A dohányzás hatását tekintve a legbizonyítottab rákkeltő szer ami valaha létezett. Kimagaslóan felelős a tüdőrák és szájrák kialakulásáért. Fokozott szerepe van a gége-, nyelőcső-, hörgő-, hasnyálmirigy-, vastag- és végbélrák kialakulásában, valamint a keringési zavarokért, az agy-ér betegségekért, érelmeszesedésért is felelős. A sokkoló felsorolást szinte a végtelenségig lehetne folytatni, ami mind azt az egy szóban összefoglalhtó tényt bizonyítja, hogy a cigaretta méreg. Minél többet és minél több ideig dohányzik valaki, annál nagyobb az ebből kialakuló betegség kockázata. A tüdőrák szempontjából Magyarország a feketelista élén áll, nálunk a leggyakoribb a tüdőrákos halálozások száma. Közép-európábai összehasonlításban hazánkban a legmagasabb az egy főre eső cigarettafogyasztás.  

Együtt szívunk

Különös veszélyforrást jelent a fiatalkori dohányzás, amihez hozzájárul a dohányzás passzív válfaja is. Egy felmérés szerint a hazai óvodások 29 százaléka passzív dohányos. Egy olyan családban ahol a szülők rendszeresen dohányoznak, a gyermek átlagosan napi öt-tizenöt szál cigarettának megfelelő füstöt szív be. Ez az adat önmagában megdöbbentő, főleg ha hozzátesszük, hogy a családok negyven százalékában van valaki, aki rendszeresen dohányzik.  

Ha az anya szív

A terhesség alatti dohányzás sok társadalmi csoportban jelent szintén nagy veszélyt, mert a felvett nikotin átjut a magzat szervezetébe és bekerül az anyatejbe is. A várandós nő a dohányzással növeli egy esetleges csecsemőhalálozás lehetőségét is. A cigaretta erősen befolyásolja a női nemihormon (ösztrogén) szintet is, korai csontritkulást okozva és a méhrák kockázatát növelve. Az ösztrogénszint felelős a fejfájás, depresszió és meddőség kialakulásáért és idejekorán gondolkodási problémák is jelentkezhetnek. De miért is van ez utóbbi?  

Elgondolkodtató

A test egy igen komplex rendszer, amiben a tüdő felelős az életet jelentő oxigén felvételéért és szervezetbe juttatásáért. Elégtelen működése esetén, úgynevezett „oxidatív stressz” jelentkezhet ami az antioxidánsok (az oxidációt késleltető anyagok) és a szabad gyökök (negatív tulajdonságukként ép sejtjeinket károsíthatják) egyensúlyának felborulását jelenti, aminek hatására idegsejtjeink károsulnak. Így ell kell vetni azt a tévhitet is, miszerint a dohányzás élénkíti az agyműködést sőt, roncsolja az agysejteket, ebből következően rövid és hosszú távon is csökkenti az intelligenciát.   

A dohányzás öregít

Az utóbbi idők kutatásai igazolták a dohányzás és a ráncosodás közötti összefüggéseket és megállapították, hogy az erek átengedő képessége csökken ami a sejtek közötti anygcserefolyamatok lassulásához vezet. A vérellátás lassulásával károsodik a kötőszövet a bőr revitalizációs képessége hanyatlani kezd. Az előzőekben felsorolt betegségeket sokszor csak a hajszál választja el attól, hogy átforduljanak a holtponton és rákos sejtburjánzássá váljanak, ezért nagyon fontos a megelőzés, melyet a helyes életmóddal és a rendszeres szűrővizsgálatokkal lehet elérni.  

Nem menő

A rák kialakulásához számos út vezethet, azonban a dohányzás egy gyorsforgalmi sztráda a halál felé vezető úton. Remélhetőleg hazánkban (különösen a fiatalok körében) is mihamarabb elterjed az a nézet, hogy a dohányzás egyáltalán nem menő! Egy fiatal természetesnek veszi, hogy teste egészséges, de az idő mai felpörgetett társadalmunkban háromszázzal robog és hamar elérheti azt az állomást ahonnan már nehéz, vagy leheteten visszafordulni. Egy norvég állampolgár nyugdíjas korára (67 év!) nem ritkán kezd el szinte hivatásszerűen sportolni, míg a magyar társadalom legnagyobb része ekkor már alulról szagolja az ibolyát! Ezeken a dolgokon érdemes időben elgondolkodni!