Veszélyek az interneten I.
2018/04/18 08:00
5803 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az UNICEF adatai szerint naponta több mint 175 000 gyerek próbálja ki az internetet életében először, amely minden félmásodperben egy újabb gyermeket jelent. Az internet és digitális eszközök szerepét és jelentőségét az oktatáspolitika résztvevői is felismerték, s egyre intenzívebben hangsúlyozzák azok használatát az iskolákban. Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a tanárok és szülők odafigyeljenek az online biztonságra, hiszen nem pusztán az információ mennyiség nagy, de a veszély is, amely fenyegeti a felnövekvő generációkat. A cikksorozat célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a veszélyforrásokra, amelyekkel az interneten találkozhatunk.

veszelyes-internet

Az internet: a kommunikáció és önkifejezés eszköze

Ma már a fiatalok életének szerves része az internet. Társas- és párkapcsolataikban is fontos szerepet játszik, mivel lehetőséget ad a kommunikációra, a közösséghez való kapcsolódásra és az önkifejezésre.

Ennek lehetnek pozitív hatásai, hiszen megmutatkozhatnak a tehetségek, teret kap a fantázia, az előadóművészetek, de nagyon fontos, hogy a fiatalok felismerjék, hogy mi az, amit meg lehet osztani, és mi az, amit nem.

Ha valaki személyes/ intim tartalmat oszt meg online, az nagyon komoly következményekkel járhat, hiszen csúnyán vissza lehet vele élni, de sok esetben a felhasználók nem gondolnak erre. Pedig ha egyszer megjelent valami az interneten, akkor az mindig ott lesz, terjedhet közösségi oldalakon, személyes üzenetekben, emailekben stb.

Mivel a fiatalok szinte mindig ’online vannak’, így a párkapcsolataik nagy részét is az interneten és a digitális eszközeiken keresztül élik, ezen keresztül ismerkednek, chatelnek, így az egyik legnagyobb veszély az online szexuális bántalmazás.

Mit gondolnak a fiatalok az online veszélyekről?

Az UNICEF szerint a 18 évesek 80%-a gondolja, hogy a felnőttek és gyerekek szexuális bántalmazásnak lehetnek kitéve a neten, 57%-uk hiszi, hogy a baráti körük veszélyben van online, és csupán 36%-uk gondolja úgy, hogy ténylegesen meg tudja mondani, ha valaki hazudik a személyazonosságát illetően.

A deSHAME projekt keretében megvalósult kutatás a fiatalok tapasztalatait vizsgálta az online szexuális zaklatással kapcsolatban. A felmérésben 3257 13-17 év közötti fiatal vett részt három országból: az Egyesült Királyságból, Magyarországról és Dániából. A kutatást összefoglaló nemzetközi jelentés 2017 decemberében látott napvilágot.  

Mit is jelent a szexuális zaklatás fogalma?

A jelentés úgy fogalmazza meg az online szexuális zaklatás fogalmát, mint azt a nemkívánatos szexuális magatartást, amely internetes felületen történik és szexuális erőszaknak minősül. A digitális tartalmak (fotó, videó, üzenet, bejegyzés) felhasználása különféle nyilvános vagy nem nyilvános felületen történik, ahol a zaklatás elszenvedője kizsákmányolva, fenyegetve, kényszerítve, megkülönböztetve vagy megalázva érzi magát. A riport szerint a zaklatás elszenvedői leggyakrabban lányok.

Az online szexuális zaklatás négy formáját lehet megkülönböztetni:

  • intim képek és videók beleegyezés nélküli megosztása;
  • kizsákmányolás, kényszerítés, fenyegetés (az elszenvedőt szexuális tevékenységre kényszerítik vagy fenyegetik online, vagy szexuális tartalommal zsarolják);
  • szexualizált megfélemlítés vagy zaklatás (egy csoport vagy közösség megalázó, felkavaró vagy diszkriminatív tartalommal zaklatja az áldozatot)
  • nemkívánatos szexualizálás (az áldozat nemkívánt szexuális kérést, tartalmat vagy tartalmat kap)

Mit mutatnak az eredmények?

A felmérés eredményei döbbenetesek. A megkérdezett fiatalok 25%-a volt tanúja annak, hogy ismerőseik titokban szexuális tartalmat tartalmazó videót készítettek, és 10%-uk mondta, hogy ő maga is készített ilyen tartalmat az elmúlt évben.

A résztvevők 10%-a számolt be arról, hogy partnere kényszerítette osszon meg meztelen képet, a 13-14 év közötti válaszadók közül pedig 45%-a volt tanúja annak, hogy társaik úgy szerkesztették át mások képeit, hogy azok szexuális töltetet kaptak.

Beszélni kell róla!

veszelyes-internet2

Mégis a fiatalok nagy része nem jelentené, ha szexuális zaklatás áldozatává válik, mivel félnek a következményektől. Mind az UNICEF mind a deSHAME adataiból az derül ki, hogy a fiatalok leginkább a barátaikkal osztanák meg a problémát és legvégső esetben egy tanárral.

Az UNICEF adatai szerint 19% a deSHAME nemzetközi jelentés szerint pedig csupán a megkérdezettek 14%-a fordulna egy tanárhoz, mely valószínűleg azzal áll összhangban, hogy a diákok félnek attól, hogy az iskola túl nagy feneket kerít a dolognak, és ezáltal még rosszabb helyzetbe kerülnek, mint amelyben addig voltak.

A kutatásban résztvevő fiatalok több olyan akadályozó tényezőt is megemlítettek, amelyek visszatartják őket abban, hogy jelentsék a zaklatást. 52%-uk emelte ki a szégyenérzetet, 42%-uk tart a következményektől, további 42% nem akar zaklatás célpontjává válni, 39% hibásnak érzi magát és szintén 39% inkább maguk között oldaná meg a konfliktust.

Mit mondanak a deSHAME kutatásban résztvevő pedagógusok?

Sokan úgy gondolják, hogy a megelőzés szintjén a szülőkkel/gondozókkal való megfelelő kommunikáció és az esetleges veszélyekre való figyelemfelhívás a kulcs. Ám sok szülő automatikusan elutasítja témát, mert nem hiszi el, hogy ilyen létezik.

Továbbá nyíltan beszélni kell a gyerekekkel is erről, nem szabad, hogy tabu legyen, hiszen megfelelő ismerettel kivédhető rengeteg veszélyes szituáció. Bátorítani kell a fiatalokat arra, hogy gondolkodjanak el azon, hogy veszélyhelyzetekben (itt meg lehet adni konkrét esetet) ők mit tennének.

Ehhez széles körű ismeretekre van szükség, és a kutatás eredménye is megerősítette, hogy a tanárok igénylik, hogy minél több anyag készüljön a problémakörhöz, amelyet felhasználhatnak a foglalkozásokon.

Emellett pedig meg kell mutatni az iskolákban, hogy a technológiát hogyan lehet jól használni. Pl.: megtanítani, hogy a Facebook, Twitter, Snapchat és egyéb közösségi oldalak profilbeállításainál mire kell figyelni, hogy minimálisra csökkentsük a kockázatát annak, hogy idegen emberek ’furcsa’ ajánlatokkal lepjenek meg bennünket. Ehhez magyarul elérhető segédanyagokat is találhatunk a Saferinternet.hu weboldalon.

Tóth Boglárka

Források: