E-learning: ütközik az elmélet és a gyakorlat?
Lénárt Ágnes
2009/10/22 00:00
2872 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A távoktatás története a 19. századra vezethető vissza, ennek ellenére folyamatos a szakmai vita a területtel kapcsolatban - derült ki az EDUKREATÍV E-learning Konferencián. A rendezvényen ugyanakkor nem csak a fogalmakat igyekeztek pontosítani, hanem a legújabb technológiákat és gyakorlati alkalmazási lehetőségeiket is bemutatták.

Utolsó frissítés ideje: 2009.10.22.

A távoktatás gyökerei 1840-re nyúlnak vissza, amikor Pitman gyorsírásra akarta oktatni a kortársait. A képzési lehetőségek gyarapodását azóta sem követte fogalmi letisztulás – ma már nehéz különbséget tenni a hagyományos távoktatás, a modern távoktatás, a hibrid képzés és az online oktatás kifejezések pontos tartalma között. Többek között ezért rendezték meg az EDUKREATÍV E-learning Konferenciát, amely idén A „technika ördöge” a felnőttképzésben címet kapta. A szervezők ugyanis az elméleti megalapozás mellett a legújabb technikai lehetőségeket is megmutatták: amellett, hogy lehetőség volt a konferenciát online is nyomon követni, a résztvevők bekapcsolódhattak több virtuális teremben zajló tanórába, illetve egy online tananyag készítését is figyelemmel kísérhették.

Elmélet a gyakorlatban

A konferencián Vidékiné Dr. Reményi Judit, a Budapesti Műszaki Egyetem docense mutatta be az egységes fogalomhasználat elősegítése érdekében a terület általános jellemzőit. Szerinte a távoktatásban ugyan nehezebben követhető nyomon a tanulók fejlődése, de sokkal jellemzőbb erre az oktatási módszerre a tanulóközpontúság. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az e-learning problémáira is, például arra, hogy a számítógépeket nem használók számára nehézséget okozhat ez a fajta tanulás. Emellett a szakember szerint az edutainment – a szórakoztatva tanulás – alkalmazásával is vigyázni kell, mivel más attitűd szükséges a szórakozáshoz és a tanuláshoz.

Józsa Gabriella, az EDUWEB Multimédia Zrt. oktatási és tartalomfejlesztési igazgatója ugyanakkor konkrét példákkal mutatta be, milyen területeken használható az e-learning. Szerinte az edutainment is hasznos lehet akkor, ha nagy tömeg számára akarunk ingyenes ismeretterjesztő anyagot biztosítani. A szakértő egy másik példájában azt mutatta be, hogyan lehet a megfelelő tananyagokkal a szoftverek használatára tanítani a számítástechnikában kevésbé járatos embereket. A két előadó egyetértett abban, hogy az e-learning tág lehetőségeket biztosít, de a konkrét megoldást a tartalom és a célcsoport ismeretében kell kiválasztani.

Már állami szinten is felismerték az e-learningben rejlő lehetőségeket, amelyet a közoktatásban is ki lehet aknázni – mondta el Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgatója. Ezért a TÁMOP 2.2.1-es pályázat keretében 2010 novemberéig (két év alatt) több mint 7 milliárd forintot költenek el elektronikus tananyagok fejlesztésére. Ennek eredményeként mintegy 3000 olyan tartalomelem jön létre, amely az új OKJ-nak megfelelő, iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekhez kapcsolódik.

Új technikai megoldások – végtelen lehetőségek?

A konferencián az e-learning technikai hátterét, valamint a legújabb lehetőségeket is bemutatták. Korom Miklós, a NEXON e-learning tanácsadója például ismertette, hogy a Lectora nevű szoftverben hogyan lehet rövid idő – akár pár óra – leforgása alatt online tananyagot készíteni. Laczkó János, az Infotéka ügyvezető igazgatója előadása egyik részében ugyanakkor különböző virtuális tantermekbe kalauzolta a konferencia résztvevőit, így például mindenki bekapcsolódhatott egy online angolórába, majd egy webtréningbe. Laczkó János elmondta, hogy ma már arra is lehetőség van, hogy egy szakmai kiállításon biztosítsák az online részvételi lehetőséget: a résztvevők virtuálisan körbejárhatják a standokat, beülhetnek a konferenciaterembe, vagy beszélgethetnek a kiállítókkal és a többi látogatóval is.

A konferencia zárásaként a résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy bár a technikai háttér és a megfelelő tananyagok készítésének lehetősége adott, még sok esetben szükség van a változásra – például az e-learning esetében a tanár szerepe is módosul. Angyal Gábor, a NEXON e-learning tanácsadója azonban összességében pozitívan ítélte meg a konferenciát: „Ahogy a konferencia résztvevői, úgy az e-learningben érintett szakemberek is sokféle tudással és háttérrel rendelkeznek, ezért is van szükség a tapasztalataink megosztására. A mostani konferencia csak az első lépés volt, de hosszú távon elérhetjük, hogy az e-learning valóban hatékony és kézenfekvő megoldássá váljon.”

Az előadások rögzített verziója, valamint a témakör aktuális kérdéseiről szóló EDUKREATÍV – Kreatív Képzések Magazinja elérhető a konferencia hivatalos honlapján (www.edukreativ.hu).

Kapcsolódó honlapok:
www.edukreativ.hu
www.nexon.hu

Csatlakozz hozzánk!

Őket ajánljuk

Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten
eBiztonság Minősítés Minősítő rendszer a biztonságos iskolákért
ENABLE program Program tantestületeknek a bullying ellen