A tatabányai Éltes Mátyás EGYMI
Varga Szilvia
2010/06/18 12:34
1811 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Javában tart a TÁMOP 3.1.6-os pályázat megvalósítása. A pályázaton egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) indulhattak, akik arra nyertek támogatást, hogy a pályázat időtartama alatt felkészüljenek a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató közoktatási intézményeket támogató szolgáltatói szerepre.
Bacsó Ágnes bemutatja<br/>az Okoskocka diagnosztikus és<br/>képességfejlesztő eszközt

A közép-dunántúli régióban nyert pályázatot a tatabányai Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézmény igazgatójával, Bacsó Ágnessel beszélgettünk.

A TÁMOP 3.1.6-os pályázat résztvevői más-más "múlttal" kezdtek hozzá a pályázat megvalósításához, aszerint, hogy az EGYMI-vé válás mely állomásánál tartanak. Önök nem üres tarisznyával indultak útnak, tapasztalt pályázati résztvevők. Komoly HEFOP-os múlttal rendelkeznek, hiszen 2007-ben részt vettek a 2.1.6-os pályázatban, amely sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését támogatta.

A pályázat keretében 2007-ben az Éltes Mátyás Általános Iskola és Speciális Szakiskola szegregált intézményként hat általános iskolával és egy óvodával konzorciumban valósította meg Tatabányán az együttnevelés egyfajta helyi modelljét. Ez azt jelentette, hogy ezekben az intézményekben már ott voltak a sajátos nevelési igényű gyermekek, és mi az intézményeket készítettük fel arra, hogy az együttnevelés tárgyi, módszertani feltételeit meg tudják teremteni. 
Ehhez az intézményünkben dolgozó gyógypedagógusok adták át gyógypedagógiai tudásukat a többségi intézményeknek. A két évig tartó program zárásaként intézményünk, valamint a városban működő, a logopédia, a gyógytestnevelés és a nevelési tanácsadás feladatait végező egységes pedagógiai szakszolgálat összevonása eredményeként jött létre az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat.
A pályázat lezárulta után azt vállaltuk, hogy az így szerzett tapasztalatok segítségével utazó gyógypedagógiai szolgáltatást hozunk létre, és városi szinten valamennyi közoktatási intézményt - az óvodától a középiskoláig - megsegítünk utazó gyógypedagógusi szakember biztosításával, azokban az intézményekben pedig, ahol rendelkezésre áll gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, partneri együttműködést alakítunk ki és tanácsadás formájában segítséget nyújtunk. 

A TÁMOP 3.1.6-os pályázat szinte Önöknek lett kitalálva... 

Nem is volt kérdés, hogy indulunk a pályázaton elsősorban azért, hogy a már így létrejött EGYMI mint intézményegység fejleszteni tudja szolgáltatásait.

De nehéz így az írás!<br/> Hétpróba érzékenyítő foglalkozás<br/> (forrás: Éltes EGYMI)

A TÁMOP 3.1.6-os pályázat szinte Önöknek lett kitalálva… 

Nem is volt kérdés, hogy indulunk a pályázaton elsősorban azért, hogy a már így létrejött EGYMI mint intézményegység fejleszteni tudja szolgáltatásait.

Milyen szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt?

Egyrészt mint frissen létrejött EGYMI-nek még számos szervezetfejlesztési feladatunk van, többek között az intézmény irányításának a fejlesztése. Nagyon fontosnak tartom, hogy a menedzsment és a projektvezetés területén is tapasztalatot szerezzünk. A HEFOP-ban valójában csak az alapokat raktuk le, és most történik igazából a szervezetfejlesztés. Meggyőződésem, hogy minőségi szolgáltatásokat csak úgy lehet közvetíteni, ha emögött stabil szervezet működik, amely mind szakmailag, mind a szolgáltatás színvonalával meg tud felelni azoknak a minőségi elvárásoknak, amelyeket a szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények elvárnak.

Az együttneveléssel kapcsolatos kutatások is megerősítik, hogy a sikeres együttnevelés egyik kulcseleme a szereplők együttműködése, és ebben kitüntetett helyen kell, hogy szerepeljen a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése. 

Ez valóban így van. Úgy látjuk, hogy a gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése nagyon kényes terület. A többségi iskolákban tanító tanárok többsége ma még azt gondolja, hogy ha a gyógypedagógus megjelenik az intézményben – vagy netalán az óráján –, akkor annak az értékelés-minősítés a célja. Az EGYMIK-nek nagyon-nagy szerepünk lehet abban, hogy innen a pedagógusok attitűdjét a partneri együttműködő viszony irányába mozdítsák el. Ezért az egyik legfontosabb célunk az utazógyógypedagógus-hálózatunk fejlesztése. Kidolgozunk és akkreditálunk egy 30 órás gyógypedagógus–pedagógus együttműködési tréninget, ahol a gyógypedagógusokat és a pedagógusokat közel tudjuk hozni egymáshoz. Tisztázzuk a kompetenciákat, a hatásköröket, a feladatköröket, és igyekszünk megmutatni, hogy az együttnevelés eszköztárának alapját képező egyéni bánásmód és differenciálás minden tanuló nevelésében eredményesen alkalmazható. Ezek a többségi iskolákban még nem magától értetődő dolgok.
A tudás átadására ugyanakkor képezzük a saját szakembereinket is: a pályázat keretében a mi szakembereink is továbbképzéseken vesznek részt, ahol képzőkké képződnek, hogy aztán Tatabányán, a kistérségben és a régióban valamennyi többségi iskolát, akiknek erre igénye van, képzésben tudjunk részesíteni. Ezek a képzések a már a gyakorlati együttnevelést segítik.

Nem mozog a lábam!<br/> Hétpróba érzékenyítő foglalkozás<br/> (forrás: Éltes EGYMI)

Az együttnevelés kulcsszereplői között szokták említeni a fenntartót, valamint a szülőket is. Korábban említette, hogy ebben is vannak már átadható tapasztalataik.

Tatabányán valamennyi intézményt a városi önkormányzat tart fenn, a mi szegregált intézményünket is. A fenntartó pozitívan áll az együttnevelés kérdéséhez, ami megkönnyíti a helyzetünket, de a támogatást nagyon komoly munkával értük el.  A HEFOP-pályázat beadása előtt városi szinten felmértük az összes SNI tanulót, és a jogszabályoknak megfelelően megpróbáltuk a sérülésspecifikus csoportokat minden intézményben kialakítani, úgy, hogy figyelembe vettük a gyermekek korosztályát is. A szakértői véleményben javasoltak alapján egy tervezetet készítettünk, és ezt a tervezetet a fenntartó jóváhagyta. Azóta minden év szeptemberében történik egy mérés, ezt követően elkészül az SNI-tanulók feladatellátásának terve városi és éves szinten. A mostani pályázatban saját innovációként jelenik meg a fenntartóval és a szülőkkel való együttműködést erősítő képzés kifejlesztése, mert úgy érezzük, hogy ennek a folyamatnak csak az egyik pillére a pedagógus.

És akkor ne feledkezzünk el a legfőbb érintettről, a gyerekről sem…

Természetesen nemcsak a pedagógusokat szeretnénk megsegíteni, hanem szeretnénk egyre jobb szolgáltatásokkal és fejlesztésekkel körbevenni a gyerekeket is. Az utazótanárainknak állandó iskolái vannak, ahol az intézményben a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való valamennyi feladatot átfogják. Ebbe nem csak a gyerekkel való közvetlen foglalkozás tartozik bele, hanem a tanácsadó munka, a konzultációs órák, az óralátogatások is. A fejlesztéseket pedig igyekszünk valóban a gyerekhez adaptálni: egyéni fejlesztést, kiscsoportos fejlesztést, illetve a tanórán belüli megsegítést is alkalmazzuk. Természetesen ez nem mindig ideális feltételekkel működik: sokkal nagyobb igény lenne arra, hogy a tanórán jelen legyen a gyógypedagógus, de erre nem tudjuk a szükséges óraszámot biztosítani. Ugyanakkor a szakember-ellátottságunk jó, minden sérülésspecifikus szakembert biztosítani tudunk.
A pályázat keretében megtanuljuk az Okos Kocka elnevezésű képességfejlesztő és mérőeszköz használatát is: ez egy olyan eszköz, amely a képességek mérésére is alkalmas, ugyanakkor a képességfejlesztést óvodáskortól az iskoláig tudja segíteni.
Nagyon fontosnak találjuk a sajátos nevelési igényű tanulók pályaválasztásának segítését, itt a minőségi szakképzésbe való bekapcsolódásokat értem. Azt gondoljuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóknak ott van a helyük a többségi középiskolákban, ugyanakkor ez a folyamat eléggé akadályozott, a gyakorlatban egy sajátos nevelési igényű tanulónak alig van lehetősége arra, hogy abba a szakirányba tanuljon tovább, amerre ő szeretne.

Mi van a kezemben?<br/> Hétpróba érzékenyítő foglalkozás<br/> (forrás: Éltes EGYMI)

A pályázat keretében létrehozunk egy információs tanácsadó irodát (KIT - Kommunikációs Információs Tanácsadó) amely a továbbtanulást segíti az SNI-tanulók, szüleik és a pedagógusok számára. Ez egy online rendszerben is működő szolgáltatás lesz, és természetesen személyes konzultáció is biztosított lenne. Itt a nagy feladatunk a szülőkkel kapcsolatban van, mert az elképzeléseik és a gyermekek elképzelése nem mindig esik egybe, és nem is mindig reális. 
Ehhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a tehetségpont létrehozása. Most már büszkén mondhatom, hogy a TÁMOP 3.4.4 és a TÁMOP 3.4.3-as pályázatban is nyertünk. Ezek a pályázatok a tehetséggondozást célozzák meg, amiről sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében eddig még nem nagyon beszélhettünk. 

Miben látja ennek a pályázatnak az Önök számára legfőbb hozadékát?

 Egyrészt, hogy a meglévő szolgáltatásaink minőségileg javulni tudnak. Másrészt tudunk új szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek eredményeképpen nagyobb területet tudunk lefedni. Ettől a tanévtől megkezdhettük szolgáltatásaink nyújtását a kistérség irányába. Ezek együttműködési megállapodásokkal működnek. A pályázatba beépítettük azt, hogy a kistérség után a régióban is szeretnénk együttműködni, illetve a megyei együttműködést a pályázati kereten belül megvalósítjuk, hiszen az esztergomi Montágh Általános Iskola és Speciális Szakiskola konzorciumi partnerünk. Őket segítjük azon az úton, hogy ők is EGYMI-vé váljanak. Egyeztettük azokat a szolgáltatásokat, amiket a többségi általános iskolák felé ajánlani tudunk, és ennek keretében módosítottuk a pályázatunkat, mert arra törekedtünk, hogy ne azonos területeket célozzunk meg.

Csatlakozz hozzánk!

Őket ajánljuk

Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten
eBiztonság Minősítés Minősítő rendszer a biztonságos iskolákért
ENABLE program Program tantestületeknek a bullying ellen