“A mélytengeri felfedezés nem amatőröknek való kaland. Hihetetlen nyomás, jéghideg víz és örök sötétség várja az ide merészkedőt.” – Dr. Ballard, a National Geographic állandó kutatója.
A Titanic megtalálója soha nem látott hajóroncsok, különös, zseniálisan alkalmazkodott állatok és izzó magmát köpő víz alatti tűzhányók közé viszi a nézőket.
Dr. Ballard nem egyedül vág neki az óceánnak, sokszínű csapatában hivatásos halászok, szörfösök és hajóskapitányok mellyett olyan neves, a modern tudományban egyedülállóan jártas szakemberek is megtalálhatóak, mint például Buzz Aldrin, az Apollo 11 asztronautája. A világóceánt járva az expedíció átfogó, komplex, az egész emberiséget érintő kérdéseket igyekszik megválaszolni bolygónk és a földi élet eredetével kapcsolatban: Honnak származik az élet? Hogyan keletkeztek a kontinensek? Mi az óceánok “motorja”? Valóban léteznek titokzatos, pusztító vándorhullámok? Az ember képes lehet valaha életképes kolóniákat létrehozni a tengereken/ben?
A válaszok után kutatva Dr. Ballardék többek közt lélegzetelállító víz alatti tűzhányókhoz látogatnak a Hawaaii-szigeteknél; elfeledett hajóroncsokoz merülnek alá ókori görög kereskedőútvonalak mentén; és vörösen izzó magmát szivárogtató kéreghasadékokhoz merészkednek közel a Közép-Atlanti-hátság területén. A szűrreális utazás során a National Geographic Channel kamerái soha nem látott sziklaformációkat, működő vulkáni kürtőket és szokatlan állatfajokat is megörökítenek, a látottakat az egyes szakterületek legkiválóbb képviselői kommentálják.
“Szeretném a felfedezőmunkát annyira felgyorsítani, amennyire csak lehetséges” – mondja Dr. Ballard. “Mert erre az én életem kevés, ez több generációs feladat. Szeretnék minél több kérdésre választ kapni, mielőtt meghalok.” A sorozatban Dr. Ballard és társai szélsőséges tartományokba tolják ki a felfedezés határait, olyan mélységekbe hatolva, ahol a nyomás még a legmodernebb atomtengeralattjárókat is szétlapítaná – és ahonnan az élet olyan formáiról sikerül képeket hozniuk, melyek létezését a tudósok mostanáig lehetetlennek tartották. Dr. Ballard és csapatának eredményei új fejezetet nyithatnak a modern tudomány és régészet történetében.
Az epizódok tartalmából
Vulkán a tenger alatt
Dr. Robert Ballard egy modern merülőhajókkal felszerelt kutatócsapat élén a Hawaii-szigetekre látogat, hogy híres hajóroncsok helyett ezúttal a világ leghatalmasabb vulkánja, a Mauna Kea víz alatti lejtőit vegye célba. Veszélyes expedíciójuk során Ballard és társai egy elvarázsolt, filmen ritkán látható világba csöppennek, melynek csodálatos élőlényeit korábban még soha senki nem örökítette meg 3D-ben.
Bemutató: 2012. október 7-én, vasárnap délelőtt 11-kor – National Geographic Channel
A történelem roncsai
Kik voltak a Földközi-tenger első hajósai, és miként éltek? Hogyan járult hozzá a tenger és a tengerészeti kultúra a mediterrán térség civilizációinak felvirágzásához? Dr. Robert Ballard, a tengerkutatás „Indiana Jones-a” a filmben ezekre az érdekfeszítő kérdésekre keres választ fél évszázados pályafutása minden tapasztalata és technológiája birtokában. A neves kutató a Földközi-tengertől Hawaiig tartó utazása során ókori és modern hajóroncsokat egyaránt talál, bebizonyítván, hogy a tengerek mélye több kincset és történelmi ismeretet rejt, mint a világ összes múzeuma együttvéve.
Bemutató: 2012. október 14-én, vasárnap délelőtt 11-kor – National Geographic Channel
Az élet eredete
A világ néhány neves tudósa társaságában Dr. Ballard a földi élet eredetét kutatja, méghozzá bolygónk egyik leghalálosabb környezetében: több ezer méterrel a tenger színe alatt, ott, ahol az óceánközépi hátságok repedésein át olvadt magma tör fel, felforrósítva és értékes tápanyagokkal gazdagítva az óceán jéghideg vizét. Lehet, hogy a Föld legbarátságtalanabb helye rejti az élet kialakulásának a titkát?
Bemutató: 2012. október 21-én, vasárnap délelőtt 11-kor – National Geographic Channel
Dühös óceán
A megfigyelések szerint a tengerek és óceánok átalakulóban vannak körülöttünk: hullámaik egyre nagyobbak és haragosabbak, szintjük folyamatosan emelkedik, felszíni és mélybeli áramlásaik új utakat keresnek maguknak. Vajon mi állhat eme aggasztó – és egyelőre beláthatatlan következményekkel járó – átrendeződés mögött? A filmben Dr. Robert Ballard és kutatócsapata erre keres választ a morajló hullámok között.
Bemutató: 2012. október 28-án, vasárnap délelőtt 11-kor – National Geographic Channel
A tenger telepesei
Sok tudós azt mondja, hogy fel kell gyorsítani az űrkutatást, mert az emberiséget a Földről való elköltözés fogja megmenteni. Dr. Ballard nem osztja ezt a vélekedést: szerinte a jövő valóban az eddig hasznosítatlan területek benépesítéséé, de az új emberi kolóniák nem az űrben, hanem idelenn a Földön lesznek. Még pontosabban: odalenn a tengerekben és óceánokban… Állítását alátámasztandó a híres felfedező többek közt egy Hawaii melletti nyílt vízi “tengeri farmra” és egy olajfúró toronyból átalakított lakótelepre is alkalauzol minket.
Bemutató: 2012. november 4-én, vasárnap délelőtt 11-kor – National Geographic Channel
Tudta ön? Tények, érdekeségek a sorozat témáival kapcsolatban:
Vulkán a tenger alatt
A célpontok: A Mauna Kea és a Loihi kráter. A Mauna Kea egy – a tenger szintjétől mérve – 4200 méteres vulkán Hawaiin. Magassága az óceán aljzatától mérve a 10 ezer métert is meghaladja, így összességében magasabb, mint a Mount Everest. A Loihi egy tenger alatti tűzhányó, melyet jelenleg 975 méter választ el a felszíntől. Megszilárduló magmájának köszönhetően folyamatosan épül, így egy napon a Hawaii-szigetek egy új tagjává nőheti ki magát.
Az utazás
Dr. Ballard utazása 4200 méteres magasságban, a Maune Kea csúcsán kezdődik, és a tenger alatt, a Loihi nevű tűzhányónál ér véget.
Az ereszkedés során a tűzhányók számos arcával és fejlődési fázisával megismerkedünk: a csúcson marsbéli tájról indulunk; lejjebb Afrikát idéző füves lejtőkön vágunk át; a tengerszint közelében a növényzet kifejezetten zölddé és bujává válik; alant, a tenger mélyén pedig “élő egyenes adásban” figyelhetjük egy vadonatúj tűzhányó születését.
Az epizódban elénk tárul a hawaii szigetek története, melyek egykor ugyanolyan fiatal, tenger alatti vulkánok voltak, mint jelenleg a Loihi.
A tenger alatt
Egy haditengerészeti tengerealattjárót egyetlen pillanat alatt összelapítana az odalenn uralkodó – a felszínit százszorosan meghaladó – nyomás.
Ballard és csapata két speciális merülőhajóval keresik fel a Loihi csúcsán található 600 méter átmérőjű krátert. Mivel ebben a mélységben tökéletes sötétség uralkodik, az expedíció csak szonárok segítségével tud tájékozódni.
A csapat többek közt rábukkan egy hidrotermális kürtőre, mely körül baktériumok tenyésznek a meleg vízben. Ballard: “Meg vagyok róla győződve, hogy egy ilyen helyen kezdődött a földi élet.”
Azokban a mélységekben, ahova még a Piesces-merülőhajók se képesek lejutni, Ballard a National Geograhic Deep-Cam nevű kamerarendszerével készít felvételeket. A Deep-Cam különleges állatokat, többek közt kígyóhalféléket és álmacskacápákat is megörökít a mélyben.
A tenger telepesei
A vita
Az emberiség létszáma megállíthatatlanul nő. A klímaváltozás ezzel párhuzamosan gyorsuló tempóban teszi tönkre környezetünket és erőforrásainkat. Az emberiség jövőjét Buzz Aldrin asztronauta szerint marsi, Dr. Ballard szerint tengeri kolóniák jelentik.
Dr. Ballard érvei a tengeri kolóniák mellett
Egyszerűség – az óceánok itt vannak a kezünk ügyében, nem kell évekig repülnünk hozzájuk. Költségek: az asztronauták marsi etetése a legszerényebb becslések szerint is dollármilliokat emésztene fel. A tengerek mélyén a bányászat és az élelemtermelés terén egyaránt nagy tartalékok vannak még, az óceáni aljzat szinte egyáltalán nincs még megkutatva. Már ma is élnek emberek a tengereken – egyes becslések szerint egyedül a Mexikói-öbölben körülbelül húszezren.
A már létező technológiák áttekintése
Dr. Ballard több kialakulófélben lévő tengeri kolóniához is ellátogat.
A kutató először felkeres egy több évtizedes múltra visszatekintő tengeri telepet Vietnamban, majd látogatást tesz a texasi Seasteading Institute-ben, melynek mérnökei az olajfúró tonyok technológiájával építenek lakható mesterséges szigeteket.
Dr. Ballard találkozik egy mérnökkel, aki kifejlesztett egy szupergyors víz alatti személyszállító járművet, mely úgy kötné össze a parttal a leendő víz alatti kolóniákat, mint az elővárosi vasutak a peremkerületeket a belvárossal.
Az epizódban talákozunk Neil Simis biológussal, aki nyílt vízi haltenyésztéshez tervez és épít modulokat.
A nyílt vízi haltenyésztés elterjedésével csökkennének a part menti gazdálkodással összefüggő környezeti károk, és hatalmas, eddig hasznosítatlan területek nyílnának meg a haltenyésztők előtt.
Az élet eredete
A célpont: hidrotermális kürtők
Dr. Ballard feltételezése szerint a földi élet a tengerek mélyén, az óceánközépi hátságok területén alakult ki, ahol a feltörő magma és gázok felmelegítik és speciális vegyi anyagokkal gazdagítják a vizet.
A mélytengeri hévforrások körül a hatalmas nyomás és az állandó sötétség ellenére a baktériumoktól a csigákig és kagylókig számtalan élőlény csoportosul.
Utazás az óceánközépi hátságokhoz
Dr. Ballard átfogó, globális kutatóprogramot indított az óceánmélyi kürtők és kémények, valamint a körülöttük virágzó élet tanulmányozására. A brit, ír és izlandi kutatócsoportok számos hidrotermális kéményt fedeztek fel Izland, Görögország, az Antarktisz és a Galápagos-szigetek közelben. A több ezer méter mélyen fekvő tengerfenék feltérképezéséhez a legmodernebb technológiára van szükség. Az epizód csúcspontját az jelenti, amikor Dr. Ballard felkeresi az izlandi Surtsey-szigetet. A Surtsey-sziget 1963-ban született, amikor egy víz alatti kitörés magmahegye áttörte az óceán habjait. A zátony azóta folyamatosan terebélyesedik, s holdbéli felszínét mára meghódította az élővilág.
Konklúzió
A Surtsey-hez hasonló helyek sokat mesélnek az élet történetéről. Világunk mai arcának kialakításában a Föld belső erői és a vulkáni tevékenység kulcsszerepet játszottak. A föld belső erői bármennyire is hevesek, részben nekik köszönhető a világ egyik legnagyobb csodája: az élet.
A történelem roncsai
Teóriák
A történészek között jelenleg elterjedt nézet: az ókori hajósok hatalmas kerülőket téve a part mentén haladtak, hogy elkerüljék a nyílt víz veszélyeit. Dr. Ballard elmélete: a régi hajósok mélytengeri útvonalakat is követtek, melyeken olyan távoli országokat is elértek, mint pl. Egyiptom. A küldetés: találni egy roncsot a Földközi-tenger közepén, mely elég régi hozzá, hogy Dr. Ballard elmélete bizonyítékául szolgáljon. Az ókori roncsok faszerkezeteit a mikrobák mára teljes egészében eltűntették. Az egyetlen mód Ballard elméletének bizonyítására: megtalálni egy ókori hajó kerámiaedényekből álló rakományát.
A napjainkban megtalált ókori hajóroncsok többsége a római és a bizánci korból való. Görög hajókra jóval nehezebb rábukkanni, részben a több évszázados fenékhálós halászat miatt, mely jelentős károkat okozott a roncsokban.
A kihívás
A feladat: Szonár segítségével találni egy roncsot a Földközi-tenger egyik parttól távoli részén. Erre a legveszélyesebb hajózási útvonalak mentén van a legnagyobb esély, hisz valószínűleg a múltban is itt süllyedt el a legtöbb hajó. Költség: A kutatóhajó üzemeltetése körülbelül 1000 dollárba kerül óránként.
A felfedezés
Első roncs: Az i. e. 7. századból való, az Égei-tengerben, a parttól távol bukkant rá Ballard csapata. A Dr. Ballard által megtalált legrégebbi hajó, független régészeti szakértők szerint borral a fedélzetén Egyiptomba tarthatott.
Második roncs: Jól megőrződött hajó i. e. 500-ból. Nem annyira régi, mint a másik, de meglepően jó állapota miatt figyelemre méltó lelet.
