A Pong sztori
2014/05/09 08:00
1853 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

2014. május 16-án és 17-én a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában retro számítógépes játék kiállítás lesz látható. A több száz kiállítási tárgy közül többet ki is próbálhatnak, a korszak játékaival az eredeti eszközökön vagy a modern gépekre készült szimulátoraikkal is ismerkedhetünk. A kiállítás kapcsán viszont érdemes pár dolgot megtudni a számítógépes játékipar kezdeteiről.

Az udvarias japán go játékos az ellenfelét figyelmezteti a köveinek levétele előtt az atari szó bemondásával. Ezt a nevet választotta egy 1972-ben, 500 dollár alaptőkével létrehozott amerikai cég, amely útjára indította később a Pongot, a videojátékok egyik legnépszerűbbé vált változatát. Az új őrületet az Atari cég létrehozásával Nolan Bushnell indította el, aki a nagy szoftvercégekben csalódott fiatal programozók egyike volt. Al Alcornt, a Pong készítőjét, az Atari cég első programozóját heti 1000 dolláros fizetéssel és részvények ígéretével alkalmazta, és azzal a hitegetéssel, hogy a General Electronics áll a cég mögött. Az első fejlesztéseket még gyakorló daraboknak szánták, de hamar kiderült, hogy ha a kísérleti teniszjáték mozgásba hozott ütőjére érkező labda a helytől függően más szögben pattan vissza, akkor sokkal érdekesebb lesz a játék. Az elkészült játékot Pong névre keresztelték, és úgy döntöttek, kipróbálják.

pong1 forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Pong.png

A tévékészüléket és a vezérlő lapot sietve egy dobozba rakták, felszerelték az ütőket irányító gombokat, és az egészet öntapadó tapétával becsomagolták, és még egy játékperselyből átalakított pénzbedobót is erősítettek az oldalára. A kissé ragacsos készüléket az egyik szórakozóhelyen állították fel, majd pár percnyi bemutató után hagyták, hogy a helyi törzsközönség fedezze fel a készüléket. Az idő múlásával egyre többen vették körül az automatát. Másnap reggel a hely tulajdonosa közölte, hogy a készülék elromlott, de mint később kiderült, nem erről volt szó, hanem csak a persely telt meg teljesen, emiatt nem lehetett használni. A persely ürítése után minden tökéletesen működött újra.

pong2 forrás: Atari múzeum: http://www.atarimuseum.com/articles/30secrets.html

A játékgépek sorozatgyártására egy lepukkant jégpályát béreltek ki és a munkaközvetítőn keresztül toboroztak munkásokat az egyre növekvő megrendelések teljesítéséhez. Az igazi sikert viszont a géptermek meghódítása után az otthoni videojátékok kifejlesztése hozta el. A 10 dolláros chipekre épülő otthoni játékgépet 100 dollárért lehetett eladni. Ehhez viszont egy olyan cég kellett, amely professzionális kereskedelmi hálózattal rendelkezik, így a forgalmazásra és a játékkonzolok előállítására az egyik nagy üzletláncot nyerték meg. A videojáték 1975-re állt készen, a karácsonyi vásár egyik újdonsága lett. A 150 ezer darabos készletet egyetlen akcióval adták el.

pong3 forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:AtariPong_(transparent).png

A per

Nolan Bushnell ugyan tudta, hogy nem ő az első tévés játék kitaláló, de a sajtóban a videojátékok atyjának emlegették. Valójában megelőzték - 1968 januárjában Ralph Bear szabadalmat nyújtott be számítógépes tévéjátékokra. Elkészült a prototípus is, barna doboz néven. A Magnavox tévégyártó cég ODYSSEY néven kifinomultabb formában 1972-ben piacra is dobta Baer barna dobozát. Az üldözős játékok mellett a Ponghoz nagyon hasonlító teniszjátékot és lövöldözős játékot is tartalmazott a csomag. Bushnell ismerte az ODYSSEY-át, játszott is vele egy kiállításon, de szerinte nem befolyásolta igazán. Az Atari végül mégis peren kívül elismerte a szabadalmat, 400 ezer dollárt ki is fizetett érte, és ezért cserébe maradt az elsőség, illetve az óriási haszon a cégnek.

A megváltozó piac

Warners látva a nagy hasznot, ajánlatott tett az Atarira, amit Bushnell nem tudott visszautasítani, s végül eladta a céget 28 millió dollárért. Bár maradt igazgató, de az új vezetés fokozatosan kiszorította, távozott a cégből. Emellett nem értékelték kellően a zseniális programozók munkáját, így azok fellázadtak, és AcTiVision néven új céget alapítottak. Az amerikai piacon időközben számos utánzó cég is megjelent, akik viszont elég silány munkát végeztek, így hamar megingott a bizalom a felhasználókban a sebtében kikerülő, rossz játékok miatt.

Az Atari cég a kilépésekkel és a konkurencia megjelenésével halálra is ítélődött, 1984-ben a Warners el is adta, és a japán és angol fejlesztők vették át a játékpiacon a piacvezető szerepet.

További érdekes oldalak:

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke

Csatlakozz hozzánk!

Őket ajánljuk

Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten
eBiztonság Minősítés Minősítő rendszer a biztonságos iskolákért
ENABLE program Program tantestületeknek a bullying ellen