Az első Nat születésekor a kilencvenes évek elején mai szemmel nézve sokkal egyszerűbb volt a helyzet, mivel a technikai fejlődés, az alkalmazási területek sokkal kiszámíthatóbbak, jobban körülhatároltak voltak. Az első Nat informatika területének forradalmi újdonsága a számítástechnika és a könyvtárhasználat összevonása volt. Az akkori érdekházasság idővel szerelmi házasság lett: a két terület tartalma ma már jól láthatóan kiegészíti és erősíti egymást. Az egyik ilyen kapcsolódási pont a szellemi munka technikája, ahol a hogyan mellett a mivel az összefonódás alapja, míg a szövegkészítés területén például a miértre ad magyarázatot a könyvtárhasználat, az információ keresésében és feldolgozásában pedig a hogyanban segíti a két rész egymást.
Az 1995-ös NAT másik újdonsága a számítógépes hálózatok használatának beépítése volt az alaptantervbe, amely, ha nem is önmagában egyedül, de magával hozta az iskolai hálózatok megjelenését, majd az internet elérhetőségét minden oktatási intézményben.
NAT 2004
A második Nat informatika fejezetében nagyobb módosulások nem voltak, inkább a területeknek az egészben elfoglalt arányai módosultak. A kétszintű érettségivel az alkalmazások oktatása vált hangsúlyosabbá az algoritmizálással szemben középszinten, az algoritmizálás oktatása az általános iskolába került át, persze nem véletlenül: a LOGO nyelv megismerése hivatalosan is támogatott és elvárt lett alsó tagozattól kezdve, az Imagine LOGO licencének állami megvásárlásával az oktatási kormányzat ezt külön nyomatékosította is.
A másik hangsúlyosabb terület a 2004-es NAT-ban az internet és alkalmazásainak használata, az adatok világában való eligazodás segítése lett. Az adatáradat veszélyekkel is jár, éppen ezért már a második Nat előkészítése idején több szakmai konferencia is foglalkozott jogi és etikai kérdésekkel, de ezen területek törvényi szinten sem voltak ekkor még teljesen szabályozva, így nem nagy hangsúlyt kaptak.
A harmadik újdonság a multimédia oktatásának megjelentetése volt, amely akkor még számos vitát váltott ki a tanárok körében, mivel az eszközök és az oktatásra alkalmas, megfelelő minőségű és magyar nyelvű alkalmazások hiányát sokan problémaként emlegették. A technikai eszközök, főleg az kamerás telefonok robbanásszerű elterjedése viszont már indokolta a terület szakmailag korrekt oktatását, akár már a felső tagozatosok körében is.
A 2010-es évek jelentős változást hoztak az informatikai eszközök területén. A fő változás a médiában a HD és a 3D-s világ megjelenése lett, a robotika világának mindennapivá válása, ezen újdonságok mindenki számára való elérhetősége lett. Az informatika oktatásának egyik fő feladata, hogy az új technikai vívmányok értő és felelős felhasználására felkészítsen, így nem csoda, hogy az harmadik Nat informatika területe már ezekre fokozottan koncentrál.
NAT 2012 hangsúlyos területei
„Az információ megszerzése, megértése, feldolgozása és felhasználása, vagyis az információs műveltség központi szerepet foglal el a társadalom működésében. A társadalom tagjainak az egész életen át tartó tanuláshoz, a munkához, a környezetükben való eligazodáshoz, a magán- és a közösségi élet alakításához információkra, és azok hatékony, alkotó felhasználására van szükségük”, írja a Nat.
Ennek szellemében az informatikai eszközök használata témakörben a fejlesztési feladatok meghatározása és kijelölése során nem az ösztönös, rutinszerű használatra, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretére, tudatos, alkotó felhasználására került a hangsúly.
Az alkalmazói ismeretek területén nagyobb teret kapott a multimédia a hagyományosnak tekinthető irodai alkalmazások mellett.
Az első szembetűnőbb változás a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel területen jelenik meg. A röviden csak algoritmizálásnak nevezett ismeretkör a laikusok számára mára az egyik legfeleslegesebbnek és leginkább misztikusnak tűnő területe az informatikának, jóllehet több európai országban most kap kiemelkedő hangsúlyt, lásd például angol Nat. E terület szakszavait könnyű is félreértelmezni, ha nem tudja valaki, hogy az adott kifejezés milyen speciális szakmai jelentéssel bír. A „feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel” nem jelent mást, mint hogy az alsó és a felső tagozaton Imagine LOGO környezetet javasolt használni jelenleg, de azt nem tudjuk, hogy mikor jelenik meg erre a célra egy jobb környezet. Ahogy a robotika alapjainak megismerése sem azt jelenti, hogy a gyerekeknek ipari robotokat kell a kezébe adni, és azok vezérlési rendszereivel kell dolgozni, hanem azt, ahogy Európa számos országa és más fejlett ipari országokhoz hasonlóan mi is lehetőséget kell hogy teremtünk arra, hogy a most felnövekvő generáció már legkésőbb a felső tagozaton megismerkedjen ezen gazdasági jövőnk szempontjából fontossá váló területtel játékos és értelmes formában.
A hetvenes évektől kezdve az ezredfordulóig büszkék lehettünk világszerte is elismert programozó képzésünkre, hazai és világcégek magyar származású programozóira. Mára viszont tudomásul kell végre venni, hogy nem csak az indiai és kínai vetélytársak jelentek meg, hanem Európán belül is vannak riválisok. Ha nem alapozzuk meg gyermekkorban ezt a szakmai képzést jól felkészített szaktanárokkal, a magyar programozó is legenda lesz, ahogy a magyar foci is az lett.
Jogi és etikai kérdések
A Nat úgy fogalmaz, hogy „A tanulók ismerjék meg az IKT alkalmazásával felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai és jogi kérdéseket annak érdekében, hogy a technikai fejlődés és az információrobbanás okozta változások szerepét és életükre gyakorolt hatását megfelelően értelmezhessék.”
Az etika és a jog érdekes terület az informatikán belül, mivel ez igencsak elüt a többi tartalomtól. Ugyan az informatikán belül fogalmazódik meg az oktatandó ismeretanyag, de máshol is foglalkozni kell vele, és mindenhol szabatos módon! Gondoljunk arra, hogy minden szaktanárnak kötelessége, hogy a saját területén úgy oktasson és saját személyes példájával is előjárjon például a szerzői jogok betartásában, és ne kényszerüljön ezt a bármilyen okból megsérteni, de még tisztázatlan helyzetbe se kerüljön. Ez persze az intézmények számára is nagy kihívást jelent, mert igencsak súlyos anyagi vonzatai vannak egy teljesen jogtiszta oktatási környezet kialakításának.
Összegezve: az informatika műveltségterület alapvető céljai az előző Nathoz képest nem változtak meg, a módosítások a komplexebb fejlesztés érdekében és a technikai, jogi környezet folyamatos változásai miatt voltak szükségszerűek.
Oktatni, de hogyan?
A kerettanterv hozott viszont egy lényeges változást: konkrét informatika órát alig ír elő, egy igen gyakorlatiasnak tűnő utat ajánl, amelyen korábban más országokban már próbáltak haladni. Az informatika területén leírt ismereteket nem elkülönülten, külön informatika órákon javasolja oktatni a diákoknak, hanem hogy a többi tantárgyba beépülve, az új ismeretek az azt egyben alkalmazó terület szaktanára által kerüljenek oktatásra. Például a táblázatkezelés egyes részterületeit tanítsa tehát a matematikatanár, a függvények ábrázolásának technikáját a fizikai mérések során a fizikatanár által ismerjék meg, a pénzügyi függvények az életvitel óra része legyen, ahogy a szövegkészítésből a magyartanár tanítsa meg a szövegegységeket és a forráshasználatot, míg a történelemtanár már hosszabb esszéket is írat, így a stílusok használata ott oktatható.
Az elképzelés jó, de nem árt, ha a szaktanárok kapnak némi segítséget. Például jó lenne, ha a saját szakjuk anyagaiba nagyobb mértékben be tudnák vonni a Tudásbázis nagyon jónak tartott tartalmait, így nem kellene egyszerre két dologra is figyelniük.
A tapasztalatok szerint az internet forrásként és kommunikációs eszközként való használata, a számítógépek és oktató programok órai használata, az interaktív táblák valódi bevonása a tanórába csak hosszabb folyamat eredményeként valósulhat csak meg, és ez nem valami patópálos magyar vonás, így várhatóan most is elhúzódhat a teljes átalakulás.
További érdekes oldalak
- Nemzeti alaptanterv szövege
- Kerettantervek
- Angol Nemzeti alaptanterv
- Érvelés a programozás oktatása mellett
Rozgonyi-Borus Ferenc cikke
