A kezdeményezések egy sor konkrét intézkedéssel abban hivatottak segíteni a tagállamoknak, hogy mindenkinek minőségi és befogadó oktatást tudjanak nyújtani. A cél az, hogy a fiatalok rendelkezzenek a társadalmi szerepvállaláshoz szükséges tudással és készségekkel, élni tudjanak a globalizáció és a technológiai változások teremtette új lehetőségekkel, illetve meg tudjanak birkózni az ezekből fakadó kihívásokkal. Az oktatásnak a munkaerőpiaci szükségletekhez kell igazodnia.
Jyrki Katainen, a Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke elmondta: „Az emberi tőke Európa egyetlen fenntartható versenyképes előnye. A mindenki számára elérhető, minőségi felsőoktatás a nyílt és virágzó társadalmak gerincét alkotja, ezért nagyon fontos Európa jövője szempontjából. Hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok boldoguljanak az életben. A mai napon elfogadott javaslatcsomag középpontjában az európai ifjúság áll, és az oktatás modernizációját tűzi ki célul. A kezdeményezések az oktatás széles skáláját fogják át: a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolán, a felsőoktatáson, és a (szak)képzésen keresztül a folyamatos tanulás alapjáig terjednek.”
Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az oktatás alapozza meg az egyén személyes fejlődését és a társadalomban felvállalt szerepét. Nélkülözhetetlen a sikeres szakmai karrierhez, és a leghatékonyabb védelmet jelenti a munkanélküliség és a szegénység ellen. Ahhoz azonban, hogy az egyének és a közösségek ki tudják aknázni az oktatás nyújtotta előnyöket, arra van szükség, hogy az oktatási rendszerek EU-szerte jó minőségűek legyenek. A mai napon bemutatott kezdeményezések, a már meglévő uniós támogatással együtt lehetővé fogják tenni a tagállamoknak és az oktatási intézményeknek, hogy növeljék az oktatás színvonalát Európában, hozzájárulva ahhoz, hogy társadalmaink méltányosak és rugalmasak legyenek.”
A fiataloknak – függetlenül attól, hogy milyen háttérrel rendelkeznek – egy sor készséget el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresen helyt tudjanak állni az életben, kihívást jelentő munkát végezhessenek és szerepet vállalhassanak a társadalomban. Az oktatás központi szerepet játszik abban, hogy felvértezzük a fiatalokat a szükséges készségekkel. Az európai oktatási rendszerek minőségét és teljesítményét azonban javítani kell, hogy lépést tudjanak tartani a társadalmi kihívásokkal, és hogy minden gyerek és fiatal előtt nyitva álljanak. Mivel az oktatással kapcsolatos döntéseket a tagállamok és a régiók hozzák meg, az EU feladata ezen a téren az, hogy – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával – támogassa a tagállamokat.
Ami az iskolákat illeti, a tagállami tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU az alábbi három területen tud eredményesen segíteni:
- Az iskolák minőségének javítása és társadalmi befogadást erősítő jellegének megszilárdítása
- A kiváló tanárok és iskolavezetők támogatása
- Az iskolai oktatási rendszerek irányításának javítása
A Bizottság ezeken a területeken a tagállami intézkedések kiegészítését javasolja a következő eszközökkel: az egymástól való tanulás támogatása, az oktatás tudományos megalapozottságának javítása, és adott esetben a tagállami reformok támogatása. Kompetencia-fejlesztés és interkulturális tanulás támogatható pl. az Erasmus+ program keretében létrejövő iskolai partnerségek, mobilitási projektek és elektronikus testvériskola-kapcsolatok (eTwinning) révén. A Bizottság mindezek mellett megerősíti a társaktól való tanulás folyamatát a tanárok és iskolavezetők pályafutásával és szakmai fejlődésével kapcsolatban, és adott esetben új támogatási mechanizmussal segíti az oktatási reformokat kidolgozó és végrehajtó tagállamokat.
A felülvizsgált felsőoktatási stratégia alapját az európai felsőoktatás 2011. évi modernizációs ütemterve képezi. A mai napon elfogadott közleményében a Bizottság négy központi területen nevezett meg intézkedéseket:
- Garantálni kell, hogy a felsőoktatásból frissen kikerülő pályakezdők rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek nélkülözhetetlenek saját maguk és a modern gazdaság számára.
- A felsőoktatási rendszereket inkluzívvá kell tenni.
- El kell érni, hogy felsőoktatási intézmények hozzájáruljanak az innovációhoz a gazdaság többi részében.
- Támogatni kell a felsőoktatási intézményeket és kormányokat, hogy a lehető legjobban kiaknázzák a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrásokat.
Az egyetemeknek a gazdaság és a társadalom jelenlegi és jövőbeli igényeihez kell igazítaniuk a tananyagot annak érdekében, hogy a felsőoktatás elő tudja segíteni a növekedést és a munkahelyteremtést. A leendő diákoknak aktuális és megbízható információkra alapozva kell tudniuk szakot választani. A Bizottság ezzel párhuzamosan az új európai készségfejlesztési program részeként a pályakövetéssel kapcsolatban tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot dolgozott ki, amely a felsőoktatásban részt vevőkön kívül a szakképzést vagy képzési programot elvégzőket is érinti. A javaslat értelmében az EU ösztönözné és támogatná a tagállami hatóságokat, hogy hozzanak nyilvánosságra minél jobb minőségű információkat arról, hogy milyen pályát futnak be vagy milyen további oktatásban vesznek részt a fiatalok.
A Bizottság szintén a mai napon fogadta el az Európai Szolidaritási Testület külön jogalapját és az elkövetkező három évre szóló költségvetését.
Forrás és további információk: itt.