Zúgva bőgve ...
Huszár Tamás
2003/07/13 22:58
1472 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
"Közép-Európa: katasztrófa sújtotta övezet: Passau, Salzburg, Drezda és Prága is víz alatt" 2002. augusztus 13., kedd 10:27 - (MTI)

1890 óta nem volt akkora árvíz Prágában, mint 2002 nyarán. A cseh kormányfő hétfőn szükségállapotot rendelt el; ilyenkor, ha kell, a magánvállalatokat is kötelezhetik arra, hogy átadják a hatóságoknak felszerelésüket, munkagépeiket. Kedden hajnali két órakor az ország második legnagyobb folyója, a fővárost több mint 30 km hosszan átszelő Moldva (a helyieknek Vltava), kilépett medréből. Ekkor, az átlagos másodpercenkénti 143 köbméter helyett mintegy 2000 köbméter volt a vízhozam. Az árvíz szerdán tetőzött.

A város több mint 150 folyóparti utcáját zárták le, hatalmas káoszt okozva ezzel a közlekedésben. A tömegközlekedés viszont ingyenes volt. A kiürített területeket a rendőrség és a katonaság alakulatai biztosították. Körülbelül ötvenezer embernek kellett elhagynia otthonát.

A polgármester két szakaszra osztotta a kiürítést: kedden kora hajnaltól megkérték a veszélyeztetett kerületek lakóit, hogy, aki teheti, pakoljon össze legalább öt napi tartalékot, és autóval hagyja el a városrészt. Kedd folyamán pedig az összes helyi lakost buszokkal szállították biztonságos helyre. Az árvíz elől menekülők részére iskolákban és más középületekben rendeztek be ideiglenes szálláshelyet.

A víz elöntötte a cseh főváros szinte valamennyi a folyóhoz közel fekvő részét, így például a zsidó városrészt, a Josefovot, az Óvárosi tér környéki házakat, a csatornákon keresztül a Nemzeti Színház pincéit, de képtárak, könyvtárak, szobrok és felbecsülhetetlen értékű építészeti emlékek is veszélybe kerültek.

A mentési munkálatokban 15 000 ember vett részt a katonasággal együtt, akiknek feladatai közé tartozott a víz útját homokzsákokkal eltorlaszolni, az elöntött pincékből a vizet kiszivattyúzni, a veszélyeztetett helyekről az értékeket ki-, illetve legtöbb esetben feljebb menteni - például egy felsőbb emeletre. Mentő- és rendőrautók, valamint katonákat szállító teherautók járták a fővárost, hangosbemondókon figyelmeztették a prágaiakat a veszélyre. Szintén a készültség embereinek feladata volt megvédeni a várost a fosztogatóktól.

Komoly problémát jelentettek a nagytömegű elszabadult úszó tárgyak, amelyek a víz gyors sodrásában haladva ütközés esetén kárt tehettek volna akár az épületekben is. A város egyik jelképének számító Károly híd előtt daruk és csónakok álltak lesben, hogy minden arra sodródó nagyobb tárgyat megfékezzenek. Különösen az árvíz miatt elszabaduló uszályok jelentettek nagy gondot. A hatóságok sokat felrobbantottak, mert lerombolhatták volna az útjukba kerülő hidakat.

A városban felvásárlási láz tört ki, a nyitva tartó élelmiszerboltoknál hosszú sorok álltak. A legkeresettebb termékek a rum, a vodka, a sör, az ásványvíz és a gyertya voltak. A gyógyszertárak előtt hasonló volt a helyzet.

Gondot okozott még a hatóságoknak a turisták rohama, mert a figyelmeztetések ellenére sem hagyták el a víz alá került belvárost, akadályozva ezzel a mentési munkálatokat.

Sok háziállat és egy elefánt is szerepelt az áldozatok listáján. A prágai állatkert kiürítésének zűrzavarában több nagytestű állat megvadult, egy gorilla pedig eltűnt. Elszabadult egy fóka is. A fiatal állat a Moldvában úszkált, és igyekezett megélni a megáradt folyóban.

Prágának megközelítőleg egymilliárd dollárjába került az áradás, nem beszélve a gazdaságot ért kárról, az elázott termésről, és a szükségállapot miatti bezárások okozta termeléskiesésről. Az árvíz miatt lezárták a prágai Masaryk pályaudvart és a Staropramen sörgyárat. Két többemeletes ház azt követően dőlt össze, hogy az árhullám levonult. Víz ugyan már nem volt az utcákon, de az épületek átáztak. Az Óvárosban járdák szakadtak be, több helyen széttöredezett a csatornázás gyűjtőrendszere.

A legnagyobb rongálás a metrót érte: tizenhét állomás áll víz alatt, vagy károsodott, és több helyen beomlott az alagút fala. A cseh kormány nemzetközi segítséget kért a károk enyhítésére. Először szivattyúkat, pokrócokat és gyógyszereket várt, később pénzügyi támogatást, mert az árvízkárok minden korábbi mértéket meghaladtak. Az Európai Unió gyorssegélyt adott a cseheknek, és kedvezményes kölcsönt. A történelmi városközpont helyreállításához az UNESCO ígért anyagi segítséget.

Nem csak Prágában volt nagy a baj. Öt megyében rendeltek el szükségállapotot. Česke Budejovice százezres városát a víz elszigetelte a külvilágtól. Itt, miután egyik reggel átszakadt egy védőgát, percek alatt egy-másfél méteres víz árasztotta el a város Prága nevű lakótelepét. A városban megszűnt az áram- és gázszolgáltatás. A német határhoz közeli Ústí nad Labemben közel 12 méterrel tetőzött az Elba, miközben normális körülmények között a vízszint mintegy másfél méter.

Észak-Csehországban négy várost öntött el az ár, Melník, Neratovice, Ústí nad Labem és Dečín is víz alatt volt, és a hidakat is le kellett zárni. Dél-Csehországban az egyik legnagyobb kárt Česky Krumlov város szenvedte. Itt a világon talán első ízben szervezett "árvízi" turistacsoportokat fogadtak, mert a város vezetése beleegyezett a katasztrófaturisták látogatásaiba, hogy a helyi kereskedők bevételekhez jussanak...