Manapság sok szó esik az írással, olvasással kapcsolatos változásokról. Hogy használjuk-e egyáltalán a kézírásunkat az iskolán kívül? Hogy egyes helyeken már nem is tanítanak kézírást? Hogy másutt arra készülnek, hogy teljesen átállnak a digitális tananyagokra? Hogy egyre inkább visszaszorul a papíralapú újságolvasás? Ilyen és ehhez hasonló hírekkel kapcsolatban rendszeresen visszatérő fogalom a Gutenberg-galaxis. De miről is van szó ennek a kifejezésnek a használata során? Még mielőtt valami anakronisztikus elemekkel élő sci-fire gyanakodnánk, ismerkedjünk meg a huszadik század egyik kiemelkedő gondolkodójával, illetve sokkal inkább leghíresebb művével!
A nyomtatott betű világa
Marshall McLuhan (1911–1980) kanadai filozófus, irodalomtanár és irodalomkritikus, kommunikáció-teoretikus, akinek munkássága meghatározó jelentőségű a médiaelmélet, a reklám- és médiaipar számára. 1962-ben jelent meg A Gutenberg-galaxis – A tipográfiai ember létrejötte című könyve, amelyben az emberiségnek azt a korszakát tárgyalja minden korábbinál szélesebb összefüggések rendszerében, amelyik a könyvnyomtatás technológiájának térhódításához kötődik. A Gutenberg-galaxis tehát a nyomtatott szöveg, tágabb értelemben pedig a fonetikus ábécé, az absztrakt betűírás világa, amely elementáris hatást gyakorolt nemcsak magára az irodalomra, hanem sokkal inkább a gondolkodásra, az érzékelésre, sőt a társadalmi és gazdasági folyamatokra is.
Kiterjesztés
A könyvnyomtatás tulajdonképpen egy sorba állítható azon eszközökkel, amelyekkel az ember önnön testi adottságait, érzékszerveit, képességeit terjeszti ki: „A fegyver fejlesztése a foggal és ököllel kezdődik, s az atombombával ér véget. A ruházat és a ház az ember biológiai hőmérséklet-szabályozásának a továbbfejlesztése” – írja McLuhan könyve előszavában, majd a nyelvről szólván később így folytatja: „A nyelv metafora a tekintetben, hogy nemcsak tárolja a tapasztalatot, hanem le is fordítja egyik létezési formájából a másikba.” Ilyesféle átváltásokat végez az ember folyamatosan, egész életében. Ám míg régebben ezen átváltások során zárt rendszereket alkottak (szemben érzékelésünk különböző formáival, amelyek egymással kölcsönhatásba lépni képes nyílt rendszerek), addig az elektronikus eszközök világában többé már nem zárt, hanem sokféle módon egymásba fonódó nyílt rendszerek jönnek létre.
Egy korszak vége
Maga a betűírás-nyomtatás, a Gutenberg-galaxis is megszűnik zárt rendszer lenni, kapcsolatba lép például a képpel és a hanggal, ami egy egészen új élményt – és egyben leküzdendő akadályt – jelent az emberiség számára. Tulajdonképpen a Gutenberg-galaxis végét: McLuhan ugyanis azzal együtt, hogy néven nevezi ezt a korszakot, egyszersmind a végét is megjósolja. Átmeneti korszakban élünk hát, amelyben egyre kisebb szerep jut a nyomtatott szövegnek, hogy átadja a helyét valami másfajta rendszernek.
Nyomtatott szöveg. Nyomtatott szöveg mindenhol.
McLuhan egy sor olyan az emberek világára tett kollektív hatással is foglalkozik, amely első ránézésre talán távol áll attól, hogy egy szöveget kézzel írnak, vagy nyomtatásban közölnek. A könyv tartalomjegyzéke tulajdonképpen tételmondatokat tartalmaz a terjedelmes tanulmányból. Néhány efféle tétel meglepő összefüggésekre világít rá:
„A fonetikus ábécé elsajátítása átülteti az embert a fül csodálatos világából a semleges vizuális világba”
„Az új elektronikus egymásrautaltság globális falu képében teremti újra a világot”
„Az ábécé a kultúrák agresszív és harcos bekebelezője és átalakítója”
„A kézzel írott kultúrának sem olyan írói, sem olyan olvasói nem voltak, mint amilyeneket a tipográfia létrehozott”
„Gutenberggel Európa belép a haladás technológiai fázisába, mikor maga a változás válik a társadalmi élet normájává, őstípusává”
A globális falu
A második idézetben felbukkanó „globális falu” pedig sokak számára az internet néhány tíz évvel későbbi elterjedését vetíti előre. McLuhan az emberi civilizáció fejlődésében lát egy olyan irányt, amely a kezdeti törzsi, csoporton belül egymásra támaszkodó egyének alkotta társadalom – nem kis mértékben az írásbeliségnek köszönhetően – átalakul egyének társadalmává. A technikai fejlődésből adódó egyre fokozódó egymásrautaltság azonban ismét egyfajta törzsi szerveződéssé alakítja az emberi társadalmat, amely azonban többé már nem a kisebb csoportokon belül létrejövő interdependencia, hanem a globális egymásra utaltság mentén szerveződik. Ez is túlmutat már a Gutenberg-galaxis érvényességi területén.
Csillaghajóink tehát arra készülnek, hogy elhagyják a galaxist. Minél inkább terjed a webkettő, a digitális szöveg a papíralapú rovására, annál közelebb érünk a nyomtatott betű uralta világ végéhez.
További érdekes oldalak:
- Marshall McLuhanről sokkal bővebben (angolul):
Kerek Roland cikke
