Művészetek

Kulturális forradalom az osztályteremben

Kulturális forradalom az osztályteremben

Mi is az Europeana? Virtuális Múzeum vagy Európa Kollektív Emlékezete? 

10 hónapja
Új segédanyagok kortárs művek tanításához

Új segédanyagok kortárs művek tanításához

Update! – Négyről ötre szaporodott az Aegon-díj honlapjáról letölthető (2016-os) tananyagok száma.

3 éve
„Europeana” az osztályteremben

„Europeana” az osztályteremben

Lőrincz Katalin, a budapesti Weöres Sándor Gimnázium tanára, részt vett a brüsszeli székhelyű European Schoolnet (EUN) és Europeana szervezetek által koordinált, egy éven át tartó, digitális tréningen. Tapasztalatairól az alábbi cikkben számol be nekünk.

1 éve
A kategória cikkei
Europeana webinárium

Europeana webinárium

Az Europeana, az Európai Unió kulturális portálja ma már több mint 58 millió műalkotást, műtárgyat, könyvet, videót és hanganyagot tartalmaz. A kulturális portál oktatási felhasználása iránt elkötelezett nagykövetek webinárium-sorozatban mutatnak be kapcsolódó módszertani ötleteket, jó gyakorlatokat. A következő magyar nyelvű webinárium időpontja május 8.
9 hónapja
Április 11. – A magyar költészet napja

Április 11. – A magyar költészet napja

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg,   hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.” /József Attila/
10 hónapja
Kocsis Imre, a szivárványkaszás

Kocsis Imre, a szivárványkaszás

Makóisága mélyen él a lelkében. Hű maradt ö-ző nyelvjárásához, megújulásának korszakai, a kulcslyuk- szimbólumrendszer éppúgy gyermekkori élményből táplálkozott, mint a kaszasuhintással összefüggő képsora. Az Arany János utcai postás fia álmaiban magosra suhintott kaszájával; megérinteni az elérhetetlent. A kasza az égen húz ívet, és az ív nyomán szivárvány keletkezik. A kamaszkori ábránd, az aurea aetas beteljesült, festőnk szivárványkaszás lett, legmerészebb álmait is megvalósította.
2 éve
Sík Sándor Marosfőn III.

Sík Sándor Marosfőn III.

Miként már leírtam, Sík Sándor 1941 és 1944 között négy alkalommal töltötte a nyári hónapokat a kis székely faluban (amelyet akkor még nem szálltak meg a nyári vendégek), igazi otthonra és menedékre talált, járta a hegyeket és völgyeket, amelyeket idehaza is, turistaként, cserkészvezetőként rendszeresen felkeresett, ismerkedett az emberekkel, nem csak székely-magyarokkal, román parasztokkal is, voltak barátai a helybéli katolikus papok között, gyönyörködött a havasokban és a rétekben, figyelte az erdő állatait és persze az ég csillagait. Ez a béke nem lehetett tartós és zavartalan, néhány nyári hónap kegyelmi ajándéka volt csupán. Ezt a kegyelmi ajándékot örökítették meg a marosfői költemények, amelyekben a természet és a falusi élet egyszerű örömei mellett, az idő haladtával mind több szorongást keltve kaptak hangot a háborús tapasztalatoktól meggyötört emberek szorongásai, vívódásai is. A marosfői verseket a budapesti Szent István Társulat gondozásában 1945-ben közre adott Győzöd-e még? című kötet, majd az ugyanott, Jelenits István munkája nyomán 1976-ban Sík Sándor összegyűjtött versei című életmű-gyűjtemény, végül a már említett, 2006-os Vízözön előtt című verseskönyv adta közre.
2 éve
Sík Sándor Marosfőn II.

Sík Sándor Marosfőn II.

De térjünk vissza Sík Sándor marosfői verseihez. Ezek a költemények, miként ezt korábban szóba hoztam, a Szociális Testvérek női szerzetesrendjének marosfői házában születtek, ahol Észak-Erdély és a Székelyföld visszatérése után (1941 és 1944 között) a neves költő és tudós összesen négy alkalommal töltött el hosszú heteket: ott talált nyugalomra és békére a háborús megpróbáltatások idején. Mondjuk meg, nem csak a háborús tapasztalatok: a magyarság százezreinek értelmetlen halála, az országos nélkülözés és később Erdély sorsának mindinkább érzékelhető kilátástalansága tette próbára a marosfői remetét, hanem személyes helyzetének alakulása is. Sík Sándor sokakkal, közöttük néhány piarista szerzetestársával ellentétben korán felismerte azt, hogy a háborús részvétel milyen súlyos veszedelmekkel járhat a magyar nép számára. Rónay László kitűnő monográfiája (Sík Sándor, 2000) idézi azt az 1938. december 19-én Raffaeli Raffaela szerzetes nővérnek szóló levelet, amelyben Sík Sándor a maga szorongásairól ad számot. „A történelem – szól a levél – most igazán az idegeinkben dolgozik. A kétszeri, hajszálon múló háborús veszedelem, az elnyúló, félbemaradó, kiújuló, megalázó tárgyalások, a magyar társadalom kétségbeejtően éretlen viselkedése, a kormány három fronton való élet-halál küzdelme, az egyre növekvő, egyre butább és egyre aljasabb nyilas izgatások – persze mindez az Egyetemen belül is, nyugtalanság, tüntetések, verekedések stb., stb. –, mindez éppen nem volt alkalmas az elmélyedésre.” 1
2 éve
Hozzáállás és motiváció a zeneoktatásban

Hozzáállás és motiváció a zeneoktatásban

Korunk fokozódó követelményei szükségszerű reformokat kívántak egész oktatásrendszerünkben. Mindez nem kerülte el a zeneiskolákat sem. Úgy tűnik, e területen a tananyag konkrét emelése helyett a zeneoktatás szemléletmódosítása lett volna célszerűbb.
2 éve
Plohn József (1869–1944) és üvegnegatívjai

Plohn József (1869–1944) és üvegnegatívjai

Plohn Illés (Plohn József édesapja) 1868-ban alapította Hódmezővásárhelyen fényképészeti és festészeti műintézetét. Plohn Józsefet néprajzi tárgyú felvételek készítésére a Kossuth-díjas néprajzkutató Kiss Lajossal való barátsága ösztönözte. Ilyen tárgyú felvételeinek száma több mint háromezer volt, melyek közül 1635 darab 18x24-es, illetve 13x18-as lemez került a Tornyai János Múzeum tulajdonába, s így maradt fenn az utókor számára.
2 éve
Takács Győző művésztanár

Takács Győző művésztanár

Szegeden született, de családjuk korán a fővárosba költözött. Ott mozgásban volt akkor körülötte minden. Folyt a háború nyomainak eltávolítása; a rossz és a jó, csüggedés és akarás ötvöződött benne. Az építészet vonzotta, ezért az Ybl Miklósról elnevezett építőipari szakközépiskolában tanult, érettségizett. Lelkes István tanárának rajzai és művészettörténeti órái keltették föl benne a művészet iránti érdeklődést. Közben színjátszó csoportoknak díszleteket készített, járt a dzsesszstúdiókba is, kereste a belső igényeinek megfelelő utat. A Derkovits Képzőművészeti Körben Barcsay Jenő és Sikota Győző is oktatója volt. A képzőművészeti főiskolára nem sikerült bejutnia. A csalódottságot, tanácstalanságot küzdelem, akarás váltotta föl. Végül a szegedi tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait, az itt eltöltött évek kárpótolták mindenért. Elejében sokat küszködött a középiskolából hozott műszaki szemléletével, amely ki-kiújult munkáin. Szegeden megismerkedett valamennyi művészeti technikával, különösen a grafika vonzotta. Fischer Ernő és Vinkler László tanítványaként 1961-ben végzett. Példaképeinek tekintette őket.
2 éve
Pethő János, a naiv őstehetség

Pethő János, a naiv őstehetség

Őszinteség és nyíltság, módfölötti szerénység és önzetlen segítőkészség, tiszta gyermeki világ és mélységes emberség jellemezte. Mindez lényéből folyt, ezek belső lelki tulajdonságai voltak. Távol állt tőle a modorosság, a külső máz, a kötelező udvariassági formaság. Lelki tulajdonsága volt a jóság, a mások megbecsülése. Mindig arra törekedett, hogy hasznossá tegye magát. A művészi készsége mellett ez a gyermekdeden tiszta embersége és habitusa tette igazán naiv művésszé.
2 éve
Loós János, a sokoldalú művésztanár

Loós János, a sokoldalú művésztanár

A kiváló művésztanár emlékét Makón már jobbára csak tanítványai őrzik, pedig itt még a tanári munka mellett jutott ideje a művészi alkotó tevékenységre is.
2 éve
1234567 / 60

Kapcsolódó linkek

Europeana Európa digitális archívuma
MANDA - Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet honlapja Filmhírek, ajánlók, plakátok, fotók, programok, archívum.
Europeana tanár szemmel Ötletek az Europeana tartalmak felhasználásához

Tartalmak a Tudásbázisban

Irodalom 10. osztály Epika, líra és dráma a felvilágosodás korában
20. századi magyar írók Móra Ferenc, Illés Gyula, Márai Sándor...
A reneszánsz művészet Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra Képek tartalma és formanyelve

Csoportot ajánlunk