Védett fajok feketén
2003/01/25 00:00
2436 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Tavaly októbertől Magyarország is részt vesz a WWF TRAFFIC közép-kelet európai programjában. Az 1976 óta létező együttműködés célja, hogy visszaszorítsa a védett élőlények illegális kereskedelmét. A növény-és állatfajok feketekereskedelme rendkívül kifizetődő formája a környezeti bűnözésnek. Az Amazonas menti esőerdők évente 1,5 milliárd dollár értékben csempésznek ki ritka és védett fajokat.


Elkobzott állatbőrök egy repülőtéri raktárban
Fotó: TRAFFIC

A nemzetközi környezeti bűnözés egyik legjövedelmezőbb formája - az illegális halászat, bálnavadászat, fakitermelés és hulladéklerakás mellett - a törvénytelen vadkereskedelem. Az állatok iránti kereslet elsősorban a jómódú európai, észak-amerikai és ázsiai fogyasztók felé irányul, ők tartják fenn az egész iparágat. Magyarország is érintett az ügyben, minthogy rajtunk keresztül is sok vad utazik élve vagy halva Nyugat-Európa felé, és elég ha az olasz sportvadászok "nagyszerű" teljesítményére gondolnunk - szalonka kilövés terén -, hogy rájöjjünk arra, hazánk vadjai sincsenek biztonságban.


Perui vadász ritka arapapagájokból álló zsákmányával
Fotó: WWF-Canon / Hartmut Jungius

Ezen az áldatlan állapoton igyekszik enyhíteni a WWF Magyarország, amely tavaly októberben kapcsolódott be abba az együttműködésbe, amelynek célja a védett állatok és növények feketekereskedelmének visszaszorítására irányul. A WWF TRAFFIC elnevezésű program Közép-kelet Európában - Cseh-, Lengyel- és Magyarországon, valamint Szlovákiában és Szlovéniában - segíti a hatóságok munkáját a védett fajok kereskedelmének ellenőrzésében és szabályozásában.

Hogy fogalmunk legyen a feketekereskedelem méreteiről: 1999-ben Nagy-Britanniában a vámosok 1600 élő állatot, 1800 növényt, 52 000 veszélyeztetett fajoktól származó testrészt, vagy származékot és 388 000 gramm csempészett kaviárt foglaltak le. Ezek az adatok a szigetországba bejutott természeti csempészáru mennyiségének töredékét teszik ki, és ez csupán egyetlen országra vonatkozik.

A törvénytelenül eladott vadak zöme a fejlődő országokból származik, a világ biológiai sokféleségének legnagyobb részét adó területekről. Latin-Amerikában - ami ugyan messze van tőlünk, de jó képet ad arról, hogy mennyi pénz van a bűnözésnek ebben a formájában - évente mintegy 12 millió állatot juttatnak Brazíliából és az amazonasi esőerdőkből, ez pénzben körülbelül 1,5 millárd dollárt jelent.


Ez a Guayana partjainál frissen kikelt tengeri teknős remélhetőleg nem a levesben vagy egy ajándékboltban végzi
Fotó: WWF-Canon / Roger Leguen

A mifelénk jellemző szárazföldi éghajlaton nincs ekkora mértéke a védett fajok kereskedelmének, mivel itt a fajsűrűség is jóval kisebb, de az gyakran előfordul, hogy a vámosok Erdélyből származó medveirhát, oroszországi tigrisbőrt, vagy éppen több tízezer lefagyasztott védett madarat találnak. A Kaszpi-tengeri tokhal ikrájának egy része szintén átutazik határainkon. A csempészett kaviár kilogrammjáért Európában és az Egyesült Államokban 4400 dollárt is megadnak. Becslések szerint az Oroszországból az USA-ba - mint vezető importáló országba - tartó hajórakományok több mint fele illegális szállítmány.


A világszerte veszélyeztetett tengeri teknősök még mindig nagy számban esnek az orvhalászok áldozatául
Fotó: TRAFFIC

A mértéktelenségnek köszönhetően a felnőtt tokhalak populációja 1986 óta 80 százalékkal csökkent. Hogy a növények se maradjanak ki a sorból, nézzük a ginszeng-gyökér esetét, amelyet általános tonizáló (pezsdítő, élénkítő) szerként használnak világszerte. Az Ázsiából származó gyökerek kilogrammját több mint 10 000 dollárért lehet eladni, a legrégebbi amerikai gyökerek pedig 30 000 dollárt is megérnek Kínában. Oroszországból évente 600 kilogrammot is kicsempésznek. A ginszeng ma már csak Ázsiai, Oroszország és Észak-Amerika kis területein terem, ha további ütemben folyik a vele való kereskedelem, akkor néhány évtizeden belül örökre eltűnik a Föld színéről.

A TRAFFIC az egyik különösen sikeres példa a különféle nemzetek állat- és környezetvédő szervezeteinek együttműködésére. Az 1976-ban alakult szervezet nyomon követi a vámrendelkezések országos végrehajtását, dokumentálja a fenntarthatatlan vadkereskedelem területeit, azonosítja a vadvilág termékeinek útvonalait, és kivizsgálja a csempészésről szóló bejelentéseket. Felméréseket végeznek a csempész szállítmányokban leggyakrabban előforduló védett fajokról és állati termékek kereskedelméről, amelynek alapján javaslatokat tesznek a hatóságoknak a konkrét intézkedésekre. Kiemelt feladatuknak tartják a közvélemény folyamatos tájékoztatását, a figyelem felhívását a feketekereskedelem által okozott közvetlen károkra és azok hosszabb távú veszélyeire. A tömegével pusztított fajok ma még nagyrészt megmenthetők a kipusztulástól, ha természetvédelmi hatóságok, a vámszervek, a civilszervezetek - mint a WWF TRAFFIC - és nem utolsósorban a magánemberek együttesen lépnek fel a védett fajokkal való üzletelés ellen.