Művészetek
Feliratkozom a kategória cikkeire!

Kulturális forradalom az osztályteremben

Mi is az Europeana? Virtuális Múzeum vagy Európa Kollektív Emlékezete?

5 éve

Új segédanyagok kortárs művek tanításához

Update! – Négyről ötre szaporodott az Aegon-díj honlapjáról letölthető (2016-os) tananyagok száma.

8 éve

„Europeana” az osztályteremben

Lőrincz Katalin, a budapesti Weöres Sándor Gimnázium tanára, részt vett a brüsszeli székhelyű European Schoolnet (EUN) és Europeana szervezetek által koordinált, egy éven át tartó, digitális tréningen. Tapasztalatairól az alábbi cikkben számol be nekünk.

6 éve

Europeana webinárium

Az Europeana, az Európai Unió kulturális portálja ma már több mint 58 millió műalkotást, műtárgyat, könyvet, videót és hanganyagot tartalmaz. A kulturális portál oktatási felhasználása iránt elkötelezett nagykövetek webinárium-sorozatban mutatnak be kapcsolódó módszertani ötleteket, jó gyakorlatokat. A következő magyar nyelvű webinárium időpontja május 8.

5 éve

Április 11. – A magyar költészet napja

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.” /József Attila/

5 éve

Kocsis Imre, a szivárványkaszás

Makóisága mélyen él a lelkében. Hű maradt ö-ző nyelvjárásához, megújulásának korszakai, a kulcslyuk- szimbólumrendszer éppúgy gyermekkori élményből táplálkozott, mint a kaszasuhintással összefüggő képsora. Az Arany János utcai postás fia álmaiban magosra suhintott kaszájával; megérinteni az elérhetetlent. A kasza az égen húz ívet, és az ív nyomán szivárvány keletkezik. A kamaszkori ábránd, az aurea aetas beteljesült, festőnk szivárványkaszás lett, legmerészebb álmait is megvalósította.

7 éve

Sík Sándor Marosfőn III.

Miként már leírtam, Sík Sándor 1941 és 1944 között négy alkalommal töltötte a nyári hónapokat a kis székely faluban (amelyet akkor még nem szálltak meg a nyári vendégek), igazi otthonra és menedékre talált, járta a hegyeket és völgyeket, amelyeket idehaza is, turistaként, cserkészvezetőként rendszeresen felkeresett, ismerkedett az emberekkel, nem csak székely-magyarokkal, román parasztokkal is, voltak barátai a helybéli katolikus papok között, gyönyörködött a havasokban és a rétekben, figyelte az erdő állatait és persze az ég csillagait. Ez a béke nem lehetett tartós és zavartalan, néhány nyári hónap kegyelmi ajándéka volt csupán. Ezt a kegyelmi ajándékot örökítették meg a marosfői költemények, amelyekben a természet és a falusi élet egyszerű örömei mellett, az idő haladtával mind több szorongást keltve kaptak hangot a háborús tapasztalatoktól meggyötört emberek szorongásai, vívódásai is. A marosfői verseket a budapesti Szent István Társulat gondozásában 1945-ben közre adott Győzöd-e még? című kötet, majd az ugyanott, Jelenits István munkája nyomán 1976-ban Sík Sándor összegyűjtött versei című életmű-gyűjtemény, végül a már említett, 2006-os Vízözön előtt című verseskönyv adta közre.

7 éve

Sík Sándor Marosfőn II.

De térjünk vissza Sík Sándor marosfői verseihez. Ezek a költemények, miként ezt korábban szóba hoztam, a Szociális Testvérek női szerzetesrendjének marosfői házában születtek, ahol Észak-Erdély és a Székelyföld visszatérése után (1941 és 1944 között) a neves költő és tudós összesen négy alkalommal töltött el hosszú heteket: ott talált nyugalomra és békére a háborús megpróbáltatások idején. Mondjuk meg, nem csak a háborús tapasztalatok: a magyarság százezreinek értelmetlen halála, az országos nélkülözés és később Erdély sorsának mindinkább érzékelhető kilátástalansága tette próbára a marosfői remetét, hanem személyes helyzetének alakulása is. Sík Sándor sokakkal, közöttük néhány piarista szerzetestársával ellentétben korán felismerte azt, hogy a háborús részvétel milyen súlyos veszedelmekkel járhat a magyar nép számára. Rónay László kitűnő monográfiája (Sík Sándor, 2000) idézi azt az 1938. december 19-én Raffaeli Raffaela szerzetes nővérnek szóló levelet, amelyben Sík Sándor a maga szorongásairól ad számot. „A történelem – szól a levél – most igazán az idegeinkben dolgozik. A kétszeri, hajszálon múló háborús veszedelem, az elnyúló, félbemaradó, kiújuló, megalázó tárgyalások, a magyar társadalom kétségbeejtően éretlen viselkedése, a kormány három fronton való élet-halál küzdelme, az egyre növekvő, egyre butább és egyre aljasabb nyilas izgatások – persze mindez az Egyetemen belül is, nyugtalanság, tüntetések, verekedések stb., stb. –, mindez éppen nem volt alkalmas az elmélyedésre.” 1

7 éve

Hozzáállás és motiváció a zeneoktatásban

Korunk fokozódó követelményei szükségszerű reformokat kívántak egész oktatásrendszerünkben. Mindez nem kerülte el a zeneiskolákat sem. Úgy tűnik, e területen a tananyag konkrét emelése helyett a zeneoktatás szemléletmódosítása lett volna célszerűbb.

7 éve

Plohn József (1869–1944) és üvegnegatívjai

Plohn Illés (Plohn József édesapja) 1868-ban alapította Hódmezővásárhelyen fényképészeti és festészeti műintézetét. Plohn Józsefet néprajzi tárgyú felvételek készítésére a Kossuth-díjas néprajzkutató Kiss Lajossal való barátsága ösztönözte. Ilyen tárgyú felvételeinek száma több mint háromezer volt, melyek közül 1635 darab 18x24-es, illetve 13x18-as lemez került a Tornyai János Múzeum tulajdonába, s így maradt fenn az utókor számára.

7 éve

Takács Győző művésztanár

Szegeden született, de családjuk korán a fővárosba költözött. Ott mozgásban volt akkor körülötte minden. Folyt a háború nyomainak eltávolítása; a rossz és a jó, csüggedés és akarás ötvöződött benne. Az építészet vonzotta, ezért az Ybl Miklósról elnevezett építőipari szakközépiskolában tanult, érettségizett. Lelkes István tanárának rajzai és művészettörténeti órái keltették föl benne a művészet iránti érdeklődést. Közben színjátszó csoportoknak díszleteket készített, járt a dzsesszstúdiókba is, kereste a belső igényeinek megfelelő utat. A Derkovits Képzőművészeti Körben Barcsay Jenő és Sikota Győző is oktatója volt. A képzőművészeti főiskolára nem sikerült bejutnia. A csalódottságot, tanácstalanságot küzdelem, akarás váltotta föl. Végül a szegedi tanárképző főiskolán folytatta tanulmányait, az itt eltöltött évek kárpótolták mindenért. Elejében sokat küszködött a középiskolából hozott műszaki szemléletével, amely ki-kiújult munkáin. Szegeden megismerkedett valamennyi művészeti technikával, különösen a grafika vonzotta. Fischer Ernő és Vinkler László tanítványaként 1961-ben végzett. Példaképeinek tekintette őket.

7 éve

Pethő János, a naiv őstehetség

Őszinteség és nyíltság, módfölötti szerénység és önzetlen segítőkészség, tiszta gyermeki világ és mélységes emberség jellemezte. Mindez lényéből folyt, ezek belső lelki tulajdonságai voltak. Távol állt tőle a modorosság, a külső máz, a kötelező udvariassági formaság. Lelki tulajdonsága volt a jóság, a mások megbecsülése. Mindig arra törekedett, hogy hasznossá tegye magát. A művészi készsége mellett ez a gyermekdeden tiszta embersége és habitusa tette igazán naiv művésszé.

7 éve

Loós János, a sokoldalú művésztanár

A kiváló művésztanár emlékét Makón már jobbára csak tanítványai őrzik, pedig itt még a tanári munka mellett jutott ideje a művészi alkotó tevékenységre is.