Miért alszunk?
Az alvás minden élőlény – legalábbis állat – nélkülözhetetlen állapota, mely számos bizonyított és feltételezett életfolyamathoz járul hozzá. Részlegesen kikapcsol egyes idegrendszeri funkciókat, pihenteti és regenerálja idegrendszerünket. Alvás során számos ingert nem érzékelünk, azonban vészhelyzetben pillanatok alatt újra működésbe lép teljes szervezetünk. Az alvó személy szervrendszerei szintén nyugalomba kerülnek, működésük nem áll le, azonban lényegesen szerényebb intenzitással zajlik. Az idegrendszerhez hasonlóan minden belső szervünk némiképp regenerálódik.
Az alvás szakaszai
Az emberi alvás két nagy szakaszra, Non-REM és REM fázisra tagolható. Az egyes szakaszok közötti különbséget a szemmozgásokban kell keresni, a REM szakaszra intenzív szemmozgások jellemzők. A Non-REM szakasz tovább tagolható legalább négy kisebb részre. Az elalvás egy átmeneti szakasszal kezdődik, ilyenkor az izom- és szemmozgások lassulnak, a reakcióidő növekszik, azonban az illető még éber. Ezt követően a szemmozgások teljesen megállnak és az izmok is egyre ernyedtebbek lesznek, majd következik a mélyalvás szakasza. Az alvás REM fázisát, ahogy már írtuk, intenzív szemmozgások jellemzik. Szemhéjunk alatt szemünk élénken mozog, ilyenkor szoktunk álmodni is. Érdekes, hogy a REM-fázis alatt keringési és légző rendszerünk szabályos működése kissé felborul, sőt hőszabályozásunk is jelentősen csökken. Bizonyított tény, hogy az alvás Non-REM szakaszában zajlik a már többször említett regenerálódás, a REM szakasz jelentősége azonban még mindig vitatott.
Az alváshiány tünetei
A krónikus alváshiány súlyos mentális és testi leépüléshez vezethet. Az alváshiány legismertebb tünete a fáradékonyság, az illető meglassult, reakcióideje megnyúlik, tompulnak reflexei, zavart szenved gondolkodása, jelentősen csökken a tanulási képessége. A fizikai tünetek közül a szemkörüli karikák mindenki számára ismertek, de meglepő módon az alváshiány az elhízáshoz is hozzájárulhat.
Hogyan készüljünk az alvásra?
Bármilyen meglepő, a nyugodt alvásra érdemes előre felkészülni. Mindenki előtt ismert, hogy lefekvés előtt pár órával már érdemes kerülni a nehéz ételeket, azt azonban kevésbé tudják, hogy a tévézés, monitornézés, telefonálás sem ajánlott lefekvés előtt legalább egy órával. Próbáljuk minimalizálni a hálótérben a zaj- és fényforrásokat. A legkisebb búgás, az óraketyegés, egy tompa háttérzaj is jelentősen ronthat a pihenési szakaszunkon. Kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást lefekvés előtt! Aranyszabály lenne, mégis kevesen tartják be, hogy a hálószobában nincs helye elektromos berendezésnek!
Az alvászavar népbetegség
Felgyorsult világunk, a mindennapos stressz becslések szerint napjainkra a lakosság 20%-ánál (!) okoz kisebb-nagyobb alvászavart. Az álmatlanság elsősorban a stresszre vezethető vissza, a nyugtatók és altatók azonban csak rövid távú megoldást jelentenek, ezek a későbbiekben súlyosbítják az álmatlanságot. Derítsük ki az álmatlanság okát! Az alvás közbeni légzésszünet (apnoe) általában a horkoló embereknél fordul elő. Minden horkolónak érdemes lenne szaksegítséget kérnie, mert rövid és hosszú távon is gátolja a nyugodt pihenést, nem beszélve a hálótárs nyugalmáról.
Marsi Zoltán cikke
