XXI. századi betegség a kövérség
Érsek Dóra
2004/06/16 08:00
2079 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Információs hálózatot hozna létre a Bizottság, hogy a fogyasztók könnyebben tájékozódhassanak az élelmiszerek jelölésének szigorúbb szabályozásáról. Az elhízás ugyanis nem csupán kozmetikai kérdés, mert a lakosság átlagéletkorát is jelentősen csökkenti.

A kövérség is betegség

A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) képviselői a közelmúltban konferencián találkoztak Genfben, ahol a Bizottság egészségügyért felelős biztosa, David Byrne úgy vélekedett, hogy az elhízás ugyanolyan lehet a huszonegyedik században, mint a dohányzás volt a huszadik században. Több felmérés is azt eredményezi, hogy az elhízás valóban járványszerű méreteket öltött. Ugyanis az európai országokban a férfiak 10-20 százaléka és a nők 10-25 százaléka tekinthető elhízottnak, és a gyerekek körében is csaknem megduplázódott az elmúlt évtizedben az elhízottak aránya. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolt lenne egy információs hálózat létre hozása a tagállamokban fellelhető, az elhízás megelőzésére vonatkozó legjobb gyakorlatok megismertetésére. Emellett egy olyan új törvényjavaslattal is előálltak, amely az élelmiszerek jelölésének szigorúbb szabályozásával a fogyasztók könnyebb tájékozódását segítené.

A törvényjavaslat szerint a jövőben nem lehet majd egyetlen olyan terméket sem "egészségesként" népszerűsíteni, amely túl sok sót vagy cukrot tartalmaz, függetlenül a további összetételtől. Ezt a határozattervezetet a Bizottság már 2003-ban elfogadta, amelyet azonban az Európai Parlamentnek és a tagországok kormányainak is jóvá kell hagynia, amire valószínűleg már csak a következő évben kerülhet sor. A határozat-tervezet azzal érvel, hogy, ha a csomagoláson az "egészségességet" feltüntetik, mint a termékre jellemző tulajdonságot, akkor ez a vásárló szemszögéből nem véleményként, szubjektív értékítéletként, hanem tényként jelenik meg.

Veszélyes az elhízás

Márpedig az ilyen módon ajánlott termékek gyakorta túl sok sót, cukrot, zsírt tartalmaznak, vagyis a jelzetthez képest éppen ellentétes a hatásuk. Éppen ezért a Bizottság egy akciótervet is kidolgozott, mely azt a célt szolgálja, hogy megállítsa azt az európai tendenciát, mely szerint az emberek magas energiatartalmú ételeket esznek, miközben ülő, kevés energiát felhasználó életet élnek. A Weber Shandwick megbízásából a KRC által készített felmérés szerint az elmúlt évtizedben a legtöbb európai országban 10-40 százalékkal nőtt az elhízottak aránya. A legdrasztikusabb növekedés Nagy-Britanniában tapasztalható, ahol 1980 óta több mint duplájára növekedett az elhízottak száma. Ott jelenleg minden ötödik felnőtt elhízott, és minden ötödik gyermek túlsúlyos. Ráadásul az elhízással kapcsolatos költségek is igen magasak: a Washington Business Group on Health becslése szerint az Egyesült Államokban a munkáltatók évi 12 milliárd dollárt fordítanak rá, míg egy másik becslés szerint Európában az egészségügyi kiadások 2-8%-át ez teszi ki.

A média még ma is többnyire csak kozmetikai kérdésként kezeli a problémát, pedig az elhízás a hosszú életet is veszélyezteti. Az elhízás egy "időzített egészségügyi bomba", mely fenyegeti a múlt században az általános egészség javulása és a várható élettartam növekedése terén elért eredményeket. Míg a fejlett országokban élőkre a korábbi generációknál hosszabb és egészségesebb öregkor vár, a gyermekek között olyan sok elhízott van, hogy félő, ők rövidebb életűek lesznek szüleiknél.