Ásványok világa

Barangolásunkat a bejárattól jobbra kezdjük. A múzeum hatalmas ásványtárral rendelkezik, ebből több ezer darab bemutatásra is kerül. A számtalan gyönyörű, színes ásvány, még  a kisebbek érdeklődését is felkeltik, a nagyobb, akár méteres, sőt olykor több méteres példányok viszont biztosan. A múzeum épülete kívül-belül impozáns, természetesen a bemutatótárlók is lenyűgözőek. Ugyan szakmai szempontból kifogásolható, hogy szerény mennyiségű információ került kiírásra – pl. az ásványok kémiai összetétele hiányzik – azonban feltehetően nem is ez volt a cél. A név és a lelőhely mindenhol szerepel, így ez már kellő szakmai támpont. A múzeum külön jelöli a teljes gyűjtemény TOP100 darabját, ezek közé jó pár ásvány is tartozik, mely az első és második teremben kiemelve kerül bemutatásra. A gyerekes, különösen a kisgyerekes látogatók itt ne nagyon számítsanak interaktivitásra, így a kisebbek számára hamar unalmassá válhat a „kövek” világa.

Földönkívüli kőzetek

Külön teremben kerülnek bemutatásra a földönkívüli kőzetek. Elsősorban meteoritok darabjait láthatjuk, több százat, kisebbeket és nagyobbakat. A lelőhelyek alapján a világ minden tájáról került ide meteorit Ausztráliától kezdve Ázsián át, egészen Amerikáig. A terem egyik fala a Hold kőzeteket mutatja be, nemcsak fényképeken, hanem „élőben” is. Lehetőség nyílik a mikroszkópos/nagyítós megtekintésükre és egy érintőképernyő segítségével további interaktív lehetőségek kínálkoznak. Az érintőképernyők egyébként általában négy nyelven futnak, a német mellett angol, francia és olasz. A kiírások többsége német és angol, igazán kisebbségben vannak a csak németnyelvű feliratok. Ezekkel elsősorban a feladatoknál találkozhatunk.

Az élővilág evolúciója

Az előző terem tudományos értékességét is nehéz szavakba önteni, de ami most jön az talán még lenyűgözőbb. A következő termekben az élővilág fejlődésének történetét ismerhetjük meg számtalan kövület segítségével. Kezdésként egy interaktív térkép segítségével végigkövethetjüka  kontinensek vándorlását napjainkig, sőt tovább is. Talán a Pangeáról, az egybefüggő őskontinensről már mindenki hallott, azzal is tisztában vagyunk talán napjainkig, hogy mozogtak a kontinensek, de azt vajon ki tudja, hogy mi lesz 50, 100, 150 millió év múlva. Nos, az említett térképen ezt is nyomon követhetjük. Ezután következnek a kövületek, pontosabban először a Miller-féle kísérlet bemutatása. Miller és munkatársai az őslégkört próbálta utánozni, az akkoriban jelenlévő légköri gázokkal és elektromos kisülésekkel. Célját elérte, bebizonyították, hogy az akkori körülmények lehetőséget biztosítottak arra, hogy szervetlen anyagokból szerves, egészen pontosan aminosavak jöhessenek létre.

Továbbhaladva, mikor már kezdünk magunkhoz térni a több százmillió éves ízeltlábú és puhatestű fosszília látványától egyszer csak a gerincesek evolúcióját bemutató terembe érünk. A hal és kétéltű lenyomatok is lenyűgözőek, de amikor meglátjuk az első dinoszaurusz csontvázakat, nehezen jutunk szóhoz. A 70 tonnás Ultrasaurus 8 méteres lábcsontjai lenyűgöző látványt adnak, de a 74 millió éves teknőselőd, az Archelon ischyros csontváza is megával ragadó. De ez persze még mind semmi. Megnézhetjük a Diplodocus 12 méteres csontvázát, a tollborította Deinonychust és a Tyrannosaurus rex sem maradhat ki. Utóbbinak láthatjuk koponyacsontjait és teljes csontvázát is, de akinek ez sem lenne elég egy élethű nagyságú modell formájában is bemutatásra kerül, amely ráadásul mozog is!

Marsi Zoltán írása