Hogy is kezdődött?

A jó dolgok az életben gyakran a véletlen művei. Így volt ez a mi esetünkben is. 2004. decemberében hallottunk először az eTwinning programról, melyről tanárnőnk beszélt nekünk. Felkészülünk a hosszas keresgélésre, de feleslegesen, az eTwinning portál fórum oldalán a legelső iskola fennakad a szitán: Izland, középiskola, angol nyelv, földrajz, gleccserhossz mérés. Kell még ennél több? Írjunk nekik! Válaszolnak! Éljen!

Hamarosan kiderül, hogy mindkét iskola képviselteti magát a 2005. januárjában tartandó eTwinning nyitókonferencián Brüsszelben. Tanáraink hungarikumokkal és "izlandikumokkal" no meg szóróanyagokkal felszerelkezve indulnak a találkozóra, és meg is találják egymást. Gyors és tartalmas eszmecsere, közös regisztráció a partnerkapcsolatok weboldalán, tervezgetés és búcsú - a viszontlátás reményében. A java csak most kezdődik. Nem csupán a közös projekt miatt, hanem azért is, mert sürget az idő: február elsejéig be kell adni egy részletes Socrates Lingua pályázatot. De miért is? Egyszerű a válasz: a focimeccs is élőben jó igazán. Közös weboldalt szerkesztünk, e-maileket írunk, chatelünk, de a személyes találkozás élménye is fontos. Vagyis utazni szeretnénk, ehhez pedig támogatásra van szükség. Tehát megpróbáljuk.

közben megalakul a két csapat is. 10 fő itt, 10 fő ott, lányok és fiúk vegyesen, a 10-12. évfolyamról. Megállapodunk abban, hogy a két csapat közös angol nyelvű weboldalt készít, amelyre folyamatosan tölti fel munkáit.

Mindenki tudja, mi a dolga:

az izlandi csapat

• a közös projekt fázisainak megtervezése
• a résztvevők bemutatkozása
• a partneriskolák Kölcsey Gimnázium, Zalaegerszeg és FAS, Höfn bemutatása
• Izland és Magyarország bemutatása
• a geotermikus energia alkalmazása a két országban
• a lehetőségek számbavétele
• mikor jöhetünk össze?
• milyen ITK eszközeink vannak?
• milyen webszerkesztő szoftvert használhatunk?

Február elején kiderül, hogy ki kinek a partnere. Megkezdődik a levelezés, az egyik legizgalmasabb része a projektnek.. Mindenki napi levelezést folytat partnerével és több párnak sikerül élő kapcsolatot létesítenie egymással (Chat, webkamera, headset, stb) és közben lelkesen meséli, mi újat tudott meg partnerétől. A fotók különösen izgalmasak lehetnek: kinek az udvara végén van saját gleccsernyelve, ki játszik zenekarban, ki dolgozik halászhajón, kinek ötvenes a cipőmérete, stb. Ezzel párhuzamosan a közös weboldal szerkesztése is elkezdődik. Segítségünkre van az izlandi iskola igazgatóhelyettese, egyben számítástechnika tanára, aki a csapatok számára elkészíti a munkafelületet.
a magyar csapat

Több hónapos kitartó keresgélés és aprólékos, összehangolt munka után végre már nemcsak elméletben, hanem digitálisan is kezd összeállni a "nagy mű". Napról napra egyre több dolog kerül fel a közös munkalapra: saját készítésű fotók, bemutatók, térképek, és némi kulturális "morzsa"

• Ha érdekel, meddig jutottunk munkánkkal, akkor tekintsd meg weboldalunkat a http://waterfire.fas.is/ címen.

Talán elmondhatjuk, hogy érdemes volt belevágni. .Valószínűleg egyikünknek sem jutott volna eszébe utánanézni az izlandi kultúrának, hogy milyen ételeket esznek, milyen rendszerben tanulnak, vagy éppen milyen rendezvényeken szórakoznak. Amellett, hogy sokat tanulunk egymástól mind nyelvileg, mind a két ország kultúráját tekintve, talán elmondhatjuk, hogy hosszú távú barátságok is kötődtek a közös munka folyamán, amelyek a projekt befejeződésével nem fognak véget érni.