Automatikus működésű kamerákkal már több éve készülnek felvételek közútjainkról és környezetükről, gondoljunk csak a navigációs programokat gyártó cégek végtelenített panorámaképeire, amelyből kinyerik a közlekedési táblák helyét és jelentését meghatározó adatokat. A Google Föld és Térkép szolgáltatás kezdte azt a szokást megváltoztatni, hogy ezeket a felvételeket nem csak belső használatra készítette, hanem közzé is tette. A Google Street View (GSV) azért is kilóg, mert ez az első olyan alkalmazás, ami nem teljesen az utcán haladó ember szemszögéből mutatja be a környezetet. Azaz sokak szerint nem is lenne gond, ha mindezt az átlagos ember szemmagasságából, azaz kb. 170 cm-es szintről tenné! De a felvételeket készítő autókra szerelt kameratorony optikája 2,5 méter magasan van, vagyis egy kicsit felülről nézi a világot, így számtalanszor belát a kerítések mögé, vagy akár egy behúzott függöny fölött is.
Ki mit enged látni?
A felvételek készítését több állam adatvédelmi előírásai tételesen tiltják. Az alapvetően engedélyező országok sem felhőtlenül boldogok a képek miatt, pontosan a szemszög miatt. A Google azzal védekezik, hogy alig mutat többet, mint amit az utcán sétálva bárki láthatna, ez azonban nem egyértelmű. Svájc az autókon lévő kameratornyot egyértelműen törvényellenesnek nyilvánította. Emellett minden olyan közzétételt, amely előtt egy szoftver, és nem hús-vér ember varázsolja homályossá a felvételen szereplő személyeket. Németországban a Google-nak abba is bele kellett egyeznie, hogy az ingatlanok tulajdonosai maguk is eltüntettethetik az objektumokat a képekről, és 2011-ben így is megtiltották a hatóságok a cégnek a további fotózást. Csehországban ugyancsak megtiltották a cégnek, hogy az első körben még engedéllyel elkészített képeket frissítse, Franciaországban komoly pénzbírságot róttak ki a Google-ra a jogsértő adatgyűjtés miatt.
Magyar álláspont
A honi képek készítését megelőzően persze már folytak jogi egyeztetések. Hazánk eleinte azzal az indoklással utasította el a GSV-t, hogy a szolgáltatást nyújtó szerverekkel együtt maga a Google sem esik az EU joghatósága alá, így nem garantálható az uniós adatvédelmi előírások érvényesülése. A korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András négy éve vizsgálatot is indított, és felszólította a Google-t, hogy az eljárás befejezéséig függessze fel az ország körbefényképezését. Az ombudsman azt állapította meg, hogy az eredeti fényképek túl jó felbontásúak, jóval jobbak az interneten nyilvánosságra kerültnél, így az elkészült fényképek nagyon részletes információkat tartalmaznak az adott pillanatban rögzített hazai környezetről, beleértve számos személyes adatot is.
2011-ben végül mégis engedélyezték a GSV elindulásához szükséges felvételek elkészítését. A biztos ugyan előírta, hogy a személyes adatoknak minősülő információkat tartalmazó felvételek a projekt egyetlen fázisában sem kerülhetnek nyilvánosságra, az eredeti adatokon szereplő képmásokat, rendszámokat a feldolgozás első fázisában el kell homályosítani, a lakosságot pedig előzetesen, legalább egy héttel a felvételek elkészítése előtt tájékoztatni kell a fényképezésről. A magyar biztos is azon az állásponton volt, hogy „A magasan elhelyezett kamerával történő fényképezés nem fogadható el, a lencséket úgy kell elhelyezni, hogy a virtuális látótér a magánterületekre ne adjon szélesebb körű betekintést, mint amit a gyalogos járókelő lát”.
A munka megkezdése során viszont változott a hozzáállás, egyre többen elfogadták azt, hogy a korábbi állásfoglalás olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek lehetetlenné tennék a szolgáltatást. És itt egy fontos szó került leírásra: szolgáltatás. A Google saját magának vagy hazánknak teremt annak utcáról is látható természeti és építészeti kincseinek bemutatásával plusz bevételt? Milyen összefüggés lehet a hazai turizmus és a GSV-n látható anyagok között? Ezt igazából senki nem mutatta még ki, de a kételyek és aggályok ellenére több magyar nagyváros és a Magyar Turizmus Zrt. is jelezte, hogy a turizmusra gyakorolt pozitív hatása miatt szakmailag támogatja a Street View elindítását.
Az új szabályok is persze szükségesnek nevezték az arcok és rendszámok kitakarását, illetve azt a lehetőséget, hogy tulajdonosi kérésre a cég törölje a magáningatlanokat a nyilvánosságra hozott felvételről, de eltörölték a lakosság előzetes értesítéséről szóló részt, illetve a kameramagasság korlátozását. Mindezek mellett persze Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt nyilatkozta még januárban egy konferencián, hogy ha valaki még ezután is felismerhető, az kérheti a képek elhomályosítását, ha továbbra is felismerhető maradt.
Végül is, mi látszik?
A feldolgozó programmal is van persze gond. Hazánkban is szinte már azonnal jeleztek kisebb-nagyobb gondokat a közzétett képeken, többek között Pornóapáti település névtáblájával gyűlt meg a baja az automata programnak, amely minden illetlennek vélt kiírást, graffitit, reklámot próbál kiiktatni. De nem csak itthon jeleztek gondokat: Hollandiában például a „figyelmes” GSV-nézők gyilkosság elkövetésének szemtanújaként vélték elemezni a képsorokat, jóllehet a vértócsának és -csíknak vélt nyomok egy tóból kiúszó és magát megrázó, de mindig vízcseppeket hullajtó kutya nyomairól gondolták, hogy azok egy gyilkosság képei. Másik hazai példaként emlegethetnénk Püspökladány melletti szántóföldön megjelenő Krisztusképet is, amely már a Google Föld szegényesebb képanyaga mellett is borzolta a közvéleményt, és azt hiszem, nem kell sok hozzá, hogy mindezt a folyamatos képhez társítva sejtsük, jó pár hasonló hír fog még születni.
Mi a gond a Google-val?
Erre azonnal mondhatnánk, hogy semmi. De igazán nem önmagában a Google céggel van gond, hanem velünk, európaiakkal. Az unióban élő szinte minden számítógép használó a Google keresőjét használja (94%-os ez az arány), így akaratlanul is sokkal többet árulunk el magunkról, mint a más földrészeken élők. Pusztán csak a netezési szokásaink, kereséseink és kapcsolati hálónk alapján némi adatbányászattal szinte mindazt meg lehet tudni rólunk, amit hagyományosan csak egy népszámlálás deríthetett ki. A két módszer eredményeinek a statisztikai hibákat is figyelembe vevő összevetése után csak pár területen tapasztalhatunk eltérést, de ott sem nagyon nagyot. A szolgáltatóknak az EU-ban szinte mindent kötelező is tárolni, ezt nem saját akaratából teszi a Google sem, ha tehát akarnák, az államnál is többet és pontosabban tudhatnának rólunk
A Google-autók 2011-ben és 2012-ben jártak Magyarországon. A hatóságok engedélyével 2013. május 13-ától újra visszatérhetnek az útjainkra, hogy aktualizálják a két éve elkészített fotóikat.
További érdekes oldalak
Elindult a Google Street View Magyarországon
Mit lát és hogyan a GSV?
