Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés digitális környezetben
2016/12/19 22:56
2320 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Juhász Miklósné eTwinning nagykövet írása.

A „jövő osztálytermét” Brüsszelben vizionálták egy 2010-2014. között zajló projektben (iTEC). Ennek az osztályteremnek különleges a felszereltsége, minden modern tanításhoz és tanuláshoz szükséges eszközzel rendelkezik. Különböző tanulási zónákra van osztva annak megfelelően, hogy a diákok a tanulási folyamat melyik fázisában járnak: előkészítő, feldolgozó, bemutató vagy értékelő szakaszban dolgozhatnak. Eredetisége nemcsak az eszközökben, de a módszerekben is megnyilvánul, kiegészítve olyan térbeli elrendezéssel, amely szakít a hagyományos paradigmákkal.

A Future Lab olyan környezetet biztosít, mely kiszolgálja a különböző tanulási stílusoknak megfelelő egyedi igényeket is, sőt ennek megfelelően biztosítja a megfelelő eszközöket, bútorokat és a dizájnt is. Ezen a helyen a diákok- a tanárok, és akár a közneveléssel foglalkozó szakértők közösen beszélhetnek az oktatás jelenéről vagy jövőjéről.

A 21. század osztályterme a mi intézményünkbe is megérkezett idén.

A teremben a modern kor eszközei támogatják az ismeretszerzést és a tudás elmélyítését: táblagépek, digitális tartalom, egy nagyképernyős kivetítő, amiket interaktív szoftver egyesít.

A kutatások szerint a környezet közvetlenül hozzájárul a tanulói teljesítményhez, de az eszközöket alkalmazó tanár személyiségére és módszereire is jelentős befolyást gyakorol. Tapasztalataink alapján tanítványaink díjazzák, ha a hagyományos szerepek visszájukra fordítva is működnek a 21. századi kompetenciák fejlesztése során.

Vannak olyan elképzelések, melyek szerint a jövő oktatási folyamata egy rugalmasabb és dinamikusabb virtuális környezetet igényel, ahol a tanulás személyre szabottabb lesz, informális és kompetencia alapú, mely jóval nagyobb együttműködést igényel majd. Ezt a virtuálisan dinamikus környezetet modern eszközök sokasága támogatja majd, és nemcsak a tanórákon, hanem az iskolán kívüli tanulás során is (Future Classroom Lab).

A „fordított osztályterem” (flipped classroom) napjaink jelensége, melyről egyre több internetes felületen olvashatunk. Ez egy olyan tanulásszervezési eljárás, melynek során a tanulás otthon történik egy oktató videó segítségével, amit vagy a pedagógus készít, vagy szabad felhasználású tananyagot használ. A diák feladata abból áll, hogy otthon megnézi -igényeinek megfelelően akár többször is-, összegez és kérdéseket ír. A tanórán a hangsúly a megbeszélésen, problémamegoldáson, megvitatáson és saját szemléletmódjának bemutatásán van. Egy Pedagógus-továbbképzési kézikönyv szerint a tevékenységközpontú pedagógia időszakában élünk; „amely arra törekszik, hogy minden egyes gyereket a maga egyediségében ismerjen meg és fejlesszen. Célja, hogy sikerélményeken keresztül hozza felszínre a meglévő tudásukat és gyarapítsa azokat tovább; hogy olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítson, amelyben a kognitív és az érzelmi intelligencia egyaránt fontos szerepet játszik, amelyben a csoport bizalommal teli légkörében együtt és egymástól is tudjanak tanulni, ahol nemcsak a tananyag kerül előtérbe, hanem a különböző készségek, képességek fejlesztése, a szociális viselkedés, a mások elfogadása, megértése is”. Ezen célok megvalósítására alkalmas iskolánk új lehetősége, ahol interaktív tanulási környezetet igénylő diákok ülnek a nem hagyományos osztályteremben.

A SMART SCHOOL nyújtotta technológia kiváló lehetőséget nyújt számunkra oktatási és nevelési céljaink eléréséhez, ahhoz hogy olyan idegen nyelvi és kulcskompetenciákat fejlesszünk, melyek a modern korban nélkülözhetetlenek, és szerepelnek az EU által preferált elvárások között. E kompetenciák fejlesztése nem egymástól elkülönítve történik, hanem az oktatói és nevelési munka során az attitűdöket, a képességeket és az ismereteket együtt, egymással kölcsönhatásban fejleszthetjük. Ezt az elképzelést szeretném a következőkben egy több órára tervezett gyakorlaton keresztül bemutatni.

A csoportjaim munkáját egy olyan újság szerkesztésére építettük, amelyik megjelentetését a „Színházi Fesztivál” idejére terveztük, és célja városunk és tágabb környezetünk, Magyarország bemutatása volt. A megfelelő nyelvtani alapozást, az angol passzív szerkezet tanítását egy videóban prezentáltam, aminek linkjét megosztottam a tanítványaimmal. A diákok, párokban dolgozva saját érdeklődésüknek megfelelően maguk választhattak témát, pl. tudomány, sport, zene, divat, és irodalom.

Mivel a hatékony és önálló tanulás tanulása korunk elengedhetetlen követelménye, az egyéni felelősség a tanulásért a diák kezébe helyeződött, ő döntött és vállalta a felkészülést, sőt a feldolgozás módjáról is önállóan dönthetett. Ennek eredményeképpen QR kódokkal ellátott rövid videókat és prezentációkat készítettek. Ez a magas motivációval történő feladatmegoldás pozitívan mozgósította képességeiket,  ismereteik bővültek, cselekedve tanultak, idegen nyelvi kompetenciáik fejlődtek az által, hogy teret engedtek kreativitásuknak. A diákok a  saját tanulási stílusukat alkalmazva különösen aktívvá váltak, és egyúttal lehetőséget kaptak tehetségük felfedezésére, kibontakoztatására.

A feladatok során a kreativitás, problémamegoldó képesség és kritikus gondolkodás járulékos elemként fejlődött.  A videó előkészítése, a prezentációk tartalmi és formai kivitelezése olyan puha faktorok (soft skills) fejlesztését is jelentették, melyek a munkaerőpiacon is lényegesek: mint a kommunikáció, szervezőkészség, flexibilitás, mobilitás, emocionális intelligencia, motiváció, kreativitás, döntéshozatal és kitartás.

A kommunikáció az órai feldolgozás során folytatódik, amikor is egy szerkesztőséget megjelenítve kell dönteni a publikálandó cikkekről. A videók célja a figyelemfelkeltés és a provokáció volt. A diákok a teremben közzétett QR kódok leolvasásával követték nyomon egymás munkáit, csapatmunkában határoznak az érdekes anyagok cikk formájában történő kiadásáról. Nemcsak a cikk megírása, de a kivitelezés, a dizájn és a vizualitás is fontos elemei a megjelenítésnek.

A kollaboráció tanár-diák, de főként diák-diák együttműködés keretében valósult meg. A táblagépek használata nemcsak személyre szabottabbá teheti a folyamatot, de állandó és folyamatos ellenőrzést, sőt azonnali visszajelzést biztosít a rendszernek.

A tanulási teret átrendeztük, hogy az egy asztal köré ült résztvevők között mindenki egyenlő partner és felelős döntéshozó lehessen.

A nyelvtanulás folyamatában, az interkulturális kompetencia fejlesztésére  általában kevesebb hangsúlyt helyeznek, de tapasztalataim szerint erre érdemes jobban kitérni. Az interkulturális kompetencia nemcsak azt jelenti, hogy tájékozódunk a célnyelvi ország kultúrájáról, hanem célnyelvet beszélőkkel is kommunikálunk. Anyanyelvi tanár segítsége sokat lendít a diákok idegen nyelvi kompetenciáján, de az eTwinning.net platform is kiváló terepe annak, hogy közös projektben dolgozzunk egy nagy európai csapat tagjaiként. Emellett a projektmunka egyszerre alkalmas az összes idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére, motivál és ösztönöz is. Megmérettetni, megfelelni a nemzetközi kihívásoknak, törekedni arra, hogy a mi projektünk legyen a legjobb, olyan motiváló tényezők, melyek előre viszik nemcsak az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését, de más területeken is sikerélményt nyújtanak. Gyakorló pedagógusként bizton állítom, hogy az eTwinning remek példát szolgáltat a „tanulás tanulására”, hiszen a megvalósítás minden fázisa rögzíthető és nyomon követhető az oldalon.

A tanári kompetenciák fejlesztésére is találunk lehetőséget az eTwinning programban: ingyenes képzéseket kínál, részt  vehetünk nemzetközi konferenciákon, pedagógusi csoportokhoz, online eseményekhez csatlakozhatunk és magunk is alkothatunk ilyeneket.  Komplett tanítási stratégiaként működik az eTwinning arra, hogy növeljük tanítványaink motivációját és fejlesszük interkulturális kompetenciáikat.

A 4 kommunikatív készség (olvasás, írás, hallott szöveg értése, beszéd) és a 3 nyelvi kompetencia (szókészlet, nyelvtan, kiejtés) fejlesztése a fenti példákra alapozva is azonos arányban és integráltan történik.

A tanulók ma már előnyben részesítik a képi- és hanganyagot a hagyományos szöveggel szemben, a vizualitás szerepe mind jobban felértékelődni látszik évszázadunkban, és kijelenthetjük, hogy a digitális kompetenciák kétségtelenül áthatják a tanulás és tanítás egészét. Bízunk benne, hogy a 21. századi osztályterem 21. századi kompetenciákat fejlesztve a 21. században sikeresen boldoguló felnőtteket nevel fel.

Irodalom:
Fordított osztályterem (2016) (2016.09.05)
Future Classroom Lab: Rethinking teaching and learning (2015) http://fcl.eun.org www.europeanschoolnet.org (2016.08.25)
Tevékenység-központú pedagógiák- Pedagógus továbbképzési kézikönyv (2006:13) (2016.09.04)
Zimmermann, Lynn W (2005): Teaching Abstract Concepts in the EFL Classroom.
Tevékenység-központú pedagógiák- Pedagógus továbbképzési kézikönyv (2006:13) (2016.09.04) 5. oldal

eTwinning info

Bemutatkoznak az eTwinning nagykövetek Az eTwinning program magyarországi képviseletében nyolc nagykövet segíti az érdeklődők munkáját.
eTwinning Nagykövetek csoport a Közösségben Moderált csoport a szakmai közönség számára.
eTwinning HelpDesk A csoport célja, hogy szakmai, technikai segítséget nyújtson az eTwinning program résztvevőinek.
e3 A projekt célja egy eTwinning Pedagógiai Műhely létrehozása, ahol a résztvevők egy projektötlet kidolgozásán munkálkodnak.

Untitled Document

Info és elérhetőségek