Pallasz Athéné a 12 olümposzi istenség egyike, akinek összetett jellemét olyan mítoszokból és leírásokból ismerhetjük meg, melyek egy részében főszereplő, más részében viszont csak mellékszereplőként van jelen. A kötet portrészerűen festi le az istennőt, minden történettel újabb ecsetvonásokkal gazdagítja a képet.
Az értelmes
Athéné, az anya nélküli istennő, Zeusz, a főisten lánya és legfőbb tanácsadója. Kiemelt szereppel bír a görög mítoszok világában, alakja paradox módon mégis a patriarchális berendezkedés bizonyítéka. Sok tekintetben nem tipikus nő, sok férfiasnak mondott jegyet visel magán, és „élő” példája annak, hogy egy férfi asszony nélkül is képes gyermeket nemzeni. Bár egyes változatok szerint anyja Métisz, Zeusz második felesége, akit egy fenyegető jóslat miatt felfalt, amikor az ő gyermekét hordta a szíve alatt. Zeusszal versengve harmadik felesége, Héra is világra hozott egy apa nélküli gyermeket, a rút és sánta kovácsistent, Héphaisztoszt, akitől ő maga is megrettent. Kétségkívül alulmaradt ebben a megmérettetésben.
A harcias
Pallasz Athéné csodás születésére többféle változat maradt fenn, az egyik legelterjedtebb, hogy teljes harci fegyverzetben ugrott elő az apja fejéből. Harciassága azonban nem a kegyetlenséggel, mint inkább a leleményességgel, a fegyelemmel és a megfontoltsággal párosult, így Árészhez képest más minőséget testesített meg a harcmezőn. Pártfogoltjait nem puszta erővel, inkább tanácsokkal segítette. Az ő sugallatára építette meg Odüsszeusz a trójai falovat, aminek belsejében görög harcosok bújhattak meg és juthattak Trója jól őrzött, már-már bevehetetlennek tartott falai közé.
A megközelíthetetlen
Bár harcias istennőként tartják számon, nőiességét nem lehet eltagadni. Kecsessége, szépsége, tartása nem kerülte el a többi isten figyelmét, de ő visszautasított mindenféle közeledést. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tartott volna számot elismerésre, ugyanis magának akarta Erisz, a viszály istennője által készített „a legszebbnek” feliratú almát, amit végül Aphroditének, a szépség istennőjének ítélt az Ida-hegy pásztor-királyfija.
Athnéné egyik kegyelt nimfájának fia volt Theiresziasz, aki egyszer fürdőzés közben lepte meg az istennőt. Vaksággal sújtotta a szerencsétlenül járt ifjút, ám jóstehetséggel kárpótolta elvesztett szeme világáért.
A segítő
Bár egyike volt a szűz istennőknek, így anya és szerelmes sem lehetett soha, a férfiakhoz fűződő viszonyából látható, hogy szívesen gyámolított bátorításra, segítségre szoruló hősöket. Féltestvérei, Zeusztól származó hérosz öccsei, Perszeusz és Héraklész is részesült jóindulatában, de Akhilleusz, Odüsszeusz és Iászón is kegyeltjei közé tartoztak.
Sokszor tanúsított együttérzést a halandókkal, így vette fel például kedves játszótársnőjének, Pallasznak nevét, akit Zeusz - saját lányát védelmezve egy játékos párviadalban - halálra sújtott egy Athéné elé tartott pajzzsal.
A tanító
Az emberiség sokféle mesterséget és találmányt köszönhet a bagolyszemű istennőnek, sőt magát az ember teremtését is neki tulajdonítják. A hagyomány szerint Prométheusszal együtt alkották az embereket agyagból és sárból. A kézműves mesterség Athéné nevéhez köthető, ahogyan a városépítés, a természet erőivel szembeni védekezés, sőt ezen erők felhasználása is. Az első hajók az ő segítségével készültek, amelyeknek nagy jelentősége lett a görögök tengeri útjainak szempontjából – mind a kereskedelem, mind a felfedezés és hódítás terén.
A bosszúálló
Az istennő, bár az értelmet képviselte, közel sem volt mentes az érzelmektől. Ha sérelem érte, megtorolta, és nem ritkán érezhetjük úgy, hogy a büntetés nem is állt arányban az elkövetett bűnnel, vagy egyenesen igazságtalan volt. Szentélyének megszentségtelenítéséért a Poszeidón által meggyalázott gyönyörű Medúzát szörnyeteggé változtatta, holott a lány éppen az ő segítségéért fohászkodva menekült Athéné templomába. Itt még nincs is vége a történetnek, hiszen jajveszékelő lánytestvéreit is elcsúfította, hogy egy sorsban osztozhassanak. Mindezek után Perszeuszt segítette abban, hogy Medúza fejét vegye, és örömmel fogadta a hős felajánlását, amikor a kővé meresztő Medúza-fejet pajzsára tűzte.
Az alacsony sorból származó halandó leányt, a szövésben utolérhetetlen, de kevély Arakhnét is megbüntette, amiért elvakult önhittségében őt magát hívta versenyre. Bár a lány munkájában sem volt semmi kivetnivaló, és a munka az övével vetekedett, Arakhné témaválasztásában messzire ment: míg Athéné az istenek dicső tetteiről szőtt, a lány inkább az istenek tévelygéseit, szemtelen szerelmi jeleneteket, Zeusz hódításait választotta. Pallasz Athéné nyilvánosan megszégyenítette, ezután Arakhné öngyilkos akart lenni, de az istennő megkönyörült rajta, és pókká változtatta.
A digitális
A könyv rengeteg hivatkozást épít be, főleg Trencsényi-Waldapfel Mitológia című könyvére épít. Bár e-könyv olvasón a képek szürkeárnyalatosan kevésbé élvezhetőek, egy pdf-konvertálás segítségével színesben is megjeleníthetjük ezeket számítógépünk monitorán. A könyvhöz sok online ugrópont tartozik, melyek hangfájlokhoz vezetnek, és egy-egy zeneszerző alkotását hallgathatjuk meg. Bár az e-könyv olvasók akár képesek is lennének hangfájlokat lejátszani, a Youtube és egyéb videómegosztó alkalmazásokat még interneteléréssel együtt sem tudják sajnos betölteni. Újra csak arra leszünk utalva, hogy a pdf-fé konvertált e-könyvből kattintgassunk. Valójában mégsem e-könyv olvasón, mint inkább tableten használhatjuk ki a digitális könyv előnyeit, vagy a könyv elolvasása és az e-könyv olvasó letétele után teszünk kalandozásokat az internetes hivatkozásokat követve asztali számítógépen vagy laptopon.
További érdekes oldalak:
- A Typotex Kiadó honlapja A Pallasz Athéné című e-könyvről
Kerek Roland cikke
