Születésnapos a Wikipédia
2013/01/15 08:00
1966 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szabad enciklopédia 12. születésnapja alkalmából a magyar Wikipédia egyik szerkesztőjét kérdeztük meg.

wikipedia-wide

RepliCarter 2013. február másodikán éppen 2000. napja volt Wikipédista, tagja a Wikipédia Magyarország Egyesületnek. 1978-ban született az Oroszlán jegyében. Több, mint ötvenezer szerkesztése van, nyolc kiemelt cikkhez járult hozzá jelentős mértékben, eddig 15 szubcsonkot bővített ki, megmentve őket a törléstől. A hobbijait tekintve milliószor látta a Csillagkaput, s meg is tudja védeni magát, mert kungfuzik is, amikor teheti...

Sulinet: Mióta szerkeszted a Wikipédiát? Mi motivál a szerkesztésben, hogyan kezdtél neki?

RepliCarter: 2007-ben regisztráltam a magyar Wikipédián mindenféle konkrét cél nélkül, de szerkeszteni 2008 decemberében kezdtem el. A Wikipédia sokunkból egyfajta függőséget is képes kiváltani, ami nálam is megtörtént, és rendszeres szerkesztő lettem, az elmúlt több mint négy év alatt szinte minden nap szócikkeket írtam, bővítettem, javítottam a meglévőket. Azóta végigjártam a Wiki egyes lépcsőfokait. Megerősített szerkesztő (azon szerkesztő, aki a szerkesztési tudnivalókat elsajátította, szerkesztései megbízhatóak, nem kell utána javítani, ellenőrizni), majd járőr (azon szerkesztők, akik a nem megerősített és bejelentkezés nélküli szerkesztők változtatásait ellenőrzik) lettem, később adminisztrátorrá választott a közösség. A bürokraták közé is jelentkeztem, (a szerkesztők ezen csoportja foglalkozik a szerkesztők átnevezésével, a szerkesztői jogok megadásával), emellett aktív tagja vagyok a magyar Wikipédiát segítő Wikimédia Magyarország Egyesületnek is.

A motivációm – ahogyan az érdeklődési köröm is – változott az évek alatt. Kezdetben sci-fi sorozatok cikkeit írtam. Első szerkesztésem is annak köszönhető, hogy egy 2008-ban futó kedvencemmé vált sorozatnak még nem volt szócikke a Wikipédián, és elhatároztam, hogy megírom én. Járőrként tapasztalom, hogy az új szerkesztők jelentős része azzal lép a Wiki felületére, hogy egy-egy kedvencéről bemásolja a cikkeket más weboldalakról, mire hamar megkapja valamelyik járőrtől a figyelmeztető üzenetet, hogy a Wikipédián ilyet nem szabad. Ez velem is pontosan ugyanígy történt. Véleményem szerint itt dől el egy szerkesztő további sorsa: a sértődöttség vagy technikai nehézségek miatt elriad a további munkától, vagy pedig beleveti magát az útmutatókba, kérdez, tanácsot kér, és cikkek születnek a kezei alól. Velem ez utóbbi történt, az első figyelmeztetést adó szerkesztő ezután a mentorom lett, és máig előfordul, hogy kérdéseim vannak hozzá.

Sulinet: Milyen szócikkeket írsz/szerkesztesz?

RepliCarter: Visszatérve a motivációra… a kezdeti motivációm még mindössze az volt, hogy kedvenc sorozatom cikkét megírjam, eközben minden hozzáférhető információról tudomást szerezzek, bővítsem vele a cikket, lássam, ahogy formálódik, alakul. Megírtam a kapcsolódó színészek, szereplők, a sorozat készítőinek cikkeit is. Mondhatni, egyszerű alkotásvágy volt. Abban az időszakban jellemzően ilyen témájú szócikkeket írtam. Később sok-sok egyéb film, sorozat és színész cikkét írtam meg, melyek közel álltak hozzám. Hosszabb ideig ázsiai, főként kínai témával is foglalkoztam, írtam képregényes cikkeket, de jó pár hónapon át dolgoztam óriáskerekek és hullámvasutak, vidámparkok cikkeinek kidolgozásával is, mert épp ahhoz volt hangulatom. Amikor a „nagy projektekre” ráunok, szeretek – saját szóhasználatom szerint – „izéket” írni, vagyis semmi korábbi témámhoz nem kapcsolódó, akár hosszabb, akár rövidebb cikkeket. Ilyen időszakban születtek meg a Gót szubkultúra, a Super Mario 64, a Heim Pál Gyermekkórház vagy éppen a Kennedy-féldolláros című cikkek, melyeket talán sosem jutott volna eszembe megírni.

A témáim változása mellett maga a Wikis tevékenységem is változott. Míg eleinte csak írtam a cikkeket, később járőrként sokat ellenőriztem, formáztam, helyesírást javítottam, így persze kevesebb szabadidőm maradt cikkeket írni. Később adminisztrátorként, bürokrataként további feladatokat is felvállaltam, melyek szintén időrablóak tudnak lenni. Mivel a Wikipédia egy önkéntes szerkesztők munkájával bővülő enciklopédia, mindenkinek az aktuális élethelyzetétől, szabadidejétől függ (iskola, munka, család), mennyi időt tud rászánni és azt mire fordítja. A Wikivel töltött négy évem során én igyekeztem mindenben aktív maradni. Ha kevesebb cikket írtam, többet járőröztem, és fordítva. Ha magára az internetes felületre volt kevesebb energiám, akkor az egyesület munkájával töltöttem időt. A Wikipédiával kapcsolatosan mindig van mit csinálni.

Sulinet: Ebben a cikkben arról írnak, hogy az angol Wikipédia szerkesztőinek mindössze 9%-a nő. Mit tapasztalsz ezzel kapcsolatban a magyar Wikipédián

RepliCarter: Mivel a wikipédisták személyét és nemét csak abban az esetben ismerjük, ha ők maguk feltüntetik a szerkesztői lapjukon bemutatkozásként, illetve ha Wikitalálkozók, Wikitábor során személyesen is megismerjük, erről igazán reprezentatív statisztikát nem tudunk. Azok között, akik ezt feltüntették a szerkesztői lapjukon 108 női és 560 férfi wikipédistát mutatnak a kategórialapok, tehát az arány ez alapján valóban a férfiak felé tolódik. De mint mondtam, rengetegen nem tüntetik fel ezt az adatot, a jelenlegi számok azért valamennyire alátámasztják a cikkben írtakat.

Sulinet: A hétvégén az Indexen lehoztak egy cikket arról, hogy évekig kint volt az angol Wikipédián egy olyan szócikk, ami még a jó cikk besorolást is megkapta, bár valójában egy szó sem volt igaz belőle, egy kitalált háborúról szólt. Mit gondolsz, a magyar Wikipédián is előfordulhatna ilyesmi?

RepliCarter: Azt kell mondjam, előfordulhat. Mint ahogy az angol Wikin is, ha valaki jól megír egy ilyen cikket, formázza, forrásokkal támasztja alá, átcsúszhat. Azonban a magyar Wikin működő járőr-rendszer – vagyis hogy minden új cikket, módosítást egy járőrnek jóvá kell hagynia – talán megnehezíti, hogy ilyen történjen, főleg, ha a témában érdeklődő szerkesztő rátalál a cikkre, és feltűnik neki egy-két furcsaság benne. Bízunk benne, hogy aki ennyi energiát fordít egy cikkírásra, az inkább hasznos tevékenységként tenné ezt, és nem álcikkek írására fordítaná. Ha pedig mégis megtörténne, járőreink és aktív szerkesztőink előbb-utóbb rátalálnak.

Sulinet: Sokan használják a Wikipédiát, de csak kevesen gondolják úgy, hogy valóban megbízható. Mitől válik hitelessé? Kik írják a Wikipédiát? Miből merítenek a szócikkek?

RepliCarter: Én is tapasztaltam, hogy a Wikipédiát sokan nem találják megbízhatónak, de úgy vélem, ezt azok gondolják, akik nem ismerik a működését. A cikkeket bejelentkezett szerkesztőként és bejelentkezés nélkül is (ún. anonként) is lehet szerkeszteni, azonban a nem megerősített és bejelentkezés nélküli szerkesztők módosításai csak akkor jelennek meg az olvasók számára, ha azt egy járőr ellenőrizte és jóváhagyta. Ezzel a rosszindulatú szerkesztések is kiszűrhetőek. Fontos szempont a források feltüntetése, minden fontosabb tényt, állítást, adatot forrással kell alátámasztani, melyeket megnézve az olvasó ellenőrizheti, hogy honnan származik az adott információ, illetve tovább is tájékozódhat a témában. Ez az, ami a hitelességben segít. Nem azt garantálja, hogy az információ valós és aktuális, hanem azt, hogy lehetőséget ad az ellenőrzésre, megmutatja, honnan származnak az adatok, állítások. Bármilyen témában is használjuk a Wikipédiát, munkához vagy házi feladathoz, vagy épp az esti film főszereplőjének további szerepeire vagyunk kíváncsiak, használhatjuk, de fordítsunk időt arra, hogy mely cikkek milyen források alapján készültek.

A Wikipédia egy bárki által szerkeszthető enciklopédia, melyet – mint írtam – egy szerkesztői névvel regisztrálva vagy bejelentkezés nélkül is lehet szerkeszteni. A szerkesztők életkora végül is bármilyen lehet, hiszen egy szerkesztői név vagy ip cím mögött bárki állhat. Az évente többször megrendezett Wiki-találkozókon személyesen is megismert szerkesztők között a tizenkét évestől a hetven évesig széles a skála, de a statisztikák szerint aktívnak nevezett (min. átlag 5 db szerkesztés/nap) kb. 600 szerkesztő jelentős részének személyét nem ismerjük.

A Wikipédia cikkei – ami miatt bírálat is éri a rendszert – jellemzően abból a témából merítenek, ami a szerkesztőket leginkább érdekli. Ennek okán élen járnak a népszerű filmek, sorozatok, színészek cikkei, az anime és manga témák, a sport, míg háttérben vannak pl. a fizika, kémia vagy épp irodalmi témák. Ezen próbálunk segíteni olyan kezdeményezésekkel, mint a 2012 őszén megrendezett szépirodalmi cikkíró-verseny, melynek résztvevői kifejezetten a szépirodalom témájában írt cikkekkel jelentkezhettek a versenybe. Szerencsére az aktív szerkesztőink között azért akad matematikában, informatikában, ipari témákban is jártas szerkesztő, így mindenféle témákban születhetnek új cikkek.

Sulinet: Milyen a jó szócikk?

RepliCarter: Erre lehetne valami közhelyes választ adni, hogy pl. ahány szerkesztő, annyi vélemény.  A cikkírók motivációjuktól függően írnak hosszabb, rövidebb, bővebb vagy csak érintőlegesen kidolgozott cikkeket. Van, aki úgy véli, nem baj, ha rövid, de legalább legyen meg ez vagy az a cikk is a magyar Wikin, mások pedig azt mondják, ha már cikket írok, azt teljesen megírom. Az egyik ezzel kapcsolatos útmutató alapján így foglalnám össze: szerencsés, ha a cikk témáját ismerjük; fontos az áttekinthetőség, érthetőség; a Wikipédiás formázás használata segít, hogy a cikkek egységesek legyenek; a források feltüntetése a hitelességet segíti; a helyesírás elvárható. Ezek legtöbbjében az aktív szerkesztők és járőrök tudnak tanácsokat adni, segíteni, „ott felejtett”, félbehagyott cikkek esetén megformázni, hibákat kijavítani. Az egyik leggyakoribb buktató a már korábban is említett másolás. Az, hogy a Wikipédia „egy szabad enciklopédia”, nem azt jelenti, hogy bármit bele lehet írni, hanem azt, hogy szabad tartalmakat gyűjt. Tehát nem másolható be más weboldal, könyv, folyóirat szövege, ezek mind szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzett információkat nekünk kell megfogalmazni, felépíteni, formába önteni.

Sulinet: Nemzetközi viszonylatban hogy áll a magyar Wikipédia?

RepliCarter: Ha összehasonlításokat szeretnénk tenni, a magyar Wikipédia szócikkek számának tekintetében közel 232 ezer szócikkével a 20. helyen áll a kb. 300 különböző nyelvű Wikipédia sorában. Összes szerkesztő tekintetében is hasonló a helyzet, az utolsó rendelkezésünkre álló statisztikák szerint 17. hely körüliek vagyunk.

Sulinet: Mit tanácsolnál kezdő Wikipédia-szerkesztőknek, mire ügyeljenek, ha a közösség hasznos tagjai szeretnének lenni?

RepliCarter: Kezdő szerkesztőknek elsősorban azt tanácsolnám, legyenek türelmesek, mert a felülettel, a szerkesztési tudnivalókkal meg kell ismerkedni ahhoz, hogy jó és maradandó cikkeket hozzanak létre. A lelkesedés önmagában kevés, ám ha egy-egy témához megvan a megfelelő lelkesedésük, ez már jó kezdet. Mint egyik jelmondatunk is sugallja, „szerkessz bátran!”, írd meg a cikket, a továbbiakban pedig fogsz segítséget, tanácsokat kapni, ezeket azonban nem szabad személyeskedésnek vagy támadásnak venni, hanem meg kell fogadni és megismerkedni a szerkesztési szokásokkal. Biztatásképp mondom, a jelenlegi, sokak számára elsőre talán bonyolultnak tűnő kezelőfelület frissítésén, egyszerűsítésén dolgoznak már egy ideje a fejlesztők, az angol Wikipédián már tesztelhető is a felület.

Sulinet: Csepeli György és Prazsák Gergő Örök visszatérés c. könyvükben azt írják, a „wiki-világ a népművészeti alkotásokra emlékeztet”. Mit gondolsz erről?

RepliCarter: Nem gondoltam még népművészeti alkotásként a különböző wikikre, de valahol igaz lehet, hiszen ahhoz, hogy valami hosszú távon megmaradhasson, törvényszerű, hogy az értékesebb, a jobb maradjon meg.