A fürdő természetvédelmi területen fekszik, melyen öt forrástóból és környezetéből 20-22 fokos, enyhén szénsavas víz tör fel. A 33 hektáros terület jó része érintetlen, azon égerláp található, illetve számos védett növény- és állatfaj él. A tanösvény megvalósításához az önkormányzat 184 millió forint uniós támogatást nyert el.

Az ösvény első szakaszán, a régi medencék fölött a látogatok túravezető nélkül, kötélhídon és csónakon is közlekedhetnek. A fokozottan védett természetvédelmi terület csak vezetővel kereshető fel. Itt a látogatók felmehetnek a lombkorona szintjéig, ahol képet kapnak az élővilágról.

Fényesfürdői hangulat

A területen kialakítanak egy látogatóközpontot, melyben a tágabb környezet, a Ramsari övezet nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeihez tartozó az Öreg-tó és a Ferencmajori halastavak élővilágát is bemutatják. Az épület előtt egy szerkezet mutatja majd a feltörő karsztvíz nyomását. A gyerekeknek vízi játszóteret hoznak létre aranymosó tóval, vízi puskával, kötélhíddal és vízi kerékkel.

A Fényes-fürdő területén lévő földtani törésvonalakból a Gerecse hegységben összegyűlt karsztvíz tör a felszínre. A vízhozamra jellemző volt, hogy 1886-ban az Akadémia megbízására megtervezték Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből. A terv elvetésének egyik oka az volt, hogy a 20-22 fokos víz Budapestig csak 17-18 fokra hűlt volna le.

A forrásokból és azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki. A térség szénbányászata intenzív vízkiemeléssel járt, ezért 1972-ben elapadtak a források és a fürdő fúrt kútból üzemelt. A bányászat megszűnése után a források újból működnek, jelenleg napi 30 ezer köbméter víz tör a felszínre, a tavakba és környezetükbe visszatérhet a korábbi élővilág.

(MTI)