Így tanultam meg projektben dolgozni
2012/05/10 08:00
2302 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Cikkünkben egy pedagógus saját tapasztalatait olvashatják, hogyan tanult bele a projektmunkába, hogyan kezdte egyre tudatosabban felépíteni a munkafolyamatokat, miként tapasztalta meg a saját bőrén a disszemináció, vagyis az eredmények összegzésének és bemutatásának fontosságát.

Kiss Mónika cikke

bridges_of_water_520

Disszemináció! Csupán egy a sok idegen, a projektmunkában kevésbé rutinos pedagógusok számára talán ijesztő kifejezés közül, amik egyeseket visszatarthat eTwinning vagy Comenius együttműködésektől. Az alábbiakból azonban kiderül projektben dolgozni nem ördöngösség, az együttműködő tanárok sokszor közösen, egymás tapasztalatait megosztva sajátítják el a szükséges készségeket. Az eredmények bemutatása pedig nem csupán a projektben közvetlenül érintettek számára fontos, de a jó munka akár az iskola hírnevét is öregbítheti:

Néhány éve még semmit sem tudtam arról, mit jelent, illetve hogyan lehet megvalósítani eredményeink terjesztését a projektek során. A főiskolán nem volt olyan kurzusunk, ahol megtanulhattuk volna, hogyan működjünk együtt partnereinkkel európai oktatási projektjeink kidolgozásakor, hogyan terjesszük eredményeinket, a bevált, jó gyakorlatot. Amit most tudok, vagy gondolok, együtt tanultuk meg a projektpartnereinkkel.

Azt mondják, hibáinkból tanulunk.  Ez esetben a mondás valóban igaz. Lépésről- lépésre, előbb követve ötleteinket, megérzéseinket, majd a gyakorlatban látva, mi az, ami működik, mi az, ami nem, a projektjeink (legfőképpen, amiket a Casole D’ Elsa-ban élő „ikreinkkel” végzünk) sokkal átgondoltabbakká váltak. Emellett azonban továbbra is megőriztük azok játékosságát, amely mind a diákokra, mind a pedagógusokra ösztönzően hat.

Azt gondolom, szép dolog megmutatni másoknak is, mit csinálunk.  Nem pusztán azért, hogy büszkélkedjünk eredményeinkkel, hanem mert jó látni, és megmutatni, mennyi érdekes élményben van részünk partnereinkkel, illetve milyen munkát végzünk.

És ki tudja? Talán segítséget nyújthatunk kollégáinknak, más iskoláknak is. Biztosan sokuknak vannak inspiráló, kiváló ötleteik, csak egy kis megerősítés hiányzik, hogy ők is elinduljanak tanítványaikkal „a projektek útján”.

Miért terjesszük eredményeinket?

Mert a projekt része iskolai mindennapjainknak, így jó, ha mindazok tudnak róla, akik kapcsolatban állnak az intézményünkkel.

A gyerekek, akik a tevékenységek főszereplői, akikért végezzük a munkánkat, a szülők, akik tudni szeretnék, mit és miért csinálunk, a kollégák és az igazgató is, hiszen ha jól végezzük munkánk, a program az iskola jó hírét növeli. Biztosan találunk olyan kollégákat is saját intézményünkön belül, akik szívesen segítenek bennünket, szívesen működnek együtt velünk. Ötleteik gazdagítják programunkat, és komoly támaszaink lehetnek, mert egy pedagógus önmagában nem mindig talál megoldást a munka fázisaiban felmerülő összes problémára.

Mikor végezzük projektjeink disszeminációját? Úgy gondolom, a munka minden fázisában. Az elején azért, hogy hírt adjunk az új kezdeményezésről. Munka közben, hogy beszámoljunk a végzett tevékenységeinkről. A végén pedig azért is, hogy együtt ünnepeljünk. Sőt, az is lehet, hogy kiindulópontot találunk egy későbbi projekt megvalósításához.

Hogyan terjeszthetjük eredményeinket?

Több lehetőségünk is van e célra. Találtunk egyszerűen kivitelezhető ötleteket: faliújságot tettünk ki az iskola folyosóján, illetve az osztályban. Rendszeresen használjuk a TestvérTér kínálta lehetőségeket, hogy összegyűjtsük, áttekinthetővé tegyük elkészített munkáinkat. Ezeket láthatják partnereink, akik tudják, hogy a tevékenységeket mi is elvégezzük saját iskolánkban. Ugyanitt üzenhetnek egymásnak a projekt résztvevői, diákok és tanárok.

Ha van egy kis szerencsénk, a helyi újság beszámol programunkról, egy különleges alkalommal pedig brüsszeli küldöttség keresett fel bennünket, hogy felvételt készítsen sikeres programunkról.

Az utóbbi időben egyre inkább kihasználjuk a modern technika kínálta lehetőségeket. Felfedeztük, mennyire fontos szerepet tölt be a blog. Partnerem, Laura Maffei létrehozta, azóta együtt írjuk az újabb és újabb bejegyzéseket.

Megmutattuk mire vagyunk képesek

Végül pedig, ebben az évben disszeminációs estet rendeztünk. Ez volt az első alkalom, hogy ezzel próbálkoztunk, de azt gondolom, jól tettük, hogy megszerveztük kollégáim és a diákok segítségével. Bridges of Water eTwinning/Comenius programunk második évében járunk, tehát már majdnem befejeztük a tervezett tevékenységeinket.

Egy este összegyűltünk a művelődési házban, hogy beszámoljunk élményeinkről, valamint eredményeinkről. Az eseményre készülve jó érzéssel töltött el a gyerekek által készített rajzokat, a sok fotót összegyűjtve látni, hiszen mindegyik a partnerekkel töltött két évünk történetéről mesél.

Az est kezdetén beszéltem a projekt céljairól, a vízről, amely a program központi, közös eleme, mely összeköti a résztvevő partnerek városait, illetve bemutattam annak a felmérésnek az eredményét, amit a projekt első évének végén, 119 válaszoló diák véleménye alapján összesítettünk.

Mivel a Comenius program támogatja a partner intézményekben tett látogatást, mobilitásokat a tanárok és a diákok számára is, ezekről a látogatásokról a gyerekek valamint a résztvevő pedagógusok készítettek prezentációt, mintha egy úti napló lenne. Őket követték a gyerekek szülei, akik elmesélték a közönségnek, miben látták ők a program fontosságát, illetve hogyan hatott gyermekeikre az, hogy másik országban élő társaikkal találkozhattak.

A partnerek minden találkozó után leírták benyomásaikat. Sokat segítettek a magyarországi találkozó ismertetésekor ezek az írások, melyeket vendégeink írtak iskolánkról, a találkozóról és városunkról, Szegedről. Ily módon – akkor is, ha személyesen nem volt lehetséges- partnereink is rendezvényünk részesei lettek.

Az olaszul tanuló diákjaink elénekelték a Fratelli d’ Italia-t, az olasz himnuszt, két osztály angolul énekelt Noé bárkájáról, és egy másik csoport magyar néptáncot mutatott be.

Kicsik és nagyok, szülők és kollégák mindnyájan együtt töltöttünk egy szép estét, ami nagy örömmel töltött el. Úgy éreztem, a disszemináció ösztönző hatású: a mosolyok, táncok, gyerekek, az együttlét segítenek abban, hogy tovább haladjunk a projektek útján.

Kiss Mónika

Orczy István Általános Iskola

Szeged

Canzoni Disney

Orczy István Általános Iskola, Padödő:Társasjáték

eTwinning info

Bemutatkoznak az eTwinning nagykövetek Az eTwinning program magyarországi képviseletében nyolc nagykövet segíti az érdeklődők munkáját.
eTwinning Nagykövetek csoport a Közösségben Moderált csoport a szakmai közönség számára.
eTwinning HelpDesk A csoport célja, hogy szakmai, technikai segítséget nyújtson az eTwinning program résztvevőinek.
e3 A projekt célja egy eTwinning Pedagógiai Műhely létrehozása, ahol a résztvevők egy projektötlet kidolgozásán munkálkodnak.

Untitled Document

Info és elérhetőségek