110 éve halt meg a Szuezi-csatorna kezdeményezője
2004/12/08 08:00
1902 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ferdinand Marie Vicomte de Lesseps francia mérnök és diplomata, egyiptomi alkonzul 110 évvel ezelőtt, 89 éves korában elborult elmével halt meg 1894. december 7-én Indrében, a La Chénaie-kastélyban. Ő volt a Szuezi- és a Panama-csatorna építésének vezetője.

Nagy álmai megvalósultak ugyan, mégsem végződtek szerencsésen. A Panama-csatorna építése során ugyanis a csatornaépítő társaság 1889-ben a rossz gazdálkodás miatt csődbe ment, így a kisrészvényesek szinte egész vagyonukat elvesztették, Lessep-t pedig ötévnyi börtönre ítélték. Versailles-ban született, 1805-ben. 1825-ben alkonzul-helyettes volt Lisszabonban, három évvel később Tuniszba, azt követően 1832-ben Alexandriába helyezték. Ott kezdte tanulmányozni a Szuezi-csatorna építésének javaslatát, amely Napóleon egy mérnökétől, Le Pére-től származott. Mohamed Alival, az alkirállyal és fiával, Szaíddal ápolt barátsága révén remélte, hogy ő végezheti el e nagy munkát. Kairóban egy pestisjárvány leküzdésével foglalkozott, majd 1839-ben Rotterdamba került. Szolgált Malagában és Barcelonában, majd madridi követ lett. 1849-ben küldöttséget menesztett Rómába, Mazzini köztársaságát próbálva összebékíteni a pápasággal. Amikor Franciaországban konzervatív törvényhozó nemzetgyűlés állt fel, Lessepset visszahívták és megrovást kapott. A francia csapatok restaurálták a pápa hatalmát, az ő diplomáciai pályája pedig félbetört.

1854. november 30-án Mohamed Szaid pasa egyiptomi alkirálytól előzetes, 99 évre szóló koncessziót kapott a Szuezi-csatorna megépítésére. Nagy-Britannia és a Török Birodalom tiltakozása ellenére francia pénzügyi támogatással megalapította a csatorna megépítéséhez szükséges a "Compaigne universelle du Canal de Suez"-t. 1859-69 között a vállalkozásba bekapcsolódó nagytőkések megbízásából vezette a sikeres építkezést. Két térképész, Linant Bey és Moguel Bey segítségével elkészítette az első terveket a Földközi- és a Vörös-tenger összekötésére. Ezt egy nemzetközi mérnökbizottság némi módosítással elfogadta. Az 1858-ban megalakult részvénytársaság tőkéjének felét a lelkes franciák jegyezték. 1859. április 25-én Port Szaídnál Lesseps megtette az első csákányütést. Tíz év múlva, 1869. november 17-én pedig - 10 évig tartó építőmunka után - Eugénia francia császárné ünnepélyesen megnyitotta a Szuezi-csatornát, amely közvetlen összeköttetést teremtett a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között. Az avatási ünnepségen jelen volt Eugénie francia császárné, az egyiptomi alkirály, az osztrák császár, Poroszország, Oroszország és Hollandia uralkodója.

A csatorna 161 km hosszú, szélessége 61-91 méter között mozog és 11 m mély. A tényleges hosszúsághoz még hozzáadódik 10 kilométer hosszú horganyzócsatorna Port Saidnál és Szueznél. A csatorna használata mintegy 4500 tengeri mérfölddel rövidíti meg az Európából Dél- és Kelet-Ázsiába vezető hajóutat, amely addig csak Afrika megkerülésével volt lehetséges. 1956 júliusában Egyiptom államosította a víziutat. Az 1967-es arab-izraeli háború után lezárták: 1975. június 5-én nyitották meg ismét. 1875-ben a britek megvették Iszmáíl valamennyi részvényét, s a csatorna többségi tulajdonosai lettek. Lesseps 1869-ben bonapartista képviselőjelölt lett, de megbukott. 1879-ben a Nemzetközi Földrajztudományi Társaság állást foglalt a Panamai földszoros átvágása mellett. A 74 éves Lesseps 1879-ben a Panama-csatorna tervét is elkészítette, és vállalta a lebonyolítást. Ő vezette a kivitelezésre alakított részvénytársaságot, azonban nem tudta felmérni a feladat nehézségeit, úgy vélte, a csatorna zsilipek nélkül is megvalósítható, bár a nyomvonalat 300 m magas vízválasztó és a Charges folyó is keresztezte.

A munka túlnőtt egy magántársaság lehetőségein, s csakhamar elakadt. Lesseps cégét 1889-ben felszámolták. 1892-ben állami vizsgálat kezdődött, s perbe fogták a vállalat csődgondnokait, az pedig 1889-ben csődbe jutott. A botrányt követő perben Lessepset és fiát, Charles-t öt évre elítélték, azonban csak Charles került börtönbe, s a fellebbviteli bíróság később megsemmisítette az ítéletet. A Panama-ügy hatalmas botrány lett, s kihatott a francia állam történetére is. Lesseps a botrány dacára megőrizte népszerűségét. 1894. december 7-én halt meg La Chénaie-ban.

Csatlakozz hozzánk!

Őket ajánljuk

Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten
eBiztonság Minősítés Minősítő rendszer a biztonságos iskolákért
ENABLE program Program tantestületeknek a bullying ellen