Forradalom után kormányalakítás

1848. március 15-én sikeresen, vér nélkül győzött a pesti forradalom. A márciusi ifjak a reggel még csak követelésnek számító 12 pontot sikeresen elfogadtatták a hatalmat képviselő Helytartótanáccsal.

A márciusi pesti forradalom hatására a bécsi udvar engedett a magyar követeléseknek. István nádor 1848. március 17-én V. Ferdinánd király engedélyével kinevezte Batthyány Lajost Magyarország miniszterelnökének, és megbízta a kormányalakítással. A miniszterelnök március 23-án hirdette ki kormánya névsorát, akiket az uralkodó április 7-én nevezett ki. Batthyány kormányában az akkori hazai politikai élet minden jelentős irányzatát képviselte valaki. Esterházy Pál konzervatív volt, Széchenyi Istvánnak és Mészáros Lázárnak nem volt párttagsága, de részei voltak a Habsburg apparátusnak, Eötvös szintén jó kapcsolatot tartott az udvarral, Deák és Klauzál az Ellenzéki Párt tagjai voltak, Kossuth és Szemere képviselték az ellenzéki liberális baloldalt.

Törvényalkotó munka

Pozsonyban a törvényalkotási folyamat már március 18-án kezdetét vette. A polgári átalakulást biztosító törvényeket V. Ferdinánd Pozsonyban 1848. április 11-én szentesítette.

Az áprilisi törvények legfontosabb pontjai:

Miért éppen ők a kormánytagok?

Kik voltak az első felelős magyar kormány tagjai?

gróf Batthyány Lajos

Pozsonyi születésű liberális nagybirtokos. 1847-től az Ellenzéki Párt elnöke. 1848. március 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki. 1848-ban, a kormányalakítás idején 41 éves. Miniszterelnöksége alatt az ország pénzügyi függetlenségét és a honvédelem megszervezését tartotta legfontosabb feladatának, miközben végig igyekezett fenntartani a jó viszont az udvarral. 1848. október 2-án lemondott miniszterelnöki posztjáról és önkéntesként beállt a honvédseregbe. 1849 januárjában Windisch-Grätz elfogatta. Az ellen indított felségárulási perben először börtönre, majd halálra ítélték, amelyet kegyelemre kívántak módosítani. Haynau azonban 1849. október 6-án végrehajttatta a halálos ítéletet. Az ítélet szerint akasztás várt rá, ám az utolsó látogatás alkalmával felesége egy tőrt csempészett be neki, mellyel súlyos sebeket ejtett a nyakán, ám életben maradt. Sérülései miatt az ítéletet golyó általi halálra módosították, melyet október 6-án hajtottak végre. Felesége Zichy Antónia grófnő volt, három gyerekük született, Amália, Ilona és Elemér.

gróf Esterházy Pál Antal

A király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, galánthai herceg. Korábban Londonban, majd Párizsban volt nagykövetségi titkár. A bécsben született arisztokrata rendkívül elismert diplomata lett. Egész életében megmaradt a Habsburg-ház hívének, de Bécsben mindig a magyar érdekeket képviselte.  80 éves korában Regensburgban halt meg. 

gróf Széchenyi István

A magyar politika egyik legkiemelkedőbb alakja. Bécsben született, szülei hatodik gyermekeként. Édesapja, gróf Széchenyi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja Festetics Julianna grófnő, híres nevelői között találjuk Révai Miklóst. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy Széchenyi István is saját korának nagy reformere lett. Nevéhez fűződik a Lánchíd építése, az MTA alapítása, az Első Lótenyésztő Egyesület, a Nemzeti Kaszinó, a dunai gőzhajózás, pesti Hengermalom, Kereskedelmi Bank alapítása, Duna-Tisza szabályozása, az ország fővárosává akarta emelni Pest-Budát. A Batthyány-kormányban közlekedés- és közmunkaügyi miniszter lett. Felesége Seilern Crestentia grófnő, gyerekeik Béla és Ödön és Júlia.

báró Eötvös József

1813-ban született Budán, édesapja báró Eötvös Ignácz, édesanyja westfáliai származású Lilien Anna, palotahölgy. A pesti egyetemen bölcseletet és történelmet tanult, majd ügyvédi vizsgát tett és aljegyző lett Fejér megyében. Irodalmi ismertségét a Karthausi című regénye hozta meg számára. Az első magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. 1842-ben megnősült, feleségével Rosty Ágnessel öt gyermekük született.

Klauzál Gábor

Apja Klauszal János, cseh származású katonatiszt volt, katonai érdemeiért magyar nemesi címet kapott. Csongrád megyében telepedett le, s feleségével Babarczy Ágnessel nyolc gyermekük született, hatodikként Klauzál Gábor. Gábor tanulmányai után ügyvédi vizsgát tett, majd fiatalon Csongrád vármegye országgyűlési követévé választották. A Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere lett. A minisztertanácsban Batthyány Lajossal és Deák Ferenccel következetesen a mérsékeltebb, és a bécsi udvarral való végső szakítást elkerülni akaró álláspontot képviselt.

Mészáros Lázár

Köznemesi birtokos családba született Baján. Szülei meghaltak, amikor négyéves volt., ezért rokonai felváltva nevelték. Jogi tanulmányait félbe szakítva katonai pályára lépett, a Bács megyei lovassági alakulatnál volt főhadnagy. Kossuth Lajos javaslatára lesz 1848-ban hadügyminiszter. A szabadságharc kirobbanásakor a délvidéki hadsereg főparancsnoka volt. Ő a Batthyány-kormány egyetlen olyan minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. A temesvári csata után az Oszmán Birodalomba távozott. Később élt Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is, ahol farmerként próbált érvényesülni. 1858-ban az angliai Eywoodban halt meg. Végrendeletében úgy rendelkezett, addig nem kíván Magyarországra visszatérni, míg idegen hatalmak tartózkodnak a területén. 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

Szemere Bertalan

Elszegényedett nemesi család harmadik gyermekeként született a Borsod vármegyei Vattán. Jogászként diplomázott és már fiatalon Pozsonyba került. Széchenyihez hasonlóan többször utazott külföldre, berlini, amsterdami, párizsi, londoni útjai rádöbbentették Magyarország nyugattól való elmaradottságára. 1848-ban a Batthyány-kormány belügyminisztere lett, 1849. májusában pedig saját kormányt alakít. A világosi fegyverletétel után az ő gondjaira bízzák a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, melyeket Orsován ásat el. Törökországba, majd Párizsba emigrál. Távollétében halálra ítélték. 1865-ben amnesztiát kért, melyet meg is kapott. 1869-ben halt meg, Budán temették el, később átszállították hamvait a miskolci avasi temetőbe.

Deák Ferenc

A haza bölcse, a nemzet prókátora. Régi nemesi család hetedik gyermekeként született. Édesanyja belehalt a szülésbe. Ezután apja nem tudta elviselni a csecsemő látványát, ezért nagybátyja nevelte. Jogot tanult. Mély barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz, akit a legnagyobb magyar költőnek tartozz. Agglegény életet élt, mélyen hazafias érzületű volt. A Batthyány-kormányban igazságügy-miniszter lett. Szívesen vonult vissza kehidai birtokárra, 1854 után pedig ideje legnagyobb részét az Angol Királynő Szálló lakosztályában töltötte Pesten. a passzív ellenállás vezéralakja volt és ő a híres húsvéti cikk szerzője is. 72 éves korában halt meg.

Kossuth Lajos

Birtoktalan, evangélikus köznemesi családba született 1802-ben, első és egyetlen fiúként. Piaristáknál tanult, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1832-ben kerül Pozsonyba, az alsó tábla ülésein, mint Zemplén megye távollévő követeinek képviselője jelenik meg. 1832-36 között országgyűlési tudósításokat írt. 1836-ban Törvényhatósági Tudósítások címmel lapot indít, melyet betiltottak, őt pedig négyévi fogságra ítélték. Szabadulás után, 1841-ben a Pesti Hírlap főszerkesztője lesz. 1844-ben a hazai ipar támogatására megszervezte a Védegyletet. Nevéhez fűződik a híres felirati javaslat. A forradalom napján a törvényjavaslattal Bécsbe utazott az uralkodóhoz, döntő szerepe volt a forradalom győzelme után kikényszerített törvények elfogadtatásában. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a miniszterelnök lemondása után az általa létrehozott Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd a Habsburg-ház trónfosztása után Magyarország kormányzója. A szabadságharc bukása után a teljhatalmat Görgeynek adta át, majd Törökországba emigrált. Magyarország felszabadulását tervezte külföldi segítséggel. 1865-től Torinóban élt egészen 1894-ben bekövetkezett haláláig. Budapesten temették el.