A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk, vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagymennyiségű A, B, C és U vitamint.
A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagymennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Meg kell azonban jegyezni, hogy bármennyire is kitűnő gyógyszernek bizonyult a káposzta, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert a káposztának mellékhatása is lehet a jódtartalma miatt.
És hogy miért is jó ez nekünk? A spenót serkenti az emésztést, rendszeres fogyasztása segít megelőzni a vastagbélrákot. Nem mellékes idegnyugtató hatása sem, ezt a benne rejlő B-vitaminok biztosítják. Az A-vitamin többek között a látásért, a növekedésért felelős, míg a C-vitamin hozzájárul a szervezet ellenálló képességének növeléséhez, a szövetek regenerálásához. C-vitamin tartalma függ a zöldség frissességétől is - és valószínűleg nem a hipermarketben vásárolt zöldség javára...
A benne lévő E-vitamin lassítja a sejtek öregedését. Vastartalmánál fogva a krónikus fáradtsággal küszködőknek is javasolt a rendszeres spenótfogyasztás.