Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai (zárójelben a kitüntetés
indoklása):
1992 - Derek Walcott, kreol és angol nyelven író trinidadi
költő. (Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi
költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag
költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz.) Walcott
költeménye a 64 fejezetből álló karibi eposz, amely az Omeros címet
viseli Homer, Poe, Majakovszkij és Melville világát idézi, de
Beatles-szövegekből is merít.
1993 - Toni Morrison, amerikai fekete írónő. (Regényeiben a
gazdag képzelőerő és költői megjelenítés az amerikai valóság egyik
lényegi vonatkozását kelti életre.). Irodalmi munkássága: The bluest
eye (1970), Beloved (1987), Sula (1973) Song of Solomon,(1977-ben az
Egyesült Államokban az év legjobb regénye volt), Tar Baby (1981),
Jazz (1992).
1994 - Oe Kenzaburo, japán író. (A jelenkori emberábrázolásban
sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő
költői kifejezőerőért). Legjelentősebb regényei egyike az 1964-ben
megjelent Csendes kiáltás. Több munkáját magyarra is lefordították.
1995 - Seamus Heaney, észak-ír származású költő, esszéista. (A
midennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai
szépségéért és erkölcsi mélységéért.) Ismertebb művei: Beowulf,
Opened Ground (1966-1996).
1996 - Wislawa Szymborska, lengyel költőnő és irodalomkritikus.
(Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet
momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai
összefüggéseket). Főbb művei: Só (1962), Száz vigasz (1967), Minden
eset (1972), Nagy szám (1976).
1997 - Dario Fo, olasz drámaíró, színész. (Az egyszerre
szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában
mutatkozó erőssége elismeréseként). Legnépszerűbb és leghíresebb
színpadi művei: Az arkangyalok nem játszanak flippert (1959),
Izabella, három hajó és egy széltoló (1963), Mistero Buffo (1969),
Egy anarchista véletlen halála (1970).
1998 - José Saramago portugál író. (Képzeletből, együttérzésből
táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra
kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő
valóságot). Magyarul megjelent írásai: Kőtutaj (1989), A kolostor
regénye (1992), Ricardo Reis halálának éve (1993).
1999 - Günter Grass, német író (Fanyar, groteszk történeteivel a
történelem elfeledett oldalát mutatja be. Az indoklás mint a XX.
század egyik kiemelkedő irodalmi művét emelte ki az 1959-ben
megjelent A bádogdob című regényét.) Legismertebb művei: Macska és
egér (1961), Kutyaévek (1963), Egy csiga naplójából (1972), A hal
(1977), vagy a magyarul 1993-ban megjelent Békaszó.
2000 - Kao Hszing-csien, 1988 óta Párizsban élő, francia
állampolgárságú kínai író. (Munkássága "egyetemes érvényének, keserű
belátásának és nyelvi leleményességének" köszönhetően új utat
nyitott a kínai regény- és drámaírásban.) Először kapott irodalmi
Nobel-díjat kínai író. Regényeit, színdarabjait az avantgárdhoz
sorolják.
2001 - Vidiadhar Surajprasad Naipaul, trinidadi születésű brit
író. (A lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes
vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért.)
Legismertebb regényei A House for Mr. Biswas (Mr. Biswas háza, 1961)
és A Bend in the River (1979, magyarul A nagy folyó kanyarulatában,
1983).
