A külsőleg is tetszetős, de nem hivalkodóan feltűnő épület valójában a XXI. század szinte minden technikai újdonságát magában foglalja, amellyel energiát lehet megtakarítani. Már maga a fűtés sem a megszokott módon működik. Például nem vezették be a gázt az épületbe, mert nincs rá szükség. A téli fűtést és a nyári hűtést a 110 méter mélységben elérhető 16 fokos geotermikus hőmérséklettel tudják biztosítani, de felhasználják az épületben tartózkodók testhőjét is. A Föld mellett munkára fogják a Napot is: napcellák sora gyűjti be a tetőn a napenergiát, árammá és melegvízzé alakítva azt.
Az épület levegőjének keringetése és tisztítása, tűzvédelmi rendszere is a legkorszerűbb technológiát alkalmazza, számítógépek sora biztosítja a benntartózkodó emberek maximális komfortját és biztonságát. Ehhez érzékelők százai ontják folyamatosan az adatokat: egy kapcsolót sem lehet úgy elbillenteni, hogy a „ház agya” ne tudna róla.
Informatika Történeti Kiállítás
A hetvenes évek közepén Kovács Győzőnek, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság akkori főtitkárának ötlete alapján elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megőrizze az utókor számára az informatika által addig használt eszközöket. A gondolat egy informatikus számára akkor már nem volt meglepő, hisz sejthető volt, hogy pár év alatt az addig termeket megtöltő több tonnás gépek hihetetlen sebességgel fognak összemenni, hordozhatóvá válni, az álomnak tűnő kilobyte-os memóriák terabyte-ok fölé nőnek, s mindezt úgy, hogy a teljesítményük is csak nő, az áruk pedig csökken, ahogy azt Moore törvényében már fel is ismerte.
A kezdeményezést többen is támogatták, Szegeden Dr. Muszka Dániel helyet és támogatást szerzett a hazánkban és pár környező országban a napi munkából kiérdemesült gépek megőrzéséhez, és sokak mellett Dr. Bohus Mihállyal - az Agora egyik jelenlegi vezetőjével - arról is gondoskodtak, hogy ne csak a puszta vas maradjon meg, hanem lehetőség szerint működőképes formában tartsák ezeket.
Szeged városa is felismerte, hogy a kultúrtörténeti ritkaság idegenforgalmi vonzerő lehet, ezért méltó helyet érdemel, és az SZTE-vel együttműködve végül is az Agorában alakították ki 1300 négyzetméteren az összegyűjtött anyag egy része számára a méltó helyet. A többi, közel még kétszer ennyi eszköz kutatói bemutatására is hamarosan lehetőséget biztosítanak, ezt a nagyközönség egyelőre nem láthatja.
A kiállítás az elmúlt pár évtized fantasztikus változását mutatja be a látogatóknak, kezdve a mechanikus kalkulátoroktól a hetvenes években használt gépóriásokon keresztül a legmodernebb érintőképernyős és mozgásvezérelt technikáig.
Olyan, a világon is egyedülálló eszközök tekinthetők meg, mint a 27 szekrényből álló Razdan 3 szovjet, eredetileg katonai célokat szolgáló számítógép és elődjei, az M3 és a MINSZK 22 főbb elemei. A világon csak itt látható a szegedi katicabogár néven híressé vált, fényre, hangra, érintésre reagáló, tanulásra képes műállat, amely mai is működik, magas eszmei értéke miatt viszont a látogatók csak a tökéletes hasonmását vehetik szabadon vizsgálat alá.
A Neumann emlékszoba olyan relikviákat mutat be lányának, Marina von Neumannak köszönhetően, amely a világon máshol nem volt még látható, ahogy Kalmár László hagyatékának is a legfontosabb darabjait, így többek között a logikai gépet is megtekinthetjük. Jánosi Marcell mikrofloppy-olvasó berendezése és lemeze is megtekinthető a hetvenes évekből, amely „igazi magyaros sikertörténet”: a szakmai féltékenység és rövidlátás miatt elveszett szabadalmú találmány, amelyből más cégek csináltak dollármilliókat…
A kiállítás, ahol lehet, interaktív, így nem csak megcsodálni lehet a kiállított tárgyakat, hanem például lyukkártyát lehet lyukasztani, logikai áramköröket lehet vizsgálni, számos készülékkel elvégezni egyszerű összeadásokat, kézbe venni több kilós őslemezeket, szalagos tárakat. És persze, ami a legfontosabb: játszani a 80-as évek homecomputereivel, PC-ivel.
Jelenleg a Neumanntól az internetig című kiállításon a múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet, mindezt a hagyományos kiállítások helyett egyre inkább a „szórakoztatva tanulás/tanítás” programja mellett elkötelezett módon.
A kétszintes kiállítótér emeletén pedig ott a jövő is: a legkorszerűbb, mozgásvezérelt technika is kipróbálható.
Intelligens Mintaotthon
A jövőt a jelenben egy külön projekt is bemutatja, amely egyszerre múzeum, kiállítás, mintaterem, üzlet és iroda. Ez így elég soknak hangzik, de mégis igaz! Az első intelligens otthonokat még a hatvanas években, Angliában kezdték el megálmodni, a televíziózás hajnalán. Szeged legújabb érdekessége, a közel 100 négyzetméteres intelligens mintaotthon egy olyan korszerű háztartás bemutatótere, ahol a látogató azokat a berendezéseket nézheti meg és próbálhatja ki, amiket jelen pillanatban csúcskategóriának tartunk. A konyhai és fürdőszobai berendezések, háztartási gépek, valamint a nappaliba beépített hifi rendszer, a 3D-s televíziók, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások is működés közben, testközelből ismerhetők meg, ahogy a különböző szalonokban is megtehető lenne. Ez az otthon viszont attól válik intelligenssé, hogy ezek az eszközök egymással is folyamatos kommunikációt folytatnak – például a hűtőgép által leadott hőt a mosogatógép a víz előmelegítésére használja fel.
A fizikai kommunikáció mellett természetesen már a hálózaton keresztül is kommunikálnak egymással ezek az eszközök. A nappaliban található hifi és videoberendezéseket például egy iPaddel lehet vezérelni, de ezzel irányítható az otthonban található összes többi médiaberendezés is. A jövőben a távközlési szolgáltatónak köszönhetően távolról is beállíthatjuk majd, hogy például a televízióból milyen műsort akarjuk rögzíteni.
Labor
Az otthon egyben labor is: az SZTE oktatói, kutatói és hallgatói be tudnak a segítségével olyan cégek munkájába kapcsolódni, mint például a Magyar Telekom, a Whirlpool, a Philips, és még számos cég. A jövő otthonában a kényelem csak egy szempont, a különféle biztonságtechnikai és egészségügyi szolgáltatásokra is nagy hangsúly kerül. Az SZTE-n évek óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően az okostelefonokon már elérhetőek ilyen szolgáltatások, például idős rokon, cukorbeteg, vagy bármilyen más problémával küszködő emberek folyamatos megfigyelése. Az intelligens otthonnak köszönhetően valós környezetben lehet az új ötleteket, fejlesztéseket tesztelni, és így azokat könnyebb bevonni a közös munkába.
E tér megalkotóinak álma nem más, mint a „Nyílt Szeged” víziója a tudomány segítségével, egy szabad gondolat, tudásközpont. A tudományos álom célja az is, hogy az intelligenciáról való gondolkodásmód beépüljön a gyerekek gondolkodásába is. Az anyagi léten túl a digitális kultúra segítségével a közös álmon keresztül tudja „húzni a szekeret”, hiszen annak az álomnak, aminek az alapjait most lerakták, nem csupán tudományos, hanem gazdasági haszna is van. A cél tehát egyfelől az, hogy bemutassák a látogatóknak mindazt a csúcstechnológiát, ami ma elérhető egy háztartásban, másrészt a kutatásfejlesztés, azaz az, hogyan lehet az intelligens otthont továbbfejleszteni. Harmadrészt az is szándékuk, hogy elinduljon továbbfejlesztést biztosító gondolkodás.
Programok a közeljövőben
Május 25. szombaton rendezik meg napközben a IV. Szegedi Retro Számítógép, video- és quartzjáték kiállítást, amely a70-es, 80-as, 90-es évekből igazi ritkaságokat mutat be: hobbiszámítógépek, videojáték konzolok, quartzjátékok tekinthetők meg és részben próbálhatók ki! A belépés ingyenes.
Másnap, 26. vasárnap a gyermeknapon is folytatódik a kiállítás, és emellett az Informatika Történeti Kiállítás, a Látványlabor és az Intelligens Mintaotthon is várja a látogatókat, de egész nap kézműves foglalkozások és a Játéksziget is program lehet a kisebbek számára.
Június 22. szombaton 17.00-23.00-ig szintén ingyenesen látogatható a Múzeumok Éjszakáján az Informatika Történeti Kiállítás és Látványlabor.
