települések földrajzi és klimatikus helyzete is. A helyzetet a lakások, házak városon belüli elhelyezkedése is árnyalja, gondoljunk csak Budapestre, ahol a magasabban (hegyen) lévő otthonok jobban „kidugják a fejüket” a várost ellepő szmogtengerből, míg a belvárosi családok nem sok mindent tehetnek a légszennyezés elkerülésére.
Egy hazai statisztika szerint évente ötezer ember veszti életét idő előtt a légszennyezettség miatt. A levegőben lévő szálló porok és aeroszolok súlyosan károsítják az egészsget és jelentősen csökkentik a várható élettartamot, szív- és érrendszeri betegségeket okoznak, valamint növelik a tüdőrák kockázatának esélyét is.
A WHO és a Cafe szervezetek az európai életkorveszteség átlagát 8,6 hónapban állapították meg.
