Bár Szeged mindig is bölcsője volt az irodalomnak, hatalmas egyéniségek indultak el innen. A 20. századból három szegedi költőóriás is a városhoz köthető, és közülük csak Radnótinak nem volt eddig egész alakos szobra. Juhász Gyula komor, kissé szomorkás emléke a Roosevelt téren áll, József Attiláé a harcos kiállású költőt formázza a Dugonics téren. Ez az alkotás nem illeszkedik az előzőek sorába: Ez a fiatal, egyetemista Radnótit ábrázolja, aki még nem tudja, de talán mégis sejti a jövőjét, s aki még tele van bizakodással. Alakjából, tartásából hatalmas erő sugárzik. Életre kel benne a rendíthetetlenség, ami kellett ahhoz a tehetséghez és küldetéstudathoz, ami benne munkált. Ugyanakkor ez a szoborkettős végtelenül lírai és szeretnivaló. Egyszerre szól a szerelemről, a fiatalságról, a jövőről, ezért áll közel a szegediekhez és talán sok-sok emberhez, aki szembetalálkozik a város megkedvelt új szobrával.
A szoborkettős azért is különös érték, mert ez az egyetlen, amely a költőt és múzsáját köztéri szoborként ábrázolja. Fanni még élt, mikor fiatalságában megörökített alakja míves bronzszoborban testet öltött. Úgy hírlik, eleinte tiltakozott, de aztán amikor látta a végeredményt, nagyon megenyhült. A történet teljességéhez hozzá tartozik, hogy ő nem kedvelte Szegedet.
A szobrot szemügyre véve láthatóan Radnóti alakjára épít a kompozíció. Fanni szinte talapzata, fundamentuma Miklósnak. Szinte eggyé válnak. Ízig-vérig körbejárható a két alak, és akárhonnan nézi az ember, mindig talál rajta valami izgalmasat: a rajtuk lévő két kabát összefonódása, a férfi hiteles, karakteres arcának meggyőzően szuggesztív megformálása, vagy a kezek egymásba kulcsolódása mind-mind apró, de fontos és beszédes részletek. A szerelem, az életre-halálra tartó összetartozás igaz emléke. Ritka lelemény, hogy a fiatalok közegében, a gimnázium bejárata előtt kapott helyet ez a szobor, hiszen ez az a hely, ahol minden eldől, ami később meghatározhatja az életüket. És ott van a szobor közelében az a bizonyos kő bronz imitációja is, amit a költő megénekelt. Ez utóbbit Lapis András szobrász készítette.
Szobrot azért állít az utókor, hogy a megörökített személy példa legyen. Radnóti Miklós költő írta a legszebb magyar verset a hazaszeretetről, és ő írta a szerelmes líra talán leginkább maradandó verseit. A szoboremlék oka és tárgya is az aktuális emlékezésnek. 2014 a holokauszt emlékéve is. Radnóti tragikus mártírhalála, a bori notesz versei is részei a líraian szép szoboremléknek. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy ki-ki felidézhesse magában aktuálisan, mit jelent az erőltetett menet, a hideg, a kiszolgáltatottság és a munkaszolgálat.
Dr. Tóth Attila
tanár, művészeti szakíró
