Néha vicces, néha félelmetes és sok esetben dühítő, hogy milyen álhírek terjednek a neten. Onnantól kezdve, hogy a Föld lapos, hogy Ausztrália nem létezik, csak egy összeesküvés eredménye, sok mindent lehet olvasni a világhálón. Nap mint nap röppennek fel az újabb álhírek. Mit lehet tenni?
Sajnos, a közösségi oldalak kedveznek az álhírek terjedésének, ezért érdemes odafigyelni, hogy mi az, amit lájkolunk vagy megosztunk, hogy ne terjesszünk téves információkat, hiszen ez ránk sem vet jó fényt.
Milyen elemeket szükséges végignézni a hírek esetében?
- Kontextus
Meg kell vizsgálni a szövegkörnyezetet, mikor keletkezett a cikk, honnan származik.
- Hitelesség
Ellenőrizni kell a forrás hitelességét; meg kell vizsgálni, hogy a szerző milyen forrásokra hivatkozik! A honlap szerepel-e a hamis híroldalak portálján?
- Felépítés
Meg kell nézni a cikk felépítését: milyen hívószavak vannak benne, tényeket vagy véleményt tartalmaz-e, vagy szimplán csak spekuláció?
- Ellenőrzés
Rá kell keresni az interneten, vajon más, megbízható hírportálon is szerepel-e az adott hír.
- Összehasonlítás
Érdemes más forrásokkal is összevetni a meglévő hírt, hogy tágabb képet kapjunk az adott dologról.
Honnan lehet felismerni az álhíreket?
- A címsorban minden nagybetűvel szerepel, a cím és cikk dupla vagy tripla központozást tartalmaz; a kép jól láthatóan Photoshoppal készült.
A következő online alkalmazás abban segít, hogy elárulja a kép eredeti-e vagy szerkesztett: http://imageedited.com/
- Felugró ablakok és bannerek jelennek meg, amikor a hivatkozásra kattintunk.
- A domain név is sokat elárul, sok weboldal ’.co’ hivatkozást ad egy meglévő hiteles portál nevéhez pl. abcnews.com.co
- Ismeretlen oldal esetén meg kell nézni a Rólunk rovatot, majd utána rákeresni az interneten, hogy hiteles-e a weblap.
- Ha a történet más linkekre vezet, érdemes rákattintani ezekre, és megnézni, hová visznek. Ha más, hasonlóan kétes hírt vagy reklámot villant fel a weboldal, akkor nem sokat kell a hitelességen gondolkodni.
- Az is árulkodó jel, ha nincs semmilyen forrás megjelölve. Ha a történetet más, hiteles forrás is megerősíti (pl. tudományos weboldal, hiteles hírportál), akkor jó esély van arra, hogy nem álhírről van szó.
- Lejárt dátum: a közösségi média gyakran feldob már nem aktuális vagy régi híreket.
- A főcím és szöveg kapcsolata vagy épp különbsége is utalhat arra, hogy a hír nem valós. A pletykalapok is gyakran használnak megdöbbentő címeket vagy fotókat, hogy az emberek rákattintsanak.
- Érdemes rákeresni a hírhez kapcsolódó fényképre, hogy mikor készült a fotó, és hol jelent meg. Ehhez nagyon jó segítséget nyújt a TinEye, amely megmutatja, hogy az adott kép hol, hány helyen és mikor jelent meg az interneten.
- Ha a történet vagy cím nagyon erős érzelmi reakciót vált ki, akkor szándékosan arra épít, hogy felháborodjunk, és megnyissuk az adott oldalt. Ez esetben esélyes, hogy nem valós hírről van szó.
Az álhírek orvoslására nincs recept, csak egy dolgot lehet tenni, ha az ember olyan hírrel találkozik, amely gyanús, és eredetiségében nem biztos: NEM OSZTJA MEG!
Tóth Boglárka
Forrás: