Előadások, jó gyakorlatok a BETT tükrében
2013/02/15 08:00
1691 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A BETT nemzetközi oktatástechnológiai kiállítást 2013-ban új helyszínre, az ExCel kiállítóközpontba helyezték át. A világ egyik legrangosabb, az oktatási információtechnológia módszereit és eszközeit bemutató seregszemlén idén már ingyenes előadások, műhelymunkák várták a látogatókat.

brit-tudos-520

A BETT egyik üde újítása a tematikai bővítés, amely azt jelentette, hogy több mini konferencia kapott helyet a BETT helyszínén, a kiállítás ideje alatt. Ilyen mini konferenciát rendeztek a felsőoktatás témájában (Technology in Higher Education), a felnőttképzéshez kapcsolódóan (Learning At Work), de megjelentek a hagyományosabb témák is, mint az iskolavezetők fóruma (School Leaders Summit

Az előadások mind logisztikailag, mind a témák sokszínűségét tekintve előrelépést jelentettek az elmúlt évekhez képest, és jól érzékelhetően megnőtt a tanulók részvétele előadóként, projektrésztvevőként.

Technológia a tanteremben

„A technológiát nem szabad minden további nélkül bedobni a tanterembe” - így fogalmazott Jim Fanning (igazgatóhelyettes, Tideway School, Newhaven, East Sussex). Előadásában áttekintést nyújtott arról, hogy miként működteti az iskola a technológiai infrastruktúrát egy politikailag változó környezetben, amikor már az IKT és eszközei nem kapnak olyan támogatást és hangsúlyt a brit kormány részéről, mint korábban.

Angliában és Wales-ben 2005-ben a kormány ugyanis olyan e-stratégiát hirdetett, amely minden iskola számára egy oktatási keretrendszer adaptálását és kötelező bevezetését is magában foglalta. Ennek segítségével szerették volna megkönnyíteni a tanulók tudásgazdaságba való bekapcsolódását. 2010-ben az OFSTED beszámolt arról, hogy a keretrendszereket a pedagógusok szórványosan használják, és elsősorban a lelkesedésük mértéke a meghatározó abban, hogy milyen gyakran és milyen módon. Az előadó a különböző tanulási platformok (beleértve a virtuális oktatási környezeteket is) lehetőségeit valamint a bevezetéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos kihívásokat mutatta be, és amellett érvelt, hogy az iskola most érkezett el egy olyan korba, ahol személyre szabott tanulási környezeteket hozhat létre a tanulók számára, úgy választva meg eszközeit, hogy tekintettel legyen a különböző tanulási stílusokra és a helyi igényekre. Az oktatási platformok sikeres bevezetésének feltételrendszerét az alábbi ábrán foglalta össze. Ideális esetben a készségek (pl. web design, wiki létrehozása és menedzselése), a pedagógia (pl. Salmon modellje alapján a hozzáférés és motiváció, online szocializáció,információcsere, tudáskonstrukció, fejlesztés) és a struktúra (internet-hozzáférés mint technikai feltétel, tanterv, osztálytermi gyakorlat, iskolai szabályrendszer) is megfelelő, ezen kedvező feltételek mellett lehet a tanulási tereket igazán személyessé tenni.

Az előadás részletesen bemutatta, hogy hogyan jutott el az iskola oda, hogy a tantestület szélesebb körben használja a technológiát (pl. testnevelés órán is), miközben alaposan kihasználják az iskolai tanulási platformját (tanulásmenedzsment rendszert) és immár az IKT helyett a digitális tanulás megnevezést használják, hiszen már régen nem informatika tantárgyról és öncélú eszközhasználatról van szó.

Google és az EVE projekt

Az előadások között számos olyan volt, amely a Google oktatásban is használható alkalmazásaival foglalkozott, ez a téma számos kiállítónál megjelent. Érdekes volt a Norwich City Academy tanárainak előadása, akik az EVE projektet (http://bit.ly/VOsy0j), egy általuk használt, készített virtuális oktatási környezetet mutattak be (Second Life).

Az EVE projekt workshop (Eco-Virtual Environment Project: assessing learning on a multi-platform, multi-user 3D classroom application) célja az volt, hogy megismertessen a hallgatósággal egy izgalmas 3D-s virtuális világot (amit Second Life-ban fejlesztettek), amelyben egy projekt keretében tanulók dolgoztak. A csoportmunka során a diákok különböző szigeteken olyan környezeteket fejlesztettek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével, amelyek megújuló energiaforrásokat és újrahasznosítható anyagokat használtak fel. A projekt során alaposan tájékozódtak a témában, és a különböző csapatok versenyeztek egymással, végül kiválasztották azt a szigetet, amely a leghatékonyabbnak bizonyult az energiatermelésben. A projektben nagy részt vállalt a Futurelab és a Norwich City Academy is. (előadók: Jerome Thompson, AST, ICT Teacher, City Academy, Norwich; Tim Mullis, Head of Science/STEM, City Academy, Norwich; Nigel Youngman, Vice Principal, City Academy, Norwich; Gareth Mills, Consultant, Futurelab)

Óriási érdeklődés fogadta Brian Cox, a CERN-beli ATLAS detektor egyik kutatójának előadását a BETT Arena előadóban, nézz bele Te is egyik részecskefizikáról szóló filmjébe!