A vérszegénység (sápkór) azt jelenti, hogy csökken a vörös vérsejtek száma vagy a vörös vérsejtek festék anyaga, a hemoglobin. A vörös vérsejtek száma l mm3-ben a férfiaknál kb. 4.000.000, a nőknél kb. 4.500.000. Ha kevesebb van belőlük, akkor beszélünk enyhébb vagy komolyabb vérszegénységről. A vérszegénység tünetei közé tartozik a sápadtság, a gyengeség, a szédülés és az ájulásra való hajlam, a kimerültség stb.
Az okok
Az okai közé tartozik e1sősorban a helytelen táplálkozás, amikor nem kerül be a szervezetbe minden olyan anyag, amely a vérképződéshez szükséges. Ez gyakori lehet a lányoknál és a fiatal asszonyoknál, akik állandóan féltik a vonalaikat, és mindenféle fogyókúrás receptekkel sanyargatják a testüket. A további okok lehetnek az egyoldalú táplálkozás, a vitaminok és az ásványi anyagok hiánya, de valójában ez is a rossz táplálkozáshoz tartozik. Valaki lehet vérszegény azért, mert a szervezet egy pontján folyamatosan elszivárog a vér, pl. egy vérző gyomornál vagy egy patkóbélfekélynél stb. Vérszegénység léphet fel akkor is, ha kevés a gyomorsav, ilyenkor a táplálék hiába vasban dús, a vérképzéshez szükséges vas csak savas környezetből tud felszívódni a vérkeringésbe.
További okok közé sorolható az a tény is, hogy egyes szintetikus gyógyszerek hosszú távú szedése is okozhat vérszegénységet. A vérszegénység oka nemcsak a vashiány lehet. Az anémia komo1yabb formája az ún. vészes vérszegénység (anémia pernicióza), amikor a szervezet B 12-vitamin-hiányban szenved. Ennek oka, hogy vagy nincs a táplálékban valamilyen vitamin, vagy valami oknál fogva nem szívódik fel a vérkeringésbe.
Kezelési formák
A vérszegénység fitoterápiás kezelését sokszor megzavarja az a tény, hogy elterjedt az a téves nézet, miszerint akinek kevés a vörös vérsejtje, az igyon vörös bort. Tudományosan nincs megalapozva ez az állítás. A vörös borban van ugyan vas, mégsem gyógyítja a vérszegénységet; azon egyszerű oknál fogva, hogy csak két vegyértékű vas van benne, amely nem szívódik fel teljesen az emésztőrendszerből a vérkeringésbe, vagyis nem tudja a szervezetünk hasznosítani. Minden modern, a vérszegénységet gyógyító gyógyszerben három vegyértékű vas van, és sokszor még citromsavval is dúsítják, biztosítva a savanyú közeget, amelyből a vas maradéktalanul felszívódik. A vérszegénység fitoterápiás kezelése két irányban halad:
- Az első út az, amikor igyekszünk olyan gyógynövényeket adni, amelyek nemcsak vasat (Fe), de más ásványi elemet is tartalmaznak, például kobaltot (Co), rezet (Cu) és cinket (Zn) is. Ide tartozik a csalán (vasat [Fe] tartalmaz), a fehérbab, (héja kobaltot, valamint rezet és nikkelt is tartalmaz a virágpor, amely vasat, rezet. kobaltot, magnéziumot, ként, foszfort és káliumot tartalmaz, továbbá a csíráztatott magvak. Melyik csíra tartalmazza ezeket az elemeket? A legfontosabbak a búza (Fe, Zn), az árpa (Fe, Zn, Mg), a zab (Fe, Zn, Mg) és a rozs (Fe, Mg). Ajánljuk még a Béres-cseppeket is, amelyek szintén tartalmazzák a vér képződéshez szükséges elemekét.
- A másik csoportba tartoznak azok a gyógynövények, amelyek nem közvetlenül, hanem másodlagosan segítenek. Ide tartoznak a keserű anyagokat tartalmazó gyógynövények, a keserű és egyben aromatikus illóolajokat tartalmazó gyógynövények, valamint az aromatikus hatóanyagokat tartalmazó gyógynövények. A hatás mechanizmusuk abban rejlik, hogy először is javítják az étvágyat, és az étvágytalan egyének, főleg a fiatal, sápadt arcú lányok többet esznek olyan táplálékból, amely a vérképződéshez szükséges. Meg kell említeni, hogy a vegetáriánus vérszegények is egyenek néha húst (szárnyasat - pl. csibét), mert az egyoldalú koszt vérszegénységhez vezet.
Tudniillik éppen a húsban van az a külső faktor, amelynek kapcsolódnia kell a szervezetben lévő belső faktorhoz, hogy a vérképződés normális
Nézzük a másodlagosan alkalmazható gyógynövényeket. Vannak csak keserű anyagokat tartalmazó gyógynövények (amára), mint pl. az ezerjófű, a tárnics és a vidrafű (ezeket nem nagyon kedvelik a betegek, mert nagyon keserűek, ezért ajánlatos az illó olajokat tartalmazó növényekkel keverni, mert így kellemesebb és jobb ízűek). Illóolajat is tartalmaznak a keserű-aromatikus növények (aromatikus amarák), mint pl. a kálmos, az angyalfű, a benedekfű, a pemetefű és a fehér ürömfű (ezeket nagyon kedvelik a betegek, mert enyhén keserűek és kellemesen fűszeres illatúak). A legkedveltebbek az illatos (aromatikus) növények: a kakukkfű, az édeskömény, a koriander, a szurokfű stb. Valójában az összes fűszer (ezek kiváló étvágyjavítók, és szívesen alkalmazzák a betegek, de jó, ha csipetnyi keserű anyagokat tartalmazó növényeket keverünk hozzá, hogy a hatásuk fokozottabb legyen.
Kép forrása: www.spirulina-mikroalga.hu
