Az elektronikus könyveket olvasók száma robbanásszerűen nőhet a közeljövőben. Ennek egyik oka, hogy a kényelmesen kezelhető és elérhető árú e-könyvolvasó eszközök megjelentek, bár ezek helyett inkább többen a táblagépekre és okostelefonokra is létező olvasó alkalmazásokat használják majd, a csak egy területre alkalmas célgépek már nem tudnak tömegeket meghódítani. Saját tapasztalatom szerint az 5-7 inch közötti kijelzős készülékeket használnak legtöbben erre a célra, de a 3,5 inch feletti, nagyobb felbontású kijelző is jól használható.
Akik internet hozzáféréssel rendelkeznek, azok szinte egy kisebb városi könyvtár állományának megfelelő számú művet érhetnek el ingyen, a forrásul szolgáló három legfontosabb helyet mutatjuk most be.
Magyar Elektronikus Könyvtár
A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a legnagyobb múltú magyar nyelvű online digitális könyvtári gyűjtemény. Születésének folyamata a legenda szerint - és miért is ne lenne igaz - 1994-re datálódik, amikor Kokas Károly, a Szegedi Egyetemi Könyvtár munkatársa, Drótos László, a Miskolci Egyetem könyvtárosa és Moldován István, az OSZK vezetője együtt utazott egy autóban, s azon gondolkodtak, hogyan lehetne kihasználni az akkor éppen hazánkban terjedőben lévő internetet a könyvtári munkában. Az út elég hosszú volt, kitalálták és létrehozták a MEK-et.
Az első kötetek még egy gopher szerveren keresztül kerültek ki a világhálóra, később már a webes felület kényelmesebb hozzáférést és keresést biztosított, ami 1996-ra nyúlik vissza. 1999 szeptemberétől az OSZK is nevét adta a civilek munkájához, és az elérési cím is módosult 2001-től: a korábbi www.mek.hu helyett www.mek.oszk.hu lett. A még ebben az évben létrehozott közhasznú egyesület segíti ma is a MEK gazdagítását.
A kezdetektől lelkesen támogatott MEK egy igazi világraszóló összefogás lett, amerikai nyugdíjastól kezdve erdélyi diákon át a magyarul tanuló külföldi diákig sokan önkéntes munkájukkal gazdagítják a gyűjteményt. Kezdetben a már szerzői jogot nem sértő kiadványok begépelése volt a jellemző feladat, ma már inkább a saját munkák felajánlása, átvételre, archiválásra való javaslás, a más szervereken levő anyagok jelzése a jellemzőbb.
A fejlesztő munkában az is segít, ha valaki csak a különböző formátumok közötti átalakításban vesz részt, vagy egyszerűen a MEK hírének terjesztésében.
Mára a MEK a magyar internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává vált. A napi látogatók száma, akik legalább egy művet letöltenek, eléri a húszezret is, ami egy igen forgalmas hagyományos könyvtár egy heti látogatási számával mérhető össze. Az óriási forgalom miatt több tükrözése is van a világon a gyűjteménynek.
A korábban jellemző tárolási formátum a HTML volt, de ma már szinte bármilyen formátum fellelhető, sőt a MEK-en keresztül a hangoskönyvek is szép számmal elérhetőek bárki számára.
OSZK Digitális Könyvtár
Az OSZK saját gyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtár (OSZKDK) katalógusa az internet segítségével bármikor, bárhonnan elérhető. Az OSZKDK főként a digitális kötelespéldányként beszolgáltatott, illetve az OSZK saját állományainak digitalizálásával keletkező dokumentumok gyűjteménye.
Gyakorlatilag a fizikai könyvtár virtuális másának tekinthetjük, melyben ugyanúgy kereshetünk vagy böngészhetünk, mintha belépnénk az OSZK kapuján. Az óriási előny viszont az, hogy itt minden megtalálható mű egy példánya pár kattintás után azonnal olvasható is, nem kell sorba állni, elutazni a ritka példányok eléréséhez, és persze ezek sincsenek kitéve fizikai igénybevételnek. A teljes szövegű dokumentumok többsége azonban szerzői jogi okok miatt csupán zárt hálózatban férhetőek hozzá.
A magyar klasszikus művek mellett több külföldi szerző műveinek magyar fordítása is elérhető.
Az elérhető könyvek formátuma általában PDF, amelyet vízjellel is megjelölnek, hogy mutassák, hogy kinek a tulajdona, illetve LIT és a platform független EPUB formátumot is felkínálják esetenként, így gyakorlatilag bármely eszközön olvashatóak a művek.
Petőfi Irodalmi Múzeum és a DIA
A PIM, azaz a Petőfi Irodalmi Múzeum önmagában is számos érdekes anyagot rejt digitális formában is, de számunkra most érdekesebb a címe alatt elérhető DIA, a Digitális Irodalmi Akadémia.
A PIM nyitólapja
A DIA alapvető célja és feladata a magyar kortárs irodalmi alkotások megosztása, a szerzőkről hiteles adatok közlése, a tanulmányi és kutatómunka támogatása. A DIA-ban publikáló szerzők teljes műveiben kereshetünk amellett, hogy a műveket olvashatjuk.
A művek általában csak „helyben” olvashatóak, de a felület igényes kivitelű, így ez nem okoz problémát.
A három virtuális könyvtár anyaga gyakorlatilag annyira gazdag gyűjteményt ad együtt, hogy minden közoktatásban kötelező irodalomként elolvasandó mű hozzáférhető digitálisan, és ha valaki nem csak sikerkönyveket olvas, akkor a különböző időszakok szórakoztató és szépirodalmi gyöngyszemeihez is hozzáférhet.
További érdekes oldalak:
- MEK
- Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtár (OSZKDK)
- Petőfi Irodalmi Múzeum
- Digitális Irodalmi Akadémia
Rozgonyi-Borus Ferenc cikke
