Hallva látni, látva hallatni
2014/06/03 13:42
1060 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A fogyatékkal élők számára számos új magyar és külföldi fejlesztés készült. Ezek közül mutatunk be párat, amelyek az élet más területén is hasznosak lehetnek.

A fogyaték nélkül élők számára nehezen elképzelhető, hogy milyen lehet a környezettel való kommunikáció azok számára, akik nem látnak, nem hallanak, vagy beszélni nem tudnak. A közelmúltban több olyan eszköz és program született, amelyek segítik és megkönnyítik az életet - és nem csak a fogyatékkal élők számára.

Jobban látni

A gyengénlátók számára a Braille-írást találta ki közel 100 éve, 1821-ben Louis Braille, aki megoldásában a tapintással helyettesítette a látást. A Braille által kialakított 6 pontos alaprendszer 64 jel kódolására alkalmas. Az egy plusz sorral bővített rendszer a 8 pontja révén is csak 256 különböző írásjelhez elegendő. Ez a mai unikódos világban, ahol egy időben több mint 65 ezer jel használatára alkalmas kódolást használunk, kevés.

A megoldás a miniatürizálás révén szinte kézenfekvő, pontosabban ujjonfekvő lett. Ha ma már a szemüvegszárba beszerelhető egy komplett számítógép, ez akár egy gyűrűbe is elfér, gondolhatta a fejlesztő. Az MIT-n az ötletet tett követte, a megvalósítás első változatát már használhatjuk is.

Hallat forrás: http://oketekno.com/wp-content/uploads/2014/04/FingerReader.jpg

Roy Shilkrot és Jochen Huber fiatal kutatók alapvetően egy kézi szkenner szerepét betöltő kis kamerát integráltak egy gyűrűbe, ami magát a feldolgozó egységet is tartalmazza. Ehhez egy nyomtatott szöveg felismerését megvalósító programot használnak, ami által a felismert szöveget ezután egy mesterséges hangon fel is olvassa a készülék, ami például vezeték nélkül csatlakozó fülhallgatón át meghallgatható.

A FingerReader nevű eszköz persze nem egyedüli. Hasonló funkciót valósít meg a Reading Pen nevű eszköz, ami 2011-ben jelent meg, de korlátozottan csak sorolvasásra használható.

Mindkét eszköz alkalmas lehet arra, hogy az azonosított szöveget egy másik nyelvre átültesse, azaz fordítson is.

Hallat2 forrás http://www.studica.com/eu/en/WizCom/reading-pen-2-oxford-dictionary/6.html

Mindkét eszköz számára új alkalmazási lehetőségek nyílhatnak meg, ha a kijelzők a kézből a fejre költöznek akár okosszemüveg, akár más formában.

Szólaljon meg a néma is!

Nem kell szerencsére Amerikába menni a jó ötletekért, és azok megvalósulása sem csak a közeljövő álma. 2013-ban tűnt fel az akkor még a budapesti Neumann János Szakközépiskolába járó Zsombori Balázs PictoVerb nevű programjával, és azonnal első helyezést ért el a 2014-es Ifjúsági Tudományos és Innovációs versenyen, majd az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyén nyert bronzérmet.

Hallat3 forrás http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tehetseges-magyar-fiatalok-nagy-otletei/

A PictoVerb alapvetően egy androidos alkalmazás. Az alapötletét a képes szótár adja, de itt a piktogramokat témakörökbe csoportosítva adják meg, és pár kattintással el lehet jutni a kívánt elemhez. Nagyjából így működik az a rendszer is, amit az önkiszolgáló zöldséges pultok mérlegeinél használhatunk, ahol például almát vásárolva elsőként zöldség és gyümölcs között kell választanunk, majd a hazai és az egzotikus gyümölcsök között, majd az almákon belül kell a megvenni kívánt fajtát kiválasztani.

Ha az ötlet itt megállt volna, akkor persze nem érdemelne díjat. A megfelelő piktogram kiválasztása történhet érintéssel is, de a rendszer vezérelhető fejmozdulatokkal is. A kiválasztás után nem csak egyszerűen kimondja a kiválasztott elem nevét, hanem mondatba foglalva teszi meg, azaz nyelvtanilag helyes mondatokat képez. Ha egy eszköz kezelésére képes személy például tabletet használ, akkor mozgáskorlátozottak esetében nagyobb, finomkoordinációra képesek esetében kisebb ikonok is használhatóak lehetnek, például korlátozott beszédképesség esetében is.

A beszéd megtanulásában is segíthet az eszköz, ahogy abban is, ha egy ország nyelvét nem beszéljük. Az ifjú fejlesztő találmánya kiválóan alkalmazható lehet egyszerűbb külföldi utakon szükséges kapcsolatteremtésnél, ha a kommunikáció alapvetően egyirányú, például éttermi rendeléseknél, de akár patikában vagy egy vonatjegy vásárlásánál is.

További érdekes oldalak:

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke