Egy nemzetközi IKT felmérés előzetes eredményei
2018/12/03 20:13
236 megtekintés

Az Európai Bizottság a Deloitte – Ipsos konzorciummal együttműködve rendezte meg a ’Második IKT felmérés az oktatásban - 2nd Survey of Schools: ICT in education’ konferenciát 2018. november 23-án Brüsszelben. A záró konferencián bemutatásra kerültek a kutatás során összegyűjtött adatok előzetes  eredményei, a felmérésről a kiadvány várhatóan 2019, január-februárjában lesz elérhető.

A kutatás idén második alkalommal valósult meg a 28 európai tagállam, valamint Norvégia, Törökország és Izland részvételével. A felmérésben a 2013 óta eltelt változásokat és feltételrendszert (eszközök, hálózat, pedagógusok felkészítése, tartalmak) vizsgálták az IKT területén.

A kutatás célja, célcsoportja és a módszertan

A felmérés során két célt határoztak meg a kutatás vezetői. Az egyik cél az volt, hogy képet kapjanak arról, hogy milyen változás ment végbe az iskolákban az IKT használat terén az utóbbi években. A másik, pedig hogy létrehozzanak egy IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modellt.

A felmérés során minden országban 400 iskolát kerestek meg, ezen belül pedig megkérdezték az igazgatókat, a tanárokat, a diákokat és a szülőket. Ez utóbbi újítás volt az előző kutatáshoz képest, mivel ott a szülők csoportja még kimaradt.

A kutatás online felületen valósult meg, a szülői kérdőív kitöltése 15, míg az iskolaigazgatók számára kiküldött kérdőív kitöltése 28 percet vett igénybe.

A kutatók célja az volt, hogy egy iskolából minimum 4 tanár kitöltse a kérdőívet, közülük egy olyan, aki alsó tagozatban (ISCED 1) és 3 olyan, aki felsőtagozatban és/vagy középiskolában (ISCED 2,3) tanít.

Az iskolákat véletlenszerűen választották ki, majd elküldték az iskolaigazgatók számára a hivatalos meghívót. Miután az igazgató kitöltötte a bemeneti kérdőívet, megnevezett egy iskolai kapcsolattartó személyt, aki a későbbiekben megadta a  kért információkat a megfelelő iskolai osztályokkal kapcsolatban. Az osztályok kiválasztása után kapták meg a tanárok a kérdőívet, majd ehhez kapcsolódóan küldték ki a kutatás részvételére való egyedi felkérést a diákoknak és a szüleiknek.

Eredmények az IKT használatáról

Összesen 141 968 felkérést küldtek ki a kutatók. Ebből 1901 alsó tagozatos, 4846 felső tagozatos és 3171 középiskolai tanár, 19 040 szülő és 48799 diák töltötte ki a kérdőívet. A felkérések 73%-ára nem érkezett válasz.

A kutatás eredményeit csak azoknál az országoknál tudták felhasználni, ahol a felkért iskolák közül minimum 30 iskola részt vett, továbbá megfelelő számú tanár, diák és szülő kitöltötte a kérdőívt.

A kutatás több területet vizsgált: az IKT eszközökkel való ellátottságot; a tanár és a diákok digitális kompetenciáját és magabiztosságát ezen a területen; a tanári továbbképzéseket; a diákok otthoni környezetét továbbá az IKT-hoz való hozzáállást és véleményeket.

1. Az IKT ellátottság területén a legfontosabb eredmények:

  • Az internet sebessége 5-ből legalább 4 diák esetén 100 mbps alatti.
  • 2 diákból minimum egy használja a számítógépet tanulásra hetente legalább egyszer.
  • A saját eszközök használata hasonló mértékben van jelen, mint a 2011-12-es kutatás során.
  • Az IKT-t leginkább a tanárok használják az osztályteremben, és főleg órákra való készülésre.

2. Tanárok és diákok digitális kompetenciája és önbizalma/magabiztossága

  • A tanárok a digitális tartalmak előállítása területén a legbizonytalanabbak pl. kódolás, programozás, appok, programok és robotok használata.
  • A tanárok felkészültnek tartják magukat az internet biztonságos használatával és a felelősségteljes online viselkedéssel kapcsolatban.
  • A diákok az IKT-t kommunikációra és együttműködésre használják a leginkább.

3. A tanári továbbképzések

  • Négyből kb. 1 tanár vett részt kötelezően IKT tréningen.
  • 5-ből 3 tanár áldozza saját idejét arra, hogy az IKT-val kapcsolatosan fejlődjön.
  • A képzések között hasonló arányban találunk módszertani és alkalmazás/vagy eszközspecifikus tréningeket.

4. A diákok otthoni környezete

  • A diákok otthoni számítógéphez való hozzáférése széleskörű.
  • 5-ből 4 szülő komoly figyelmet fordít arra, hogy a gyerekük mit csinál online környezetben.
  • Mégis 5-ből minimum 1 szülő állítja azt magáról, hogy nem tudja, hogyan készítse fel gyermekét az internet biztonságos használatára.
  • 3-ból egy szülő nem alkalmaz a gyermekénél kontrollt az eszközök használata során.

5. Hozzáállás és vélemény az IKT használatával kapcsolatban

  • Az iskolaigazgatók pozitívabban értékelik a IKT használatot az iskolában, mint a tanárok.
  • A felelősségteljes internethasználat nagyon gyakran része az iskolai szabályzatnak.
  • Az IKT használatban a legnagyobb problémát az eszközellátottság hiánya okozza.

IKT eszközökkel felszerelt osztálytermi modell (HECC)

A felmérés készítői a kérdőívek alapján létrehoztak egy HECC (highly equipped and connected classroom) modellt. A modellhez 3 szcenáriót rendeltek, azaz ellátottságnak megfelelően 3 szintet határoztak meg: alap (entry), felső (advanced) és legkorszerűbb (cutting-edge) szintet. A szintekhez eszközöket, tartalmakat, képzéseket rendeltek továbbá mindehhez egy keretösszeget.

Az árkalkulációt a felső szintű (advanced) tanterem esetén határozták meg. Itt három területet vizsgáltak: az eszközellátottságot, az internet hozzáférés minőségét, a tanárok továbbképzési lehetőségeit és a digitális tartalmakhoz való hozzáférést.

A felső szintű tanteremben a következő eszközöket tartalmazza: interaktív tábla és projektor, platformszolgáltatás, 3D modellezéshez szükséges szoftver, tantermi menedzsment rendszer. Mindezek üzemeltetéséhez folyamatos internet és a használatot támogató szolgáltatás és ellenőrzés biztosítása.

A tanárok támogatása ebben a környezetben nagyon fontos, mely a modell szerint online és jelenléti képzésekkel valósul meg. A pedagógusoknak továbbá hozzáférésük van  iskolai eszközökhöz, oktatási appokhoz, e-könyvekhez, virtuális online laboratóriumokhoz.

Az előzetes számítások szerint mindezek megteremtéséhez 200-500 Euró/diák/év szükséges a tanterem létrehozásához és fenntartásához, melyből összesen 0,85-2 Eurót tesz ki a digitális tartalom.

A digitális tartalomra nagyon kevés összeg jut, noha a felmérés szerint a tanároknak erre lenne a legnagyobb szükségük. Több ország is jelezte (pl. Svédország és Norvégia, ahol a kutatások szerint IKT ellátottság és használat terén a legjobb a helyzet), hogy ezt az összeget nagyon kevésnek találják, ennyiből nem lehet megfelelő minőségű és mennyiségű tartalmat biztosítani.

A nyilvánosságra hozott eredményekkel kapcsolatban elmondták, hogy nagyon sok az adat, amelyeket még elemezni fognak, és a 2019. év elején megjelenő kiadvány ad átfogó képet az IKT helyzetről.

Az eredményekkel kapcsolatban az Európai Bizottság képviselői kiemelték, hogy nagyon sok dolog van még, amin dolgozni kell így pl. az iskolai internet hálózatot mindenképp bővíteni kell és hozzáférést kell biztosítani a diákoknak a digitális eszközökhöz iskolákban és otthon egyaránt.

Annak ellenére, hogy a digitális eszközök elterjedését támogatjuk, nem szabad megfeledkezni a pedagógiai módszertan szerepéről és jelentőségéről.

Ki kell alakítani egy szabályrendszert az eszközök használatával kapcsolatban, továbbá megfelelő támogatást kell biztosítani az igazgatóknak és tanároknak.

Támogatást kell biztosítani továbbá a szülőknek is, hogy ismerjék az internet adta lehetőségeket és azt, hogyan támogassák az online tanulást, mire figyeljenek oda.

Emellett pedig hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a diákok élvezzék a tanulást, a tanárok pedig élvezzék a tanítást megfelelő körülmények és támogató rendszerek segítségével.

1 A platformszolgáltatás (PaaS) teljes körű fejlesztési és üzembe helyezési környezetet biztosít a felhőben, mindazon erőforrásokkal együtt, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyszerű felhőalapú alkalmazásoktól a kifinomult, felhőszolgáltatásokat használó nagyvállalati alkalmazásokig bármit elkészíthessen. Forrás (2018.11.28)