Teázzunk!
2007/10/20 08:00
1786 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A hagyomány szerint a teázás gyökerei az ősi Kínába nyúlnak vissza: i. e. 2737-ben Chen-Nung császár éppen egy teabokor árnyékában pihent, amikor néhány tealevél a kezében tartott forró vizes pohárba esett. Megízlelve az így elkészült folyadékot, hirtelen a harmónia semmihez sem hasonlítható érzése fogta el.

tea "A tea felüdíti a lelket, és bölcs gondolkodásra sarkall. Megtisztítja az elmét és erőt ad az elcsigázottnak."- írta a császár. Európába először a Kelet-Indiai Társaság tengerészei révén jutott el, akik ajándékba vittek néhány csomag teát Angliába. Az 1700-as évek elején már több száz teákat is árusító kávéház létezett Londonban. A teázás szertatásának lényege a nyugalom, a relaxáció, az ősi hagyományok élvezete. Hátradőlni egy csésze jól elkészített teával valóban a harmónia soha nem ismert érzését nyújthatja.

A tea fő hatóanyagai a koffein és tein, mindkettő serkentő hatású anyag. Ezen kívül tartalmaz csersavat, mangánt, fluort, valamint a zöld tea antioxidáns hatású flavonoidokat.

A zöld tea a teacserjének a leveleit jelenti, azonban kevesebb feldolgozási eljáráson esnek át, tehát a levelek nyersebbek, jobban megőrzik eredeti hatóanyagtartalmukat. A fekete teával ellentétben a zöld tea kevesebb koffeint tartalmaz, viszont magas az antioxidáns tartalma. Ezek az anyagok lassítják a sejtek öregedését, szervezetünket ellenállóbbá teszik a stresszel szemben, késleltetik a ráncosodást, csökkentik egyes daganatok kialakulását. A zöld tea hatóanyagai (flavoinoidok) már kapszulában is kaphatók.

A fekete tea érettebb levelekből készül, amelyeket először hervasztanak, kötegekbe tekernek, több órán keresztül fermentálnak, majd végül megszárítanak. A teacserjéről még ma is kézzel szüretelik a leveleket, általában évente négyszer. A legjobb minőségű fekete tea a két legfelsőbb levélből és rügyből készül, alacsony hőfokon kezelve. A kész tea színe sötétvörös, íze jellegzetes, aromás.

A gyümölcsteák általában többféle szárított gyümölcs apró darabkáit jelentik. Szinte mindegyikben találunk csipkebogyót és hibiszkuszt, ezek adják a gyümölcsteák jellegzetes savanykás ízét és piros színét. A csipkebogyó magas C-vitamin tartalmáról híres, azonban a C-vitamin 60 C foknál magasabb hőmérsékleten elbomlik, ezért ezeket a teákat max. hatvan fokos (azaz nem forrásban lévő) vízzel forrázzuk csak le!

A teakészítés a tea vízzel való leforrázását jelenti. Ha filteres teánk van, ezzel készen is vagyunk, bár akkor sem mindegy, mennyi ideig áztatjuk a filtert a vízben. Ha valódi leveles teát használunk, a forrázás után a főzetet leszűrjük. Egy teakannába annyi teáskanál levelet tegyünk, ahány csésze teát készítünk, plusz még egy kanállal "a kanna számára". Ajánlott áztatási idők: fekete teák 2-3 perc, zöld teák 3-5 perc. Gyógynövény és gyümölcsteák 5-8 perc. A tea erőssége nem az időtől, hanem a hozzáadott teafű-mennyiségtől függ. A legjobb teáskannák porcelánból vagy üvegből készülnek, a fém kanna mellékízt ad a teának.

Az összes teafajtát érdemes ízesítés nélkül is megkóstolni, hogy érezzük az eredeti aromát. A tea citrommal való ízesítése orosz szokás: fekete vagy zöld teához jól illik a citrom. Angol hagyomány a tea tejjel vagy tejszínnel történő ízesítése: elveszi a tea kesernyés ízét. Fekete teákat ízesíthetünk így, a zöld teákhoz, gyümölcsteákhoz nem illik a tejszín. Édesíthetjük teánkat cukorral, mesterséges édesítőszerekkel, de jól illik a teához a méz is. Különleges édesítők a kandiscukor és a juharszirup, mindkettőt érdemes kipróbálni.